vissza a főoldalra

 

 

 2017.05.19. 

Magyar agrártermékek piacra jutási esélyei

Nyugat-Balkánon és Moldovában

Magyarország számára fontos a Nyugat-Balkán térsége, és ezt jól mutatja, hogy a Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásáron tizenkét kiállító cég képviselte hazánkat – közölte szerkesztőségünkkel Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, akit arról is kérdeztünk, hogy miért érdekünk a boszniai és a moldovai piacokon megjelennünk.

 Két olyan ország delegációjával, politikusaival tárgyalt, mely államokat történelmi sérelmek és egyéb okok miatt a magyarok finoman szólva nem kedvelnek. A közelmúltban Bosznia-Hercegovina kezdeményezte a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szerbiával szemben tíz évvel ezelőtt lefolytatott perben hozott ítélet felülvizsgálatát, míg Moldova az amerikai és orosz érdekek ütközőzónájában fekszik, sőt több román politikus felvetette a két ország egyesülését. A felsoroltak mennyiben hatnak ki az agrárkapcsolatokra?

 – Az ön által elmondottak valóban nem könnyítik meg a kapcsolatok fejlesztését, de úgy gondolom, hogy a történészek által megfogalmazott egymástól eltérő kritikákon a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak kötelességük felülemelkedni. A közelmúltban megkötött és az előttünk álló együttműködési szerződések révén mindkét ország kiemelten fontos számunkra. Magyarország mindig is azon partnerek közé tartozott, mely kapacitásait, technológiáját, szakértelmét igyekezett ezekben az országokban segítő szándékkal megjeleníteni. Ezek az országok hálásak is ezért, ami abban mutatkozik meg, hogy partnerként tekintenek ránk. Ez azért lényeges, mert sorra sikerül becsatornáznunk olyan projektekbe a magyar szaktudást, tapasztalatokat, amelyekben esetleges konkurensként a nagy nyugat-európai államokkal – Franciaországgal vagy Németországgal – kell felvennünk a versenyt. A kérdésében felvetett tényezők valóban nem könnyítik meg a gazdasági kapcsolatokat, viszont a regionális közelség és a kölcsönös tisztelet nagyon jó alapja lehet a partnerségi viszony erősítésének. A nyugat-balkáni régió Magyarország számára kiemelkedő; folyamatosan erősítettük a térségben diplomáciai kapcsolatainkat. Szerbiával is komoly, a legmagasabb szinteken kiépített kapcsolati hálóval rendelkezünk. Látjuk azokat a gesztusokat, melyeket a szerb fél irányunkban tanúsít, gondolhatunk többek között a gazdaságfejlesztési program elindítására is. Bosznia-Hercegovina vonatkozásában már bonyolultabb a helyzet, hiszen a föderális, a tartományi, valamint az entitások szintjén szerveződő közigazgatás megnehezíti a kapcsolatépítést, amikor egy-egy vállalkozást, agrárgazdasági érdeket szeretnénk megjeleníteni vagy becsatornázni. Viszont az április eleji Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásár kitűnő alkalmat teremtett a magyar partnerek bemutatkozására és bátorításukra, hiszen központi, közösségi magyar standot szervezett számukra a Magyar Nemzeti Kereskedőház. Tizenkét, főleg élelmiszer-ipari és borászati céggel voltunk jelen. Emellett a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a dohányipar területéről is érkeztek vállalkozások, melyek képviselői bizakodóak voltak. Tapasztalataik szerint a közösségi magyar megjelenés által a gazdasági szereplők szkeptikus hozzáállását pozitívan lehet alakítani. Természetesen nem értékelhető még, hogy a szereplők milyen gazdasági hasznot realizálhatnak a megjelenésből a közeljövőben. Viszont vannak ígéretes példák; egyik komoly borászatunk például külön standdal jelent meg, ami azt jelenti, hogy ők már korábban kialakított kapcsolatuk révén jelen vannak a piacon. A bor mint kiemelt magyar termék esetében az is fontos szempont, hogy a magyar technológia Európa- és világszerte elismert. Nem titkolt célunk, hogy ezeket a technológiákat is megjelenítsük az adott relációban. Bosznia a bor előállítása szempontjából potenciális konkurencia is lehet, de a mögöttes technológia és élelmiszer-biztonság szintjén még nem felel meg az uniós előírásoknak. Többen azt gondolják, ha kivisszük a borászati technológiánkat, akkor saját magunknak teremtünk versenytársat. Holott ha nem mi, akkor helyettünk ezt mások teszik meg. Amennyiben szakmai tudásunkkal nem jelenünk meg ezeken a piacokon, az hosszú távon mindenképp veszteségként értékelhető. Említette a szerbek, bosnyákok, horvátok között feszülő történelmi ellentéteket. A szakvásáron éppen azt tapasztaltam, hogy próbálják ezt háttérbe szorítani – bizonyítja ezt a szerb és a horvát miniszterelnök jelenléte, felszólalása is –, s a gazdasági kapcsolatok erősítését és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést szeretnék erősíteni. Lényeges, hogy Bosznia-Hercegovina termékeinek mintegy kétharmadát exportálja, ezért nem csak Olaszország, Németország és Franciaország, hanem Szerbia és Horvátország is megjelenik kereskedelmi partnerei között. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, s ebben a folyamatban nekünk is részt kell vállalnunk.

 Említette, hogy a vásáron hazánk 12 kiállító céggel volt jelen. Azért Boszniában nem eget verőek a fizetések. Akkor milyen termékeket tudunk kivinni?

 – Jó a meglátása, mert a GDP esetében az európai átlaghoz képest nagyon alulteljesítenek, s ebből fakadóan a fizetőképes kereslet sem erős. Meg kell említeni, hogy a magyar agrártermékek piacra jutási esélyeinek bővítése érdekében tárgyaltam Bosznia-Hercegovina legnagyobb kereskedelmi üzletláncaként számon tartott Bingo cég tulajdonosával, valamint vezérigazgatójával is, akik komoly érdeklődést mutattak a magyar integrált gombatermesztési technológiák iránt, amelyhez magyar partnerek jelentkezését várják. Meglepett a Bingo árubősége, termékeinek minősége. Tehát összességében elmondható, nincs lényegi különbség egy magyar és egy bosznia-hercegovinai üzletlánc között. Magyarország a Bingo polcain étolajjal, gabonaipari termékekkel, olajos magvakkal volt jelen. A cég tulajdonosa említette az árérzékenységet is, következésképp olyan termékeket várnak tőlünk, melyeket megfelelő áron tudnak forgalmazni úgy, hogy természetesen a beszállító partnerek is megtalálják a számításaikat. Bosznia-Hercegovinában elkezdtük a tárgyalásokat, lefektettük azokat az alapokat, amelyekre hazai gazdasági szereplőink a jövőben építkezhetnek.

 Április 12-én pedig a moldovai parlament baráti tagozatával egyeztetett Budapesten. Miről folytak a tárgyalások?

 – Az agrártárca kész minden felmerülő szakmai kérdésben megosztani tapasztalatait, ezzel is elősegítve Moldova sikeres uniós felkészülésének folyamatát. Ezenkívül hazánk és Moldova között az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) keretein belül is szoros az együttműködés. Magyarország a FAO révén olyan programokat finanszíroz, amelyek a kisgazdaságok öntözési technológiájának fejlesztését, modern öntözési technológiák átadását vagy az egyéb területen elengedhetetlen kapacitásfejlesztést célozzák. Külön figyelmet érdemlő terület az oktatás. A kormány és a FAO közti megállapodás egy, a Földművelésügyi Minisztérium által gondozott ösztöndíjprogramot tesz lehetővé, melynek keretében a fejlődő országokból, így természetesen a Moldovából származó hallgatók magyarországi agráregyetemen történő képzésére is lehetőség nyílik.

 

Medveczky Attila