2017.05.22.
MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM MÁJUSI SZÁMA
A tartalomból:
LUTHER MÁRTON
–A REFORMÁCIÓ ÉVFORDULÓJA
Luther Márton
(1483. november 10. – 1546. február 18.)
Luther 1514 óta
nem csak a wittenbergi teológia professzora, hanem prédikátor
is a várostemplomban, ezért az emberek lelkével és
lelkiismeretével is neki kell törődnie. Bizonyos idô után észrevette,
hogy sokan wittenbergiek közül nem hozzá járnak gyónni, hanem
a brandenburgi és anhaltsi városokba -mint pl. Jüteburgba vagy
Zerbstbe- utaznak búcsúcédulát (elsősorban a Peter búcsúcéduláit
) vásárolni. A búcsúcédula árusítása, amely tulajdonképpen
a gyónást helyettesítette, a lelki üdvösség Tetzel búcsúcédulákat
árul megvásárlását jelentette, amit Luther teljes mértékben
helytelenített. Szilárdan hitt abban, hogy mindenkinek egész életében
Isten kegyelmében alázatosan bízva kell élnie. A búcsúcédulákkal
való kereskedés 1507-től kezdve drámaian megnôtt, mert a római
kúriának és a búcsúlevelek németországi árusításával
megbízott Albrecht von Brandenburg püspöknek egyre gyakrabban
akadtak pénzügyi problémáik. Johann Tetzel dominikánus
szerzetes Anhalt és Brandenburg tartományokban árulta a búcsúcédulákat,
mint egy vásári kofa, ezért sok legenda keletkezett róla. A
korabeli tudósítások szerint Tetzelnél még a halottak bűneit
is meg lehetett gyónni. Tetzel szólásmondása volt: “Wenn das
Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt”, azaz,
“Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen”.
Luther ezt élesen elítélte és heves tiltakozás váltott nála
ki.
Luther és a
legendák
A 95 Tétel
kihirdetése Dr. Luther Márton alkalmas személyiség volt arra,
hogy sok legenda és anekdotát szőjenek róla. Luther korában még
javában hittek a boszorkányok és ördögök létezésében,
természetfeletti hatalmak működésében és a világvége közelségében.
Ezek a legendák és anekdoták sokszor nem tartalmazzák a teljes
igazságot, de a történetek rendkívül szórakoztatóak.
A reformáció politikai jelentősége Luther halála után
Schmalkaldeni szövetség
megalapítása A wormsi ediktumra reagálva, az 1530-as Ágostai
Hitvallás értelmében a protestáns fejedelmek 1531- ben megalapítják
a schmalkaldeni szövetséget. A szövetség feladata a szintén
egységbe tömörülő katolikus erők ellenpólusának kialakítása
volt, így a vallási szövetség mellett katonai,- és politikai
szövetség. Luther életében sikerül a nyílt összeütközést
elkerülni, az erők kiegyenlítették egymást, de Luther halála
után V. Károly császárnak sikerült szövetségesekre lelnie.
Luther Márton asztali beszélgetései
Luther nem javíthatatlan
zsidóellenes volt. Erre mutat rá 1523-ban megjelent írásában
“ Hogy Jézus Krisztus zsidónak született” melyben a kereszténység
eredetét tárgyalja. A zsidókat arra vallásara akarta áttéríteni,
melyet ő éveken át keresett. Azt akarta, hogy a zsidók az
“igaz hitet” fogadják el és vallják meg. “...hogy égne
le a zsinagóga “ Mivel Luther áttérítési kísérlete a
“jobb útra” a következő években is eredménytelen maradt,
öregedő reformátor elkeseredik. Ezután megjelentet egy polémikus
jellegű írást, a “A Zsidókról és hazugságaikról”.
Luther zsidóellenessége – az áttérítések sikertelensége
mellett elsősorban középkori antiszemita felfogásból fakad.
Luther zsidóellenes felfogását a következő évszázadokban többször
is ideológiák alapjaként használták.
A pokol az 1983-as Luther-évben szabadult el
A „reformáció-
zsidóság” téma addig békésen meghúzta magát alacsony példányszámú
szakfolyóiratok hasábjain, ahol mintegy hét évtized alatt
kialakultak a főbb nézetek táborai. A történészek Reinhold
Lewin rabbinak (1888-1942), a probléma első feldolgozójának álláspontja
szerint többnyire úgy látták, hogy Luthernek a zsidókhoz való
korábban barátságos hozzáállása ellenségessé változott, míg
a teológusok Wilhelm Maurer nyomán általában amellett
kardoskodtak, hogy a reformátor gondolkodásában mindvégig következetesség
és kontinuitás figyelhető meg. Polemizáló és apologetizáló
tendenciával egyaránt találkozhattunk, de mindez a tudományos
publikációkhoz illő mértéktartással és józan érveléssel
társult. Nem is lett volna semmi baj, ám a Luther-év sodrában
a téma az újságokba, a képernyőre került, s ezután mindenki
kötelességének érezte, hogy kifejtse véleményét, akár volt
mondanivalója, akár nem.
Lepel borul szívükre
A reformátori
fordulatot átélő Luther abban az irányban fejleszti tovább
korábbi álláspontját, hogy a zsidók sorsát már intő jelnek
tekinti a hűtlen és istentelen keresztények számára. Ez a
gondolat a szenvedéstörténet értelmezésében fogalmazódik
meg a legbeszédesebben azon kérdés kapcsán, hogy ki tekintendő
valójában krisztusgyilkosnak „Ugyanilyen félelemmel kellene
fontolóra venned a Krisztus szenvedését is, valahányszor a
Passiót hallgatod. Mert a benne szereplő gonosztevők a zsidók
- jóllehet Isten azóta elítélte már és elüldözte őket - mégis
a te bűnöd szolgái voltak és valójában te vagy az, aki az ő
bűneik által Isten Fiát megfojtottad és keresztre feszítetted,
amiként már mondtuk.”
„Ellenségei minden embernek”
Az az elképzelés,
hogy a zsidók gyermekek vérét veszik, s azt kultikus célra
használják, ugyan az ókori Egyiptomig visszavezethető, a
keresztény Európában mégsem tekinthet vissza nagy múltra,
mindössze a keresztesháborúkkal egyidős. Rendszeres kifejtésével
a zsidóból lett ferences Alphonsus de Spina polemikus művében
találkozunk (Fortalitiumfidei), melynek már a 15. században sok
kiadása jelent meg nyomtatásban, s az inkvizíció kézikönyvévé
vált.
JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT
TERVEZNI
dr. Tápay
Miklós: Az észak-koreai fenyegetés krízise
Észak-Korea (ÉK)
nukleáris programjának fejlődése miatt, az onnan jövő
fenyegetést ma már nem lehet csak kiagyalt fenyegetésnek
tekinteni. Ez ma a nemzetközi politikában egy letagadhatatlan krízist
jelent Amerikára nézve. Tudva azt, hogy ÉK-nak már több mint
egy évtizede nukleáris fegyverei és rakétái vannak, mi az,
ami most egy fenyegetést vitathatatlan krízissé növelt? Ez
semmi más, mint, hogy ennek az országnak kiszámíthatatlan és
felelőtlen fiatal diktátora, Kim Dzsongun (Jelentése: ’igaz
kegyelem’) nyíltan bevallotta, sőt még kérkedett is vele,
hogy egy nukleáris ’áttörés’ előtt állnak.
Vass Krisztián: Marx és Freud Oláh György írásaiban
Oláh György a
huszadik század egyik legjelentősebb jobboldali író-publicistája
volt. Tehetségével, szépírói vénájával komolyan hatott a
Horthy-korszak középosztályára. Lendületes és modern újságíróként
forgatta a tollát. „Az Imrédy- párt programjának kimunkálásában
és terjesztésében vezető szerepet játszott a
Milotay-Rajniss-Oláh triumvirátus, voltaképpen ők a párt fő
ideológusai és propagandistái.” – írta róla és pályatársairól
Sipos Péter történész.
REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA
Dr. Kiss
Lajos: Rapszodikus napló
Lőrincze Lajos
1951-ben indította el a Magyar Rádióban Édes anyanyelvünk című
előadás sorozatát. Röpke idő múltán népszerűvé vált. Ötperces
esszékben tudományos igénnyel szólt nyelvünkről, törvényéről.
Ízesen és igényesen beszélt. Mondandójába nem vont be töltelékanyagot.
Sokan megjegyezték, hogy amit nyújt, az valóban öt perc tudomány.
Németh László írja valamely cikkében, hogy Lőrincze előadását
mindig meghallgatja. Engem a véletlen távoli kapcsolatba hozott
vele. Az ötvenes évek elején katonai kiképzésben vettem részt.
Egységünk hosszú gyaloglás után, Szentgál községben
megpihent. Zászlóalj-parancsnokunk rakétát lőtt a magasba,
amely egy nádfödeles házat meggyújtott. Mindannyian segédkeztünk
a tűzoltásban.
Péter Árpád: Három mese
GYÓGYNÖVÉNY
MESE
Egy másik
alkalomkor ugyan ezek az emberek kimentek a mezőre, hátha találnak
maguknak egy vad nyulat, vagy valami mást amit megtudnak főzni.
Nem került semmi állat az útjukba, de megláttak egy pár
bokrot, amelyiken piros bogyók voltak. Kezdték szedni a bogyókat
és ették is. Volt két ember, aki menet közben a szíve tájékán
nyomást érzett. Minél több bogyót ettek, érezték, hogy a
nyomás megszűnik. Rájöttek, hogy ez a bogyó vérnyomás csökkentő
és elnevezték ezt bokrot galagonya bokornak. Így lett hát a
galagonya A szívünknek pártfogolja. Teát főzöl belőle Egészséged
lesz tőle.
Pósa Zoltán: Kovács Kálmán professzor emlékére
Az álomlovag
utazásai
–Szemelvény
az Álomlovag szülőháza című regényből –
Hűs csöpppek párállanak
a félsötét barlang födémjén, félhomályt párolgó gőz, türemkedő
kavicsbögök-bogok, minivájatok a falon, alant térdig érő,
kellemesen félmeleg – esőlangyos víz, a fenéken világos
kockamozaik – kiszélesedő terek, majd ösvények.baltával
faragott cseppkőburjánzás.
Stanczik-Starecz Ervin: KANYARGÓ ÚT
Napló 1984-2004
– töredékek
Gyertyaszentelő
Boldogasszony napja
A déli égbolt
csillagainak szépségébe beleszédültem. Itt még a horizont közelében
is csillagok sziporkáznak, nem úgy, mint az északi féltekén.
Dús, majdnem erotikus fügeillat. Az Égi-tó (Titinek becéztük.)
ódon porcelán színű, ezüst domborművekkel díszítve.
Chucuito falu, a szálláshelyünk már rég alszik. A magas, de
omladozó kőkerítéseken virágzó kaktuszok nőnek. A négyszáz
éves koloniális templom nehéz, pántolt kapui mindig nyitva állnak.
(Nem úgy, mint Európában.) Szembe jön velünk Krisztus szamárháton.
Hosszú fekete haja van és bronzos bőre, mint Peru őslakóinak,
az ajmaráknak és a kecsuáknak.
IRODALOM, KULTÚRA
Kimmel István:
Írók és költők a XX. század diktatúráiban VI.
Erdélyi József
(eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896.
december 30. – Budapest, 1978. október 4.) Baumgarten-díjas költő
(1929, 1931, 1933) Bár nem szerepel a középiskolai tankönyvek
kötelező anyagában, Erdélyi József lírája elkerülhetetlen
fejezete a 20. századi magyar irodalomtörténetnek. A
szocialista diktatúrákban sem tanították. Román apa és
magyar anya gyermeke. Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron járt
iskolába. Az I. világháborúban harcolt az orosz fronton.
1918-tól a Debreceni Egyetemen jogot tanult, majd Budapesten
besorozták vöröskatonának, s a román frontra került. Hatott
József Attilára, Illyés Gyulára, de még Babits Mihályra is.
Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. 1923-tól az
Estlapok munkatársaként dolgozott. 1922-ben Szabó Dezső
bevezetésével jelent meg Ibolyalevél című kötete. 1944-ben
Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként
jelentkezett a román hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként.
Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe Visszatérés című
verseskötetével tűnt fel ismét 1954-ben.
Pósa Zoltán: Az erkölcsös létezés vátesze
Portré Fekete
Gyuláról, (1922-2010) a Magyar Írószövetség Örökös Tagjáról
Mustraként közöljük
Pósa Zoltán írását Fekete Gyuláról, aki mind a heti, mind a
havi Magyar Fórum hűséges szerzője volt. „Az általam
legnagyobbnak tartott írók, költők nem csak a jelennek, hanem
a jövőnek, nem csak az esztétikumnak, hanem az erkölcsnek, nem
csak az emberiségnek, hanem a hazának is elkötelezték magukat.
Ha mások verekszenek az én életemért, nincs jogom lapítani, még
azzal az ürüggyel sem, hogy író vagyok. Hiszen az írás –
és ezt nem csak a magam nevében mondom – szolgálat. Meg kell
fogalmaznunk azt, amit mindenki érez, tud, de nem képes pontosan
kifejezni, mert nem ez a mestersége. Az enyém viszont ez!”
KORUNK TÖRTÉNELME
Kiss István
Béla: Itt van újra, hogy „aki nem velünk az ellenünk”?
Régi toposz,
tapasztalat az antikommunista magyar közvéleményben, hogy az átváltozás
Protesut is megszégyenítő gyakorlatának a mesterei: az SZDSZ
és a hozzá tartozó, a párt bukása, Parlamentből való kiesése
után is aktív szellemi holdudvar, valamint magukat balliberálisnak
nevező tanítványaik. (A jobbik mindennek csak tehetségtelen utánzását
tudja produkálni, még ha olyan jeles mentorai vannak is, mint
Heller Ágnes, vagy Kőszeg Ferenc, sőt, mecénásként Simicska
Lajos). Eközben azonban, sokszor úgy tűnik, ők is túl sokat
építenek a közvélemény amnéziás voltára, illetve oly mértékben
túlbecsülik azt, hogy ez már szinte önlejáratás, öngól számba
megy.
CHATEDRA PHILOSOPHICA
Bartha Pál:
Európa demográfiai öngyilkosságának gyökere az identitásválság
Az európaiak
vagy a volt európaiak… a Föld szárazföldi felületének
1914-ben 84 %-át ellenőrizték” – írja Samuel Huntington.
Ezzel ellentétben, az európai civilizáció mára a megsemmisülés
szélére került, másodrendű hatalommá süllyedve, már a népességét
sem képes fenntartani. Írásomban ennek a tragikus hanyatlásnak
okát kutatom. Kormányunk a fizikai és jogi határzár megerősítésével
– a tömeges bevándorlás megfékezésével – hatékony védelmet
épített ki mind Magyarország, mind Európa védelme érdekében.
De ezzel sem Magyarország, sem Európa népesedési problémája
nem oldódik meg. Az alapprobléma ugyanis az, hogy Európában
legalább egy emberöltő óta nem születik meg a népesség
fenntartásához szükséges 2,1 gyermek, egy asszonyra vetítve.
Ezt a jövő szempontjából létkérdést – vagdalkozás és pártpolitikai
érdekek hangoztatása helyett –, tényszerűen kellene körüljárni.
Dr. Kiss Lajos: Nietsche-bérlet
Hétvégeken több
újságot is átlapozok. Ahogy gyermekkoromban a szomszéd bácsitól
hallottam, na nézzük, mit hazudik. Ezt nevetve-játékosan
mondom, de nem rosszhiszeműen. Na nézzük, hogy áll a világ szénája.
Nem mondhatom Juhász Gyula szavaival, hogy keleti lustán
szunnyad a magyar nyár. Ezred- és századforduló után vagyunk.
Események eseményeket szülnek. Az egyik lapban megpillantom ezt
a szókapcsolatot: Nietzsche-bérlet. Ókovács Szilveszter, az
Operaház főigazgatója elmondja, hogy a Nietzsche-bérlet néhány
tiltakozást is kiváltott. Ezek veleje így összegezhető: a
filozófust a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.
A főigazgató sokat tud a filozófus valódi, tisztelhető értékeiről.
Említsünk meg néhányat: jól zongorázott, értett a zeneszerzéshez
is. Petőfi-verseket zenésített meg. Csodálója és barátja
volt Wagnernek. Tegyük hozzá, valamelyest ihletője is a
zeneszerzőnek. Sokat vitatkoztak, Wagnert termékenyítően. Nagy
elmék ütközéseinek mindig bő a termése is. Melyik volt a
nagyobb? Válaszoljunk paradoxonnal: mindkettő. Szakítottak.
Eszményeik különbözésében van a magyarázat. De a barátság
gyökerei bennszakadtak. Wagner Nietzsche kísértője maradt, különösen
álmaiban. Karinthy Márton színházigazgató is véleményt
mondott a Nietzsche név felbukkanásáról. A nagy gondolkodó
filozófust a vita fölött állónak látja. A neve méltó arra,
hogy operabérleten álljon.
TANULMÁNY
Dr. Diószegi
György Antal: „Ide veled régi kardunk”: Buda visszafoglalása
(1849. május 21.)
Buda rohammal
való dicsőséges visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar
vitézi örökség rendkívül jelentős értéktárának csodálatos
világába tartozik! Petőfi Sándor a 14 hónappal korábban megírt
versében megfogalmazott, a magyar vitézi lét kardminőségét
kifejező életérzése valósággá lett 1849. május 21. napján!
Ráadásul egy ragyogó tavaszi hadjárat előzte meg e diadalt,
mely győzedelmes csatasorozatra Buda visszaszerzése tette fel a
koronát!
Fekete Antal: HAMIS MÉRTÉK TILALMA
2016 augusztusában
a budapesti Károli Gáspár Egyetem közgazdasági tanszéke felkért,
hogy tartsak előadást az érdeklődő hallgatók és oktatók számára,
számára. Ez a cikk az előadás vázlatát tartalmazza.
Dr. Sebestény Sándor ny. országgyűlési szakfőtanácsos,
főisk. docens, egyet. tud. kutató: Csiky Sándor életpályája
V. RÉSZ
„Historia est
testis temporum, magistra vitae.”
„A történelem
az időknek tanúja, az élet tanítómestere.”
Intervenciós
beavatkozás a Felvidéken
Pest-Budára
1848. szeptember 18-án érkezett meg hatósági jelentés formájában
az újabb aggasztó hír, ezúttal Észak-nyugat Magyarországról!
Jozef L’udovít Miloslav Hurban (Beckó, 1817. március 19. –
Luboka, 1888. február 21.) evangélikus lelkész, író, újságíró,
a szlovák nemzeti mozgalom szervezője, szlovák nacionalista vezér
irányításával, Morvaország felől jelentős számú fegyveres
átkelt a Kárpátokon, és betört Nyitra vármegyébe
Keresse a Havi
Magyar Fórumot május 23-ától az újságárusoknál!
Előfizetési
információk: info@magyarforum
A Heti Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft, fél évre: 6422 Ft.
A Havi Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre: 5880 Ft., fél évre: 2940 Ft.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000, A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Kérjük, a közleményben
olvashatóan tüntessék fel a nevet, a címet, irányítószámmal
együtt.
Csekket kérhet
hétfőn és pénteken a +36-30-7545-012 számon. Külföldi
olvasóinkkal közöljük, hogy a számlavezető bankunk USA-dolláros
csekket nem vált be. Ezért kérjük más valutában küldjék
el a csekket.
Postacímünk: A
Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 1464. Budapest,
Postafiók, 1578.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves
figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség
fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200
USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200
USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel
számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért
kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más
valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással
küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott
Emberért Alapítvány
Számlavezető:
OTP Bank Zrt. SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
|