vissza a főoldalra

 

 

 2017.05.26. 

Félmilliárd forintra pályázhatnak a muravidéki magyar vállalkozások

Fő szempontunk, hogy könnyen értelmezhetők és kitölthetők legyenek a pályázatok

Három kategóriában hirdetnek pályázatot a térségben – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Kiss-Parciu Péter elmondta, hogy az elsőben a mezőgazdasági tevékenységet támogatják, azon belül is a parasztgazdaságokat, hogy azok versenyképessé válhassanak. A másodikban a kis- és középvállalkozók pályázhatnak eszközbeszerzésre, kisebb beruházásokra. A harmadik célja a turizmus fejlesztése.

 A szlovéniai Muravidéken él a Kárpát-medence legkisebb határon túli magyar közössége. A KKM a lakosságszám arányában, vagy a fejlettségi szint alapján határozza meg gazdaságfejlesztési programjainak mértékét?

 – A gazdaságfejlesztési programok mértékét befolyásolja az adott határon túli magyar közösség létszáma. Tehát nem indulhatunk el Muravidéken olyan nagyságú programmal, mint ahogyan azt tettük Vajdaság vagy Kárpátalja esetében. A támogatásokról tudni kell, hogy gazdaságfejlesztési stratégiákon alapulnak. Mielőtt a keretösszeget meghatároznánk, felkérjük a határon túli magyar közösségek vezetőit, hogy fogalmazzák meg gazdaságfejlesztési céljaikat stratégia, vagy akcióterv keretében. Ehhez mi iránymutatást adunk, de az ő felelősségük, hogy ezt saját erőből megfogalmazzák. Miután ez elkészül és mi véleményeztük is, ösztönözzük arra, hogy ezt társadalmi vitára bocsássák, hogy minél szélesebb körben beépítsék a helyi szempontokat, adottságokat, igényeket. A társadalmi vita lezárultával a gazdaságfejlesztési stratégiát kormány elé terjesztjük. Ezek a stratégiák általában több pénzt tartalmaznak, mint amennyit mi egy adott évben nyújtunk. Hiszen 3-4 éves stratégiákról van szó, ahogyan Muravidék esetében is. A kormány döntése alapján az első évben 500 millió forinttal járulunk hozzá a stratégiához. Tudjuk, hogy nem nagy összeg, de elegendő ahhoz, hogy az ott élő körülbelül nyolcezer magyar többségét elérjük. Amennyiben ez sikeres, folytatjuk a stratégia megvalósítását. A következő években a sikeresség és a pályázati aktivitás függvényében határozzuk meg a keretet – reméljük, hogy a bővülés irányába léphetünk. A keret összegét az is befolyásolja, hogy esetünkben kisebb volumenű pályázatokról beszélünk, de a gazdaságfejlesztés hosszú távú alapjait a munkahelyteremtő beruházásokkal érhetjük el. Szintén befolyásoló tényező, hogy egy adott régióban mekkora a támogatás felvevő képessége.

 Nemrég lakossági fórumon vett részt a muravidéki Dobronakon. A jelen lévő vállalkozók közölték önnel, hogy melyek számukra legégetőbb problémák?

 – Ezen a fórumon alapvetően a pályázat felhívásra vonatkozó praktikus kérdések hangzottak el. A stratégia elkészültkor ösztönöztük arra annak elkészítőit, hogy minél szélesebb körben vonják be az érintetteket, így a vállalkozókat, gazdálkodókat. A társadalmi vitához interneten is hozzá lehetett szólni. Tehát a problémákat, igényeket már beépítették a stratégiába. Ezután a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet Lendva – mely a magyar kormány, s azon belül a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködő partnere – dolgozta ki és jelentette meg a pályázati felhívásokat. Úgy dolgozták ki a felhívásokat, hogy azokba mindent beépítettek, amire igény mutatkozott. Nagyrészt le tudtuk fedni az igényeket. De nem mindegyiket, mert az első körben nem támogatjuk például a gépjárművásárlást, vagy számítógéphez kapcsolódó eszközök vásárlását. Főleg azért, mert ki akarjuk zárni azt, hogy a magánhasználat akár feltételezhető is legyen. Azt tapasztaltam, hogy elégedettek voltak a megjelent pályázók, és ha később felvetődnek olyan igények, amelyekre most nem volt lehetőség, akkor azokat a későbbi felhívásokban tudjuk kielégíteni. Azt is közöltem, hogy, törekszünk arra, hogy a támogatást minél hatékonyabban használják fel. A folytatás fő függvénye, hogy a pályázó valós tevékenységre, a kiírásnak megfelelő szempontoknak megfelelően nyújtsa be a pályázatát. Ha például azt látjuk, hogy a kapott összeg hatására az adott földterületet jobban megművelik, ezáltal több pénzhez jutnak, akkor a fiatal már nem biztos, hogy elmegy otthonról, hanem ő is a gazdaságban dolgozik.

 Idén hány kategóriában hirdetnek pályázatot a térségben, és ezek milyen fejlesztéseket céloznak meg?

 – Három kategóriában hirdettünk meg pályázatot. Az elsőben a mezőgazdasági tevékenységet támogatjuk, azon belül is a parasztgazdaságokat, hogy azok versenyképessé válhassanak. A második a turizmus fejlesztését célozza meg. Ebben mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak kapacitásbővítésre és innovációra. A harmadikban kis- és középvállalkozók pályázhatnak. A mezőgazdaságon belül pályázni lehet kertészeti gépre, traktorra, talajművelő eszközre, betakarító gépre. Tehát minden olyan eszközre, mely egy adott parasztgazdaság versenyképességét, jövedelemtermelő képességét növeli. A kkv kategóriában egyéni-, valamint mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésre és kisebb beruházásokra pályázhatnak. A turizmus területén szállókat, éttermeket, borászatokat is támogatunk.

 Még mindig sok panasz érkezik szerkesztőségünkhöz azért, mert a pályázatokat úgy fogalmazzák meg, hogy ahhoz szinte értelmező szótár szükséges. Törekednek a bürokratikus nyelvezet kiküszöbölésére?

 – Természetesen törekszünk a minél egyszerűbb nyelvezetre, de emellett be kell tartanunk minden olyan szabályt, mely az európai uniós támogatásokra vonatkozik. Azokban a nem uniós tagállamokban is, ahol a magyar közösséget támogatjuk, hiszen magyar költségvetési pénzekről van szó, s magyar intézmények is részt vesznek ezeknek a folyósításában. Tehát ezek a pályázati felhívások tartalmazzák azokat az elemeket, melyek megfelelnek az uniós támogatási szabályoknak. Nagyobb projektek esetében nem tudjuk a bonyolultabb nyelvezetet kiküszöbölni. Kis pályázatoknál ez egyszerűbb, mert az uniós de minimis korlátokon belül maradunk. Maradva Muravidéknél a fő szempontunk, hogy könnyen értelmezhető és kitölthető legyen a pályázat. Nem szeretnénk, ha tömegesen külső segítséget vennének igénybe, ezáltal sikerdíjakat kapnának azok, akik megírják mások helyett a pályázatokat – természetesen erről mindenki maga dönt, de az egyszerűsítéssel a pályázók maguk is könnyen kitöltik az űrlapokat. A jövőben pedig nagyon sok lehetőséget lehet kiaknázni, ha sok jó pályázattal gazdagodunk.

 

Medveczky Attila