|
 2017.05.26.
Félmilliárd
forintra pályázhatnak a muravidéki magyar vállalkozások
Fő szempontunk, hogy könnyen értelmezhetők és kitölthetők
legyenek a pályázatok
Három kategóriában
hirdetnek pályázatot a térségben – közölte a Külgazdasági
és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért
felelős helyettes államtitkára. Kiss-Parciu Péter elmondta,
hogy az elsőben a mezőgazdasági tevékenységet támogatják,
azon belül is a parasztgazdaságokat, hogy azok versenyképessé
válhassanak. A másodikban a kis- és középvállalkozók pályázhatnak
eszközbeszerzésre, kisebb beruházásokra. A harmadik célja a
turizmus fejlesztése.
A szlovéniai Muravidéken él a Kárpát-medence
legkisebb határon túli magyar közössége. A KKM a lakosságszám
arányában, vagy a fejlettségi szint alapján határozza meg
gazdaságfejlesztési programjainak mértékét?
– A gazdaságfejlesztési programok mértékét befolyásolja
az adott határon túli magyar közösség létszáma. Tehát nem
indulhatunk el Muravidéken olyan nagyságú programmal, mint
ahogyan azt tettük Vajdaság vagy Kárpátalja esetében. A támogatásokról
tudni kell, hogy gazdaságfejlesztési stratégiákon alapulnak.
Mielőtt a keretösszeget meghatároznánk, felkérjük a határon
túli magyar közösségek vezetőit, hogy fogalmazzák meg gazdaságfejlesztési
céljaikat stratégia, vagy akcióterv keretében. Ehhez mi iránymutatást
adunk, de az ő felelősségük, hogy ezt saját erőből
megfogalmazzák. Miután ez elkészül és mi véleményeztük is,
ösztönözzük arra, hogy ezt társadalmi vitára bocsássák,
hogy minél szélesebb körben beépítsék a helyi szempontokat,
adottságokat, igényeket. A társadalmi vita lezárultával a
gazdaságfejlesztési stratégiát kormány elé terjesztjük.
Ezek a stratégiák általában több pénzt tartalmaznak, mint
amennyit mi egy adott évben nyújtunk. Hiszen 3-4 éves stratégiákról
van szó, ahogyan Muravidék esetében is. A kormány döntése
alapján az első évben 500 millió forinttal járulunk hozzá a
stratégiához. Tudjuk, hogy nem nagy összeg, de elegendő ahhoz,
hogy az ott élő körülbelül nyolcezer magyar többségét elérjük.
Amennyiben ez sikeres, folytatjuk a stratégia megvalósítását.
A következő években a sikeresség és a pályázati aktivitás
függvényében határozzuk meg a keretet – reméljük, hogy a bővülés
irányába léphetünk. A keret összegét az is befolyásolja,
hogy esetünkben kisebb volumenű pályázatokról beszélünk, de
a gazdaságfejlesztés hosszú távú alapjait a munkahelyteremtő
beruházásokkal érhetjük el. Szintén befolyásoló tényező,
hogy egy adott régióban mekkora a támogatás felvevő képessége.
Nemrég lakossági fórumon vett részt a muravidéki
Dobronakon. A jelen lévő vállalkozók közölték önnel, hogy
melyek számukra legégetőbb problémák?
– Ezen a fórumon alapvetően a pályázat felhívásra
vonatkozó praktikus kérdések hangzottak el. A stratégia elkészültkor
ösztönöztük arra annak elkészítőit, hogy minél szélesebb
körben vonják be az érintetteket, így a vállalkozókat, gazdálkodókat.
A társadalmi vitához interneten is hozzá lehetett szólni. Tehát
a problémákat, igényeket már beépítették a stratégiába.
Ezután a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet
Lendva – mely a magyar kormány, s azon belül a Külgazdasági
és Külügyminisztérium együttműködő partnere – dolgozta
ki és jelentette meg a pályázati felhívásokat. Úgy dolgozták
ki a felhívásokat, hogy azokba mindent beépítettek, amire igény
mutatkozott. Nagyrészt le tudtuk fedni az igényeket. De nem
mindegyiket, mert az első körben nem támogatjuk például a gépjárművásárlást,
vagy számítógéphez kapcsolódó eszközök vásárlását. Főleg
azért, mert ki akarjuk zárni azt, hogy a magánhasználat akár
feltételezhető is legyen. Azt tapasztaltam, hogy elégedettek
voltak a megjelent pályázók, és ha később felvetődnek olyan
igények, amelyekre most nem volt lehetőség, akkor azokat a későbbi
felhívásokban tudjuk kielégíteni. Azt is közöltem, hogy, törekszünk
arra, hogy a támogatást minél hatékonyabban használják fel.
A folytatás fő függvénye, hogy a pályázó valós tevékenységre,
a kiírásnak megfelelő szempontoknak megfelelően nyújtsa be a
pályázatát. Ha például azt látjuk, hogy a kapott összeg hatására
az adott földterületet jobban megművelik, ezáltal több pénzhez
jutnak, akkor a fiatal már nem biztos, hogy elmegy otthonról,
hanem ő is a gazdaságban dolgozik.
Idén hány kategóriában hirdetnek pályázatot a térségben,
és ezek milyen fejlesztéseket céloznak meg?
– Három kategóriában hirdettünk meg pályázatot. Az
elsőben a mezőgazdasági tevékenységet támogatjuk, azon belül
is a parasztgazdaságokat, hogy azok versenyképessé válhassanak.
A második a turizmus fejlesztését célozza meg. Ebben mikro- és
kisvállalkozások pályázhatnak kapacitásbővítésre és innovációra.
A harmadikban kis- és középvállalkozók pályázhatnak. A mezőgazdaságon
belül pályázni lehet kertészeti gépre, traktorra, talajművelő
eszközre, betakarító gépre. Tehát minden olyan eszközre,
mely egy adott parasztgazdaság versenyképességét, jövedelemtermelő
képességét növeli. A kkv kategóriában egyéni-, valamint
mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésre és kisebb beruházásokra
pályázhatnak. A turizmus területén szállókat, éttermeket,
borászatokat is támogatunk.
Még mindig sok panasz érkezik szerkesztőségünkhöz
azért, mert a pályázatokat úgy fogalmazzák meg, hogy ahhoz
szinte értelmező szótár szükséges. Törekednek a bürokratikus
nyelvezet kiküszöbölésére?
– Természetesen törekszünk a minél egyszerűbb
nyelvezetre, de emellett be kell tartanunk minden olyan szabályt,
mely az európai uniós támogatásokra vonatkozik. Azokban a nem
uniós tagállamokban is, ahol a magyar közösséget támogatjuk,
hiszen magyar költségvetési pénzekről van szó, s magyar intézmények
is részt vesznek ezeknek a folyósításában. Tehát ezek a pályázati
felhívások tartalmazzák azokat az elemeket, melyek megfelelnek
az uniós támogatási szabályoknak. Nagyobb projektek esetében
nem tudjuk a bonyolultabb nyelvezetet kiküszöbölni. Kis pályázatoknál
ez egyszerűbb, mert az uniós de minimis korlátokon belül
maradunk. Maradva Muravidéknél a fő szempontunk, hogy könnyen
értelmezhető és kitölthető legyen a pályázat. Nem szeretnénk,
ha tömegesen külső segítséget vennének igénybe, ezáltal
sikerdíjakat kapnának azok, akik megírják mások helyett a pályázatokat
– természetesen erről mindenki maga dönt, de az egyszerűsítéssel
a pályázók maguk is könnyen kitöltik az űrlapokat. A jövőben
pedig nagyon sok lehetőséget lehet kiaknázni, ha sok jó pályázattal
gazdagodunk.
Medveczky Attila
|
