2017.03.22.
MEGJELENT
a MAGYAR FÓRUM XXIX. évfolyamának 12. száma!
A
tartalomból:
Kétszáz
éve született Arany János
Németh
László: Arany János
Aki
Arany költészetét élete adataival, levelezésével hasonlítgatja,
megdöbben. Az a benyomása, hogy elvarázsolt embert lát; aki,
ha enyhül fölötte a varázslat, egy Lopede Vega termékenységével
dolgozik, aztán mintegy pálcaütésre elernyed s visszaroskad a
tehetetlen elégedetlenségbe. Nincs lehetetlen az akarata számára,
csak az akarata bénul el hónapokra, évekre, évtizedekre. Ha
felbuzdul, minden a rendelkezésére áll, nincs olyan vállalkozás,
melyben készletei kimerülnének; csak épp a felbuzdulás képessége
akadozik. „Nem dolgozom, csak ha valami hajt. / Egyébkor lusta
mélabú temet, / Mely elefántnak néz szunyognyi bajt.”
Arany
János-Kosztolányi Dezső évfordulós visszaemlékezése
Micsoda
varázsló. Ott, ahol a rímek egy évszázaddal azelőtt még többnyire
úgy kongtak, mint a süket kolompok, s az ütemek úgy döcögtek,
mint a dágványban vánszorgó szekerek, a szavak egyszerre táncra
lendültek, és a zene magyarázta az értelmet, az értelem a zenét.
Nemcsak friss, közvetlen és népies, hanem elmés, játszi és dévaj
is, különös és különösködő, néha bohó, sőt bohócos
is, egy nemesen fáradt öreg mester, minden barokk bájával. 15
000 szót olvastak össze munkáiban a türelmes tanárok, holott
egy gyári munkás egész élete során beéri 800-900 szóval,
– de biztosra veszem, hogyha szavainak nemcsak számát tekintenék,
hanem alkalmazásukat, árnyalatukat, színezetüket és
hangulatukat is, a maguk helyén, akkor ez a szám legalább a háromszorosára
rúgna. „Tavaszifecskék, dalkedvesi! Jertek el isten kőműve-
si! Rakjatok ott egy fecskefalat: Megpihen a költő az alatt. ”
Hallottatok-e ennél andalítóbb zenét?
50
éve távozott Kodály Zoltán
Für
Lajos: Kodály Zoltán történelemszemlélete
A
nemezt mindenesi posztján álló művész magyarmivoltának egyik
igen erős oldala, nagyon fontos jellemző jegye a történelmi
magyarságban való elmélyülés volt. A téglahordó Kodály által
felmutatott hagyományt s a hagyományba ereszkedő gyökereket: a
„Kodály-modell” kissé háttérbe szorított, homályba
hagyott fontos elemét szeretnénk ezúttal jobban láthatóvá
tenni. A történelmi magyarságban való fokozottabb mértékű
gondoskodás rendszerint múltunk megrázó fordulói körül került
előtérbe. Azt is mondhatnánk, hogy ez a „mentalitás” a kiélezett
helyzetek egyik következménye volt. A mohácsi tragédia századábanjobbára
a protestáns tanok terjedésében, a következő században a
hitviták és a függetlenségi törekvések kanyargó folyamatában,
az ország és magyarság szétszakítottságának kegyetlen szorításában
kapott megkülönböztetett szerepet a gondolat.
CSURKA ISTVÁN: ÚJ MAGYAR FELTÁMADÁST!
(Ünnepi
beszéd 2000. március 15-én)
Miért mennénk mi Európába, azért, hogy Brüsszelben
mondják meg nekünk, mit szabad gondolnunk és mit nem? Adjuk fel
nemzeti értékeinket, vezessük be azt a demokráciát, amelyben
a leszbikusok és homoszexuálisok házasságát törvényesítik,
noha a nemzet vészesen fogyatkozik, és legyünk egy nagy áruházlánc
itt, a Kelet kapujában, elfelejtve mindent, ami eddig magyarrá
és kereszténnyé tett bennünket? Látnunk kell, hogy Európa
egyesítése és bővítése ma már nem cél, hanem eszköz, a
manipuláció eszköze, a globalizmus egyik működési formája,
az európai történelmi nemzetek felszámolásának, feloldásának
eszköze, amely számunkra éppen ebben a formájában életveszélyes.
Dr.
Kiss Lajos: Két Bartók-arckép
Muzsikád
népből fölzengő hangok forradalma – Illés Gyula Bartók-ja
és Balázs Béla Bartók Bélá-ja ezt közli erős plasztikus
szavakkal. Mindkét portré tökéletes elemzése-jellemzése a
muzsikusnak. Bartók és Kodály új irányt szabott a komolyzenének:
a nép komolyságát, életgondjuk komolyságát szólaltatták
meg a muzsika nyelvén. A népet forrásnak tekintették. Baj-ékes
dalaikat nem kívánták keverni a könnyű múzsa változataival.
De mesteri továbbgondolásukat lehetségesnek tekintették. Ezt
nevezték: tiszta forrásból merítésnek.
Kimmel
István. Írók és költők a XX. század diktatúráiban IV.
Ahogy Petőfi a 19. század legnagyobb nemzeti költője úgy,
mondhatjuk, hogy Illyés a 20. század kimagasló írója, költője
nép-nemzeti elkötelezettséggel, persze más körülmények között,
a két világháborúval és Trianonnal terhelten. Hite és erkölcse
legtovább hatott a 20. században. A puszták fiának Petőfi a példaképe,
a lenti világnak nevezhető cseléd és munkás nyomor közel
hozta a szocialista eszméhez, de soha nem volt egy pártnak, még
a kommunista pártnak sem tagja, de részt vett a segélyezésben,
elítéltek és bujkálók mentésében.
Domokos
Kázmér: Magyar szótetemek szellemi elhamvasztása
Az
idegen szavak túlburjánzása nem véletlenszerű jelenség,
hanem tudatos nyelvrombolás, ami ellen nem lép fel senki az
illetékesek közül. Az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára
arról is tájékoztat, hogy nem csak a magyar nyelv szenved ettől
a galádságtól. Erre az hívja föl az érdeklődő figyelmét,
hogy, ha európai nyelvből veszünk át szavakat, fogalmakat,
esetenként jelöli a szótár a forrásnyelvet, hogy oda honnan
került.
Dr.
Tápay Miklós: Egy volt kitelepített ’56-os élményei
1956-ban, 28 és fél éves orvosként, 4 éves szakorvosi képzésem
végén voltam. A kórház dolgozói tudták, hogy kitelepítésből
jöttem oda, és hogy minden vasárnap templomba megyek. Így nem
ért váratlanul, hogy a forradalom alatt engem választottak a kórház
forradalmi bizottsága elnökévé. Ebben a tisztségben két
dolgot tettem: 1) Levetettem a kórház bejárata fölötti vörös
csillagot és 2) Utasítottam a párttitkárnőt, hogy ossza ki
mindenkinek a káderlapját, hogy megtudják, mit is gondolt róluk
a párt. (A káderlapokat a személyzeti osztályon a párttitkárnő,
mint titkos iratokat őrzött.) – Az én káderlapom azzal kezdődött,
hogy ’Mélyen vallásos és teljesen megbízhatatlan’. Ezzel
tudtam meg, hogy egy visszatérő kommunista rendszerben számomra
ott jövő nincs.
Pósa
Zoltán: Az álomlovag szülőháza III. regényrészlet
Még
1963-ban, közvetlenül az ENSZ amnesztia előtt, sőt, még utána
is, vittek el teljesen váratlanul fegyvernélkül tüntetőket,
akik az óta sem kerültek elő, pedigmár okkal hihették, hogy
megúszták. Igazából mégaz ENSZ amnesztia után sem lélegezhettünk
szabadon. Ez ugyan csak a legrosszabb forgatókönyv, de a szelídebb
szankciók is igen rázósak lettek volna.
Stanczik-Starecz
Ervin: Éjszaka – Napló 1984-2004 -töredékek
Jún.
1. Este hét
Csillognak
a pocsolyák a lemenő nap fényében. Régóta figyelem ezeket az
apró élettereket. A kora nyári szél virágszirmokkal szórta
teli a földet és vizeket. Egy szirombárkán gombostű fej nagyságú
bronzvörösbogaracskautazik.Nyilvánúgy gondolja, hogy végtelen
vizek hajósa. Az apró lény hátán izzanak a vöröslő nap
sugarai. Elkezdődik számára az éjszaka, mint ahogyan nekem is.
Dr.
Diószegi György Antal: Márciusi ifjaink üzenete
„Legyen
béke, szabadság és egyetértés.”
Márciusi
ifjaink nemzetegységben gondolkodó és érző hazafiként rögzítették
a fenti 12 pont alapvető célját, ami így hangzott: „Legyen béke,
szabadság és egyetértés.”. E három nemzetcél 1848. március
15. óta iránymutató értékkeretet határoz meg minden magyar
hazafi számára, aki a honszeretet jegyében kíván eljárni. Még
ezen a napon megalakult a pesti Közbátorsági Választmány,
mely szervezet határozott az 5. pontban meghatározott nemzetőrség
felállításáról. Március 16-án megkezdődött Pesten a
toborzás.
Dr.
Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892)
Nemzeti
forradalmunk és szabadságharcunk – III. RÉSZ
„Népek
tavasza” – ezzel a kifejezéssel illette a késői utókor
1848. európai forradalmainak csodálatos eseményeit. Egerben,
Heves és Külső Szolnok vármegye székvárosában 1848. március
18-19-én történtek a forradalmi jellegű események. A városban
1848. március 18-án, mintegy kétezer egri polgár, „a lakosságnak
míveltebb, vagyonosabb része, vegyülve tudatlanokkal és szegényebb
sorsúakkal, sőt számosabb hősies gondolkozású nőkkel” –
írta Blaskovich Gyula hevesi alispán március 20-i jelentésében
Pest-Budára István nádornak – elfoglalta a városházát és
követelte a más ügyben ülésezőket, hogy a pestiek 12 Pontját
azonnal tárgyalja meg és léptesse életbe.
Keresse
a Havi Magyar Fórumot az újságosoknál, a kiadóhivatalban (IX.
kerület Ráday u. 32. I. em. 3. ), előfizetési információ: info@magyarforum.hu,
(hétfőn és pénteken 10-16 óráig: + 36307545012). Levélcím:
1464 Bp. Pf. 1578.
Havi
Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 forint.
Számlaszám:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány,
11712004-20341426-00000000
|