2017.03.24.
Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték,
hogy voltunk, vagyunk és leszünk
Március 15. a cáfolhatatlan
bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, "ez a mi
diadalunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar
Nemzeti Múzeumnál rendezett március 15-i díszünnepségen. A
169 évvel ezelőtti forradalmat méltatva Orbán Viktor azt
mondta: 1848 fontossága nemcsak abban áll, hogy megtörtént,
hanem, hogy azóta is történik.
1848 belső mércénkké
és erkölcsi iránytűnkké vált - mutatott rá a miniszterelnök.
"A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér
a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor"
- fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság.
Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság
és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.
1848 mércéje
meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban.
És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban -
mondta a kormányfő, aki hozzátette: erre a bennünket megillető
helyre büszkék lehetünk.
Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a
magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi
szabadságharcát és 1956 októberét - jelentette ki a
miniszterelnök.
Március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy voltunk,
vagyunk és leszünk
"Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák,
birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető
legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza
megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút
végül mindig megnyertük. (...) Mindenki akarata ellenére itt
vagyunk" - fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint "a
mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat".
"Bennünket nem győztek le, igaz, sok fontos csatát
elvesztettünk". De akik csatát és hadjáratokat nyertek a
magyarok ellen, a háborút végül elvesztették: a tatároknak
nyomuk veszett, az ottomán porta elenyészett, a Habsburg
Birodalom köddé vált, a szovjet kolosszus pedig egyszerűen kimúlt
- fejtette ki, feltéve a kérdést: "hatalmas birodalmak,
hol a ti fullánkotok"?"
Szerinte március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi
voltunk, vagyunk és leszünk, "ez a mi diadalunk". Orbán
Viktor, aki köszöntötte az ünnepre Lengyelországból érkezetteket
is, úgy fogalmazott: "fontos nekünk, hogy mint '48-ban, ma
is itt vannak velünk".
Azt is mondta: minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme
adja, van, aki fesztivált rendez, és van, aki partit ad. Hozzátette:
"a mi tavaszköszöntő magyar ünnepünket körüllengi
valami derűs komolyság".
Ismét '48-as szelek fújnak Európában
A miniszterelnök a díszünnepségen arról is szólt: 2061
évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát,
1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában
vannak Európa népei.
"Jelek, amelyek mindig ugyanazt üzenik: baj van a
birodalomban" - jegyezte meg. Az elmúlt évben a nemzetek újra
fellázadtak "a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia
és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége"
ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak - mondta, hozzátéve:
ebben az évben jön a folytatás.
A kormányfő
szerint ma ismét '48-as szelek fújnak Európában, és ma még
lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit
"alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai
birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át".
Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni "az álszentség
maskaráit", egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására
van szükség, "a szép elvek mögé bújtatott machinációknak
véget kell vetni" - szorgalmazta.
Szavai szerint "lehet még a magyarból valami, ha megértjük
a 12 pont velejét, amely így hangzik: Legyen béke, szabadság
és egyetértés".
"Igen ám, de
mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget,
nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (...) Akiknek
egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják.
Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból
bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez"
- mondta. Orbán Viktor úgy értékelte:
"nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem
a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk".
A magyar nemzet
horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk
azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is,
amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő
igaz, és eldönti, ami nem az - fogalmazott.
Brüsszelt meg kell az állítani!
"Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének
nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De
nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének
nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít.
Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít,
hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít" -
fogalmazott a kormányfő.
Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk
és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló
csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk,
határainkat meg kell védenünk
- emelte ki. Orbán
Viktor kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a
külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell
tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát
pedig itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk, ezért
a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében
kell tartani - jelentette ki a miniszterelnök.
Kiemelte azt is: minden nemzet csak olyan módon lehet
boldog, ahogy azt a természete megszabja. A magyarok a boldog élethez
csak úgy juthatnak el , ha a szabadság és a függetlenség útját
követik - mondta Orbán Viktor.
"Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem
igazi otthon a haza. És a mi magyar fajtánk nem lehet boldog
olyan hazában, amely nem az otthonunk" - fogalmazott.
A megteremtett egységet nekünk kell működtetni és továbbépíteni
Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet,
kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét
is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket.
"Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években":
egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény
alkotmányért vívott harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás,
a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az
is, hogy "lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli
kezeket" - sorolta a kormányfő.
"Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük,
nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát
adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük, átléptük
osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait,
és valódi nemzeti egységet teremtettünk", az "álszentek
szövetségének" fenyegetése ellenére - mondta.
Hangsúlyozta
azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne
kellene nap mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, amely
megvédené önmagát. "Nekünk kell azokat megvédenünk"
- jelentette ki a kormányfő. Azt is mondta, hogy soha sincs kész
ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem
adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget,
sem munkát, sem hasznot, sem jólétet.
A végre valahára
megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és minden nap
tovább- és újraépíteni - fogalmazott Orbán Viktor.
Végül arról beszélt, hogy a magyar nemzet erősödik,
emelkedik, és ki fogja érdemelni a tehetsége és szorgalma
alapján őt megillető elismerést az európai nemzetek közösségében.
A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! - zárta ünnepi beszédét
a kormányfő.
(MTI)
|