vissza a főoldalra

 2017.04.14. 

Indok nélkül elutasítják a kormánypártok javaslatait

Az ellenzékkel nem lehetett egyezségre jutni a választási eljárási és kampányfinanszírozási jogszabályok módosításáról

A Fidesz ötpárti egyeztetést kezdeményezett, hogy a garanciák csökkentése nélkül egyszerűsítsék azokat a választási eljárási szabályokat, amelyek a levélszavazatok mintegy egyötödének érvénytelenségét eredményezték, illetve amelyek a valós választói támogatottsággal nem rendelkező pártok esetén a kampánytámogatás visszafizetésére teremtettek volna lehetőséget. Mi az oka, hogy mindez eredménytelen lett? – kérdeztük Gulyás Gergelytől, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökétől, a Fidesz alelnökétől.

 Milyen módosításokat szerettek volna elérni a választási eljárás során? Gondok voltak tán a ’14-es választásokon?

 – Természetesen minden jogszabály tökéletesíthető; a 2014-es választás összességében kiváló szervezettséggel magas színvonalú lebonyolítás mellett, zavartalanul, alkotmányos keretek között zajlott. Tény, hogy a határon túli magyar szavazatoknál nagyon magas volt az érvénytelen voksok aránya – az összes szavazat mintegy egyötöde –, és a regisztráció is sokaknak jelentett nehézséget. Ennek döntő oka az volt, hogy a regisztrációhoz, illetve a szavazáshoz szükség adatok között az édesanya nevének megadása nehézségeket eredményezett, amelynek legfőbb oka a nevek magyar és román anyakönyvezése közötti különbség, továbbá a születési, illetve asszonynév összekeverése. Ez technikai kérdés; ha a szavazónak az azonosító lapon fel kell tüntetnie a nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, valamint személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, valamint saját kezűleg aláírnia az okiratot, az az édesanyja neve nélkül is teljes körű garanciát jelent, de lényegesen kevesebb hibát eredményezne. A kampányfinanszírozásnál pedig éppen azoknak az ellenzéki kritikáknak akartunk eleget tenni, amelyek arra vonatkoznak, hogy kamupártok is állami támogatáshoz juthattak visszafizetési kötelezettség nélkül, ezért fél vagy 1%-os „komolysági” küszöb bevezetését javasoltuk. Ha ezt egy párt nem éri el, akkor az állami támogatást vissza kell fizetnie. Ezeket a módosító javaslatokat az ellenzék nem támogatta, illetve a szocialisták olyan további feltételeket támasztottak, amelyek a választójogi törvényt érdemi módosítását tették volna szükségessé. Tudomásul vettük, hogy az ellenzék még a saját kritikáikat orvosolandó módosításokat sem hajlandó támogatni. Ez sajnálatos és káros, de nem tragikus, mert 2014-ben is alkotmányos keretek között történtek a választások, ehhez a jogi keretek jövőre is adottak. A módosítások elmaradásából eredő következményekért a felelősség teljes mértékben az ellenzéki pártokat terheli.

 Egyáltalán, az ellenzék közölte a kifogásait?

 – Az ötpárti egyeztetésen azt hangoztatták, hogy mivel nem értettek egyet korábban a választójogi törvény elfogadásával – amelyet ráadásul ezek a módosítások nem is érintetek volna – ezért ők még a választási eljárási, illetve kampányfinanszírozási törvényben sem hajlandóak semmilyen korrekciót elfogadni, mert attól tartanak, hogy az a látszat alakulna ki, hogy utólag legitimálják választójogi szabályozást.

 Tehát a levélszavazatoknál önöknek az volt az álláspontjuk, hogy elég a születési dátum feltüntetése?

 – A hatályos szabályozás szerint hat adatot kell kötelezően megadni: a választó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, édesanyja nevét, valamint személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát. Mi azt javasoltuk, hogy az édesanya nevét ne kelljen feltüntetni, hiszen anélkül is teljes biztonsággal azonosítható a választópolgár. Az ellenzék nem elviekben vitatta ezt, hanem összességében nem voltak hajlandók semmilyen általunk beterjesztett módosítást megszavazni. Legfeljebb olyan áron tették volna meg, ha a választással összefüggő más törvényeket gyökeresen módosítottunk volna. Erre viszont semmi szükség nincs, még a hazánkkal szemben meglehetősen kritikus Velencei Bizottság is a demokratikus véleménynyilvánítás megfelelő keretének minősítette az új választójogi törvényt.

 Elképzelhető, hogy a levélszavazatoknál a 2014-ben tapasztalt problémák ezután is megjelennek?  

– Elképzelhető, de mégis azt reméljük, hogy mivel nem 2018-ban kell először ilyen formában szavazni, ezért reméljük, hogy a törvény módosítása nélkül is kevesebb lesz az érvénytelen voksok aránya.

 A valós választói támogatottsággal nem rendelkező pártok esetén a kampánytámogatás visszafizetését ajánlották. Most egymás után jelennek meg a törpe baloldali pártok. Lehet, hogy az ő érdekükben nem támogatta az ellenzék az önök módosítását?

 – Nem ismerem és nem is értem az ellenzék motivációit, mert a józan ész azt diktálná, hogy a jelenlegi helyzetben éppen a baloldalnak lenne leginkább érdeke, hogy a minimális választói támogatottsággal sem rendelkező pártoknak vissza kelljen fizetni a kampányra adott állami forrást. Mára általános tapasztalatunkká vált, hogy az ellenzéki frakciók dacból, vagy a kormánypártokkal való megegyezésnek a túloldalon önmagában veszélyes vádja miatt, az ellenzéki pártok közötti versenyben vélelmezetten elszenvedhető hátrány miatti félelemtől vezettetve egyetlenegy kétharmados jogszabály-módosításához sem járulnak hozzá, még akkor sem, ha annak tartalmával egyébként egyetértenek, vagy éppen a módosítás elfogadása kifejezetten érdekükben állna.

Medveczky Attila