vissza a főoldalra

 

 

 2017.03.24. 

Egyre inkább felértékelődik az élelmiszer-biztonság kérdése

Az afrikai sertéspestis Magyarországra történő behurcolásának megelőzése a sertéságazat minden szereplőjének alapvető érdeke

A globalizált élelmiszergyártás, az élelmiszer-hamisítás, a génmódosítás, a feketegazdaság olyan fokozódó kockázatokat jelentenek, amelyekre csak egy egységes, a teljes élelmiszer-előállítási folyamatra kiterjedő élelmiszerlánc-felügyelettel adható hatékony válasz – szögezte le Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

 Hogyan lehet hatékonyan fellépni az élelmiszer-hamisítás, a feketegazdaság ellen?

 – 2012-ben az Európai Unióban harmadikként (Olaszország, Dánia után) hazánk is kialakított a NÉBIH-en belül egy speciális szervezeti egységet, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát, aminek elsődleges feladata az illegális tevékenységek, a hamisítások, a feketegazdaság elleni küzdelem a teljes élelmiszerláncban, országos hatáskörben. Eddig több mint 2200 ellenőrzést végeztek el, 5900 tonna terméket vontak ki a forgalomból a kiszabott bírság pedig meghaladja az 1 milliárd forintot. Ami ennél is fontosabb, hogy az intézkedések eredményeként mintegy 9 milliárd Ft áfa- és adóelkerülést akadályoztak meg. Az egység felderítési aránya évek óta 90%-os, ami nemzetközi átlagban is kiemelkedő. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a libamáj hamisításban elért eredményeket az Interpol és az Europol olyan szinten értékelte, hogy konferenciájukon felkérték az Országos Főállatorvost az ügy bemutatására. A feketegazdaság ellen az egyik leghatékonyabb eszköz az áfa csökkentése. A kormány fontos célkitűzése az áfakulcs csökkentése az alapvető élelmiszerek egy részénél. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének, regionális versenyképességének javítása szempontjából, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonyságának javítása érdekében az áfacsökkentés egy azonnali pozitív irányú változást eredményező, hatékony eszköz.

 A V4 országok együttesen el tudnak-e valamit érni?

 – V4-ek miniszterelnökei rendkívüli csúcstalálkozón vitatták meg, hogy milyen lépéseket lehet tenni az unióban. Közös nyilatkozatukban rögzítették, hogy kiállnak nemzeti érdekeik mellett, és mind a négy állam jelzi és kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg az ügyet. Az a cél, hogy akár a jelenlegi uniós szabályozás módosításával, vagy újak alkotásával meg lehessen akadályozni az Európai Unión belüli élelmiszer-minőségi kettős mércét.

 Az EU területén megjelent betegségek, például a sertéspestis betörhetnek-e hazánkba?

 – Az európai járványügyi helyzet ismeretében „sertéspestis” alatt a továbbiakban az afrikai sertéspestist értjük. Magyarországon az afrikai sertéspestis még sohasem fordult elő. Az Európai Unió északkeleti területén először 2014 januárjában Litvániában, februárban Lengyelországban, majd júniusban Lettországban és szeptemberben Észtországban jelent meg a vírus. Az azóta eltelt három év alatt a balti tagállamok területének jelentős része, valamint Lengyelország északkeleti részén vezették be a kereskedelmi korlátozást a betegség jelenléte miatt. A szomszédos országok közül Ukrajna területén 2012 óta van jelen a betegség. 2016 nyarán már a magyar határtól 230 km-re, december végén pedig a kárpátaljai Nagyszőlősön (a határtól 18 km-re) is megállapították a betegséget. Az ukrán hatóság elrendelte a Nagyszőlősi járásban kilőtt vadon élő vaddisznók laboratóriumi vizsgálatát, további fertőzött állatokról mindeddig nem értesítették a magyar hatóságot. A megelőzésben nagy szerepe van a jogkövető magatartásnak és a lakosság megfelelő tájékozottságának. Kiemelten mindenki figyelmét fel kell hívni arra, hogy még személyi poggyászban sem lehet Ukrajnából, Oroszországból sertéshús, sertéshúskészítményeket behozni Magyarországra! A vírus hazai jelenlétét eddig sem vaddisznók, sem házi sertések esetében nem mutatták ki.

 Szükséges a járványvédelmi intézkedéseket módosítani?  

– Az afrikai sertéspestis Magyarországra történő behurcolásának megelőzése a sertéságazat minden szereplőjének alapvető érdeke, hiszen amennyiben az országban megjelenik e fertőző állatbetegség, nemcsak az EU-n belüli élő sertés, sertéshús, sertéshús készítmények szabad kereskedelmét korlátozzák, hanem nagy valószínűséggel valamennyi egyéb kereskedelmi partnerünk is megtiltja ezen termékek Magyarországról történő exportját. Vakcina nem létezik a betegség ellen, ezért egy járványt leküzdeni csak igazgatási intézkedésekkel lehet. Ha ezeket az intézkedéseket időben meghozzák, és mindenki betartja őket, akkor megakadályozható, hogy nagyobb területen elterjedjen a betegség. Egyes előírásokat és azok betartásának ellenőrzését – egy járványhelyzet esetén – minden bizonnyal szigorítani kell. Ilyen a telep és az istállók bejáratánál történő fertőtlenítés, vagy telepek járványvédelmi zártsága, különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra.

 Ebben az állapotban mit lehet tenni, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szereplői, a gazdák a legkorszerűbb tudással ismerkedjenek meg?

 – A NÉBIH egy kettős, tanácsadó és ellenőrző program bevezetésével támogatja például a harmadik országba irányuló élelmiszerexport sikerességét. A program során, valamint a harmadik országi hatóságok szakemberei által végzett helyszíni ellenőrzések kísérőjeként 2016-ban a szervezet 75 ellenőrzést végzett, és az így felkészített vállalkozások sikeresen elnyerték a kínai marhahús vagy például az orosz szarvasmarha-belsőség exportlehetőségét, illetve fenntarthatják az USA területére szóló exportjogosultságukat a sertéskészítményeket illetően.

 

Medveczky Attila