vissza a főoldalra

 

 

 2017.04.23. 

Ne érje hátrányos megkülönböztetés az Ausztriában dolgozó magyarokat

A belső, schengeni ellenőrzés teljesen felesleges, és hosszú távon bizalmatlansághoz vezet, ami kihathat az együttműködés más területeire

Március 16-án Takács Szabolcs Ferenc a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára megbeszélést folytatott Karlheinz Kopffal, az osztrák parlament második elnökével. Az államtitkár tájékoztatta osztrák partnerét, hogy az új szabályok hatályba lépésétől kezdve a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást követően csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére, akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre.

 Egy évvel ezelőtt arról számoltak be a lapok, hogy egyre több embercsempészt fogtak el Ausztriában, s hogy az osztrák kriminalisztikai a migránsok Magyarország felől indulnak Bécs felé. Ezért nem is lehet megkerülni a kérdést: a tárgyalások során érintették a magyar jogi határzárat?

 Természetesen a migrációs helyzet is szóba került, hiszen Ausztriát ugyanúgy érinti ez a kérdés, mint Magyarországot. Hiszen mindkét ország a migrációs útvonalon fekszik, s a Nyugat-Balkánról érkezők megállítása a cél. Az osztrák politikumot és közvéleményt jelentős mértékben foglalkoztatja ez a téma. Tájékoztattam partneremet az elfogadott jogi határzárral kapcsolatos változásokról, s hangsúlyoztam, hogy két szempontot nagyon komolyan veszünk. Egyrészt, hogy Magyarország megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amit az uniós jog és a schengeni kódex vele szemben támaszt. Számtalanszor elmondtuk a migrációs válság kirobbanása óta, hogy Magyarország teljes mértékben jogkövető magatartást folytat ebben a kérdésben. Hazánk a válság óta a külső határok védelmét és a migráció külső dimenziójának kezelését hangsúlyozta. Az osztrák politikai elitet érdekli, hogy a migrációval kapcsolatos magyar intézkedések összhangban vannak nem csak az uniós, hanem a nemzetközi és humanitárius joggal is. Biztosítottam tárgyalópartneremet arról, hogy a jogi határzárat megteremtő új jogszabályok megfelelnek a nemzetközi, a humanitárius és az uniós jog előírásainak. A jogi határzárral kapcsolatban, köszönhető egyébként a nemzetközi média torz tudósításainak, tisztázni kellett azt, hogy a menekültügyi eljárás alatt álló személyt nem vesszük őrizetbe, nem is kerül fogva tartásba. Viszont a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást követően csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére, akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre. Azt is közöltem Karlheinz Kopffal, ahogy azt már elmondtam több fórumon, hogy az eljárás alatt álló személy szabadon távozhat egy irányba; ahonnét jött. Amíg nincs jogerős döntés az ügyében, addig nem tudjuk biztosítani, hogy belépjen a schengeni térség területére, hiszen akkor nem felelnénk meg a schengeni kódex előírásának.

 Az osztrák fél megértette, hogy Ausztriát is segítjük a határzárról szóló törvény szigorításával?

 Még egy laikus is megérti, hogy mi ezzel a rendelkezéssel nem csak Magyarországot, a magyar állampolgárokat, hanem az egész schengeni térséget, az Európai Uniót védjük. Azt szeretnénk megtudni, hogy aki belépne a schengeni térségbe a magyar határon, milyen céllal jön, és milyen háttérrel. Úgy gondolom, hogy ez mindenki számára követendő magatartás kell, hogy legyen, hiszen ez közös érdekünk. Ebben kifogást találni elég nagy badarság. Osztrák részről ilyet nem is érzékeltem, elfogadták, hogy a szigorítás összhangban áll az uniós, illetve a nemzetközi joggal. Természetesen lehetnek olyan esetek, mikor meg kell vizsgálni, hogy esetleg történt-e olyan hatósági túlkapás, ami jogsértő. De ezt általánosságban nem lehet kijelenteni, hanem minden egyes ügyet külön kell megvizsgálni. Amennyiben feljelentés érkezik, akkor az esetet a megfelelő jogszabályok alapján ki kell vizsgálni. Azt pedig nem fogadjuk el, mikor egyes szervezetek, személyek, médiumok a magyar kormány migrációs politikájáról tudatosan azt hangoztatják, nem felelnek meg a humanitárius eljárásoknak. Azt is elmondtam elnök úrnak, amiről kevés szó esik, hogy a magyar kormánynak olyan helyeken kell kerítést építenie, ahol a legkevésbé szeretett volna. Hiszen a déli határnál éppen a Vajdaságban élő nemzettársainkat választjuk el az anyaországtól egy kerítéssel. Ez nem érdeke a magyar kormánynak, de az uniós jog minket kötelez. Látszólag nem tartozik a témánkhoz, de többek között ezért is támogatjuk Szerbia európai uniós integrációjának felgyorsulását. Közép-és hosszú távon érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok, így Szerbia, ahol nagyszámú magyar közösség él, minél gyorsabban az EU tagja legyen, hiszen akkor ezek a kötelezettségek már nem állnának fenn, és Európa is akkor sokkal biztonságosabb helyzetben lenne.

 Mennyiben különbözik az osztrák kormány migránspolitikája a magyarországitól?

 Most nem érzékelünk lényegi különbséget, de emlékezzünk vissza, mikor a korábbi osztrák kancellár azt mondta, hogy nem kerítést építenek, hanem olyan kaput, aminek oldalsó szárnyai vannak. Mi magyarok viszont világosan, és nem köntörfalazva beszélünk. Azt viszont nem értjük, és ezt elmondtam elnök úrnak is, hogy miért kell a magyar-osztrák, és a német-osztrák határon fenntartani továbbra is a schengeni térségen belüli ellenőrzést.  Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar határon kívülről senki sem jöjjön be illegálisan. A belső ellenőrzés tehát teljesen felesleges, és hosszú távon rossz hangulatot generál, bizalmatlanságot, és ez kihathat az együttműködés más területeire is. A belső piac az EU egyik legnagyobb vívmánya, és az egyetlen eszköz arra, hogy biztosítsuk az unió nemzetközi versenyképességét, ezért fontosnak tartjuk annak jelenlegi formájában történő fenntartását. Bármely alapszabadság korlátozása a belső piac integritását veszélyeztetné, amely hozzájárulhat az EU dezintegrációjához. Kértem is az elnök urat, hogy közvetítse azt; Magyarország hosszú távon nem fogadja el a schengeni térségen belüli ellenőrzéseket. Elnök úr ebben a kérdésben konstruktív volt. Megköszöntem neki, hogy Ausztria a tavaly nyáron létrejött magyar-osztrák megállapodás alapján rendőri és katonai erőket biztosít hazánknak a külső határaink védelme megerősítése érdekében. Ez azt bizonyítja, hogy mindkét ország érdeke az unió külső határainak megvédése.

 Legutóbbi interjúnkban arról is beszéltünk, hogy a Brexit mennyire hat ki az angliai magyar munkavállalókra. Az ausztriai bér- és szociális dömping elleni törvénycsomag, és annak további még nem elfogadott tervezeti mennyiben értinik a magyar vállalkozókat, fuvarozókat?

 Eleve elutasítjuk azt a terminológiát, hogy bér-és szociális dömping. Tehát eleve rossz a szóhasználat. Akkor mondhatnánk, hogy létezik tőkedömping is. Amiről szó van, az éppen az unió alapját, a belső piac működését jelenti. Az Európai Unió belső piaca olyan egységes piac, ahol biztosítva van az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása, és ahol az európai polgárok szabadon élhetnek, dolgozhatnak. Ez az, ami az európai integrációt mindig is előre vitte. A különböző időszakokban a jelenlegi tagállamok állampolgári azért döntöttek a csatlakozás mellett, mert pontosan a belső piac előnyeit akarták élvezni. Amikor csatlakoztunk az unióhoz, ennek tudatában tettük, piacainkat megnyitottuk. Amennyiben az osztrák kormány olyan intézkedéseket hoz, melyek ezeket az uniós vállalásokat megbontják, annak lesznek következményei. A magyar kormánynak azt kell garantálnia, hogy a magyar állampolgároknak az uniós polgársághoz fűződő jogai ne sérüljenek.

 Ahogy jogosan mi sem szeretjük, hogy más országok beleszólnak a belügyeinkbe, mi megtehetjük ezt Ausztriával kapcsolatban?  

Nem is szólunk bele más tagállamok belügyeibe. Viszont másról van szó; egyik tagállam sem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek az uniós joggal ellentétesek. Azt kell megvizsgálni, hogy az osztrák foglalkoztatás,-szociálpolitikai döntések – vannak még tervezetek is – megfelelnek-e az uniós jognak. Ha nem, akkor természetesen az Európai Bizottságnak, mint a szerződések őrének azonnal lépnie kell, és Magyarország mindent megtesz, hogy ezt a jogsértést jelezze. Meggyőződésünk, hogy a magyar és közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok kiszorítása a nyugat-európai piacról az áruellátási lánc sérüléséhez, megemelkedett árakhoz és európai munkahelyek ezreinek elvesztéséhez vezetne. Mindez pedig hátrányos következményekkel járna a tagállamok, valamint az egész unió versenyképességére nézve. Hiszen az EU működésének egyik alapja, hogy lokális preferenciát nem lehet alkalmazni. Nem szeretnénk, hogy ez a vita elmérgesedne, ezért elmondtuk az osztrák félnek, hogy a kormány létrehoz egy olyan monitoring bizottságot, amely folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az osztrák intézkedések milyen hátrányokkal járnak a magyarországi munkavállalók, vagy a magyar szolgáltatást nyújtó cégek, fuvarozók számára. Amennyiben negatív tendenciát látunk, akkor azt jelentjük az osztrák félnek, kérve annak orvoslását, az ide vonatkozó törvények megszüntetését, s nagyon reméljük, hogy ebben partnerek lesznek. Különben el kell gondolkodunk a válaszlépések megtételén. De nem ez a célunk, hanem a konstruktív vitarendezés. Sajnos ez nem csak osztrák jelenség; ezt látjuk Németországban, Franciaországban, több európai tagállamban. Említette a Brexitet; a britek azért is szavaztak a kilépés mellett, mert többen azt gondolták, a kormányuk nem képes gátat vetni a kelet-európai munkaerő beáramlásnak. Most pedig belátják, hogy a kelet-európai uniós országokból jövő munkavállalók nélkül a makrogazdaság közép-távon működésképtelen. Attól óvunk mindenkit, ne hozzanak emocionális alapon döntéseket, és nemrég elmondtuk az illetékes uniós biztosasszonynak is, hogy az Európai Bizottság ne fogadjon el olyan döntést, mely csak egy tagállami csoport érdekeit képviseli. Ne álljon egyetlen országcsoport mellé, mert nem ez a feladata, hanem biztosítsa a belső piac zavartalan működését.

 

Medveczky Attila