vissza a főoldalra

 

 

 2017.04.23. 

Nem engedjük a nemzeti szuverenitás korlátozását

Hatásköröket vonna el a tagállamoktól az EU energiaügyi szabályozása

Magyarország a megújuló energiaforrások mellett az atomenergiára is támaszkodik - emelte ki Dr. Aradszki András a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, aki úgy véli, hogy hazánk áramfogyasztási szükségleteit akkor sem lehetne kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból fedezni, ha a jelenlegi megújulós erőművi kapacitásunkat megtöbbszöröznénk.

 Miként lehet elérni, hogy 2050-re szénmentessé váljon hazánk energiatermelése, s közben garantálni tudják a fogyasztók ellátásának biztonságát?

 –A kiindulópont a 2015-ös Párizsi Megállapodás, amelynek célja az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás elleni nemzetközi összefogás. A 2050-es céldátum, a 2016. november 30-án kiadott „Tiszta energia minden európainak” című csomagban jelent meg uniós szinten, amely egy dekarbonizált termelést céloz meg az energia frontján. Azonban ennek kivitelezése nagyon sok kérdőjelet vet fel. A legelső kérdőjel, hogy a szenes erőművek termelését kell visszafogni. Az újonnan létesülő szenes erőműveket 550 ppm/megawatt/óra kibocsátásig tolerálja a rendszer. Ennek az elvárásnak jelenleg egyetlen egy európai szenes erőmű sem felel meg. Tehát új szenes beruházás csak akkor fogadható el, ha az ilyen rendkívül alacsony kibocsátási határérték mentén valósul meg. Lényeges kiemelni azt is, hogy a jelenlegi megközelítés szerint a dekarbonizáció szénmentesítést jelent és nem pedig a fosszilis forrású energiatermelés teljes likvidálását. Valószínűleg igaz az a forgatókönyv, amit a Nemzetközi Energiaügynökség állított össze, hogy a fosszilis üzemanyagok (elsősorban a földgáz), még hosszú ideig részei lesznek az európai energia-mixnek.

 A megújulós energiaműveket sem vetjük el teljes mértékben?

 –Dehogyis! Arra kell választ találni, hogy melyek a hatékonyan és dekarbonizált módon termelő energiaforrások. A hazai ellátásbiztonság szempontjából a legmegfelelőbb és legkiszámíthatóbb, a nukleáris forrás. A másik pedig a megújuló energiaforrás, ami alatt alapvetően időjárásfüggő szél- és naperőműveket kell érteni. Ott, ahol lehetőség van, geotermiát vagy biomasszát is alkalmazhatnak. Bár sok esetben a biomassza önmagában nem csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, hiszen a biomasszát elégető erőművekben keletkezik CO2, ha nem is olyan mértékben mint, mikor a szenet égetik el. Tehát a megújuló energiák piaci rendszerbe való integrálására adott a lehetőség, ami azzal is együtt járhat, illetve járna, hogy fokozatosan le kéne építeni a megújulók állami támogatását, és a piaci árak mellett lehetne forgalmazni, termelni az ezekből származó energiát. Ez igen hosszú távú cél, ami szerintem 2030 előtt teljes körűen nem valósulhatna meg.

 Említette a nukleáris energiát. Tudjuk, vannak ellenzői a paksi bővítésnek. Lehet a Paks II. projektnek alternatívája?

 –Mindennek, így a Paks II.-nek is van alternatívája, csak kérdés: mibe kerül, és mennyire szolgálja a magyar állam, a magyar nemzet energiaellátásának biztonságát. A magyar beépített megújuló szél és naperőművi kapacitás 2017. január utolsó három hetében alig tudott termelni. Borús volt az ég, nem fújt a szél, s emellett rendkívül hideg is volt, s ha ilyen termeléssel kellett volna biztosítanunk Magyarország energiaellátását (figyelembe véve az emelkedő importot is), az nem lett volna lehetséges. Közel 7000 MW erőművi termelői kapacitás van csúcsidőszakban Magyarországon, s ebben benne vannak a megújulók is. Január utolsó három hetében ezt a 7000 MW-nyi kapacitást (figyelembe véve a megújulós erőművek ilyen rossz időjárási viszonyok között lecsökkent termelését) 24 ezer MW-nyi megújulóval tudtuk volna kiváltani, és még az sem jelentett volna teljes biztonságot. Nem tudtuk volna garantálni, hogy állandóan megfelelő mennyiségű áram álljon rendelkezésre. Ha nincs olyan alaperőművi rendszer, ami a megújulók időjárástól függő termelési változását orvosolná, akkor nem lehet azt mondani, hogy nincs szükség atomerőműre. Paks abból a szempontból is fontos, hogy a magyar energiatermelés több mint 50%-át adja, és a fogyasztás közel 30%-át biztosítja. Ezt a mennyiséget pótolni másból nem lehet, s ebből következik, hogyha 24 ezer MW-nyit kellene beépíteni megújulóból, akkor nincs a Paksi Atomerőműnek alternatívája. Továbbá a Paksi Atomerőmű kapacitásfejlesztésével és a Paks II. projekt előrehaladásával az ország ellátásbiztonsága tovább erősíthető. A megtérülést már az is bizonyítja, hogyha a már említett kapacitásban építenénk megújulókat, az legalább két atomerőmű árával ér fel. A Nemzetközi Energiaügynökség mindegyik anyagában olvasható, hogy a dekarbonizációs célokat megújulókkal és a nukleáris energiaforrással lehet elérni.

 Meg tudjuk úgy őrizni energiafüggetlenségünket, hogy közben eleget tegyünk az EU célkitűzéseinek?

 –Abban a formában, ahogy azt az EU a „Tiszta energia minden európainak” csomagban ajánlja, nem. Az ugyanis olyan európai szintű energiapiac kialakítását célozza meg, amelyben szükségszerű az, hogy az energiatermelésnek és az energiaelosztásnak olyan új rendszerét hozzák létre, mely által hatásköröket vonnak el a tagállamoktól mind a szabályozás, mind az irányítás szempontjából. Regionális szintű, EU-s szabályozás lépne a tagállami helyébe, s ez veszélyeztetné hazánk független energiapolitikáját. A saját energiapolitika érvényesítése nem öncélú, hanem egy gazdasági versenyben előnyt vagy hátrányt biztosító eszköz. Előnyt akkor biztosít, ha az adott állam a saját termelése útján olcsóbban tudja az energiát biztosítani az ipari termelőknek és a lakosságnak. Ezért nem fogadjuk el az új energiacsomag elemeit. De nem csak mi döntünk így! A brüsszeli Energia Tanács februári ülésén majdnem minden ország kritizálta ezt a rendszert. A kritikák főbb elemei: a hatáskörelvonás és az, hogy a tagállamok nem dönthetnek szabadon az energia-mix megválasztásáról, holott az ellátásbiztonság tekintetében minden felelősség a tagállamoké marad. Minden bizonnyal ezért átdolgozzák majd a rendszert. Magyarország élen jár abban, hogy érvelése eredményeként olyan módosításokat fogadjanak el, melyek biztosítják hazánk szuverenitását és ellátásbiztonságát.

 

Medveczky Attila