2017.04.26.
MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM ÁRPILISI
SZÁMA
A tartalomból:
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT
ARANY JÁNOS
Móricz
Zsigmond: Arany János írói bátorsága
Férfiat énekelek,
ki sokat s nagy messze rikoltott. Sőt tett is valamit, (kártyára
kivált.) Így kezdődik Arany János legelső költői műve, «Az
elveszett alkotmány». Szatírikus hősköltemény hét énekben.
Százötven nyomtatott oldalon. Az eposz kiment a divatból. A regény
állott a helyére. Még száz évvel ezelőtt eseményt nem
szoktak az írók máskép elmondani, csak versben. Azóta
megtanultak prózában írni s nekünk már nem kell a szótagokat
felfűzni zsinórra, mint a gyöngyöt, ahogy például Vörösmarty
tette, akinek a hexameterei valóban úgy hatnak ma ránk, mintha
a magyar nyelv összes rövid és hosszú szótagjai leltározva
volnának. Ha ma valaki a Zalán futását meg akarná írni,
nagyon komoly történelmi kutatással kellene kezdenie a dolgot s
restaurálni, vagy megteremteni annak az ezer év előtti kornak a
nyelvét, vagy egy nyelvet, amely illúziót ad. Ma reális
szemmel néz az író s életet akar teremteni, bár ma is megvan
a létjogosultsága annak, hogy a maga teremtette stílusban közölje
a világképet.
Kosztolányi
Dezső Író és bátorság
Válasz Móricz
Zsigmondnak
Móricz
Zsigmond nemrégiben írt egy elbeszélést. «Barbárok» a címe.
Kevés ily remeke van az elbeszélő művészetnek. Nemcsak nálunk,
hanem más irodalmakban is. Most meghatottan és zavartan gondolok
erre a munkájára, mely még az ő gazdag életművéből is
kiemelkedik, mert ezúttal meggyőződésem egész hevével pörbe
kell szállanom vele, azzal a tanulmányával, melyet «Arany János
írói bátorságá»-ról a Nyugat karácsonyi számában tett közzé.
Itt jórészt Az elveszett alkotmánnyal foglalkozik. Többek közt
ezt mondja: «Aranynak ezt az első művét nem ismerte senki. Az
irodalomtörténet úgy tett vele, mint Petőfi Apostolával,
kijelentette róla, hogy rossz vers s ezzel a vakság homályát
borította rá. Kortársai soha nem említik. Aranyt, akit valósággal
bálvánnyá építettek ki, megtisztították ettől az ifjúkori
szeplőtől. Tudtommal senki se vette a fáradságot, hogy Az
elveszett alkotmányt komolyan végigolvassa. Hogy kiválogassa a
szemétből az aranyat.»
GRÓF TELEKI PÁL
Szabó Dezső:
Lelkek az éjszakában
GR.
TELEKI PÁL MINISZTERELNÖKNEK
Az
éjszaka hosszú, az éjszaka rossz. Lesz-é napsugár azok lelkében,
akik az éjszakában születtek, s akiket az éjszaka nevelt?
Negyedszázad-éjszaka nyomja a világot, és hol vannak a hajnal
híradásai? Irtózatosak az éjszaka tanításai. Jajgatások jönnek
az éjszakából és felpanaszol az anyaölből életre idézett lélek:
– Lélekből, csókból jöttem, lélek vagyok, és szeretni
akarok. Szeretni szeretettel, mely békés munka, összefogás és
nyugodt várása a termésnek. És felel az éjszaka: – Vérből
szakadt vér vagy és folytatnod kell a vér könyörtelen munkáját:
ölj! Megint jajgatások jönnek az éjszakából: – Én én
vagyok, sajátos arc, külön dallama a nagy emberorgonának. Ne zúzzátok
szét ezt az arcot, ne fojtsátok el ezt a dallamot: mert szegényebb
lesz az emberi termés és színtelenebb az emberi lélek. És
kacag az éjszaka. – szám vágy a számok közt, külön semmi
s csak a mindenben egy. És teljesítened kell a nagyobb szám ősi
parancsát: ölj! Isten arca vagyok, – fuldokolnak a lelkek –
igazság a szomjam és szánalom az igazolásom. Szent gátak adják
meg emberségem mélységét és a jog-katédrálissá épített
sionhegyi tábla az én Egyházam. Nekem erősebb parancs a kis
madárka életjoga, mint a tigris irtózatos ereje.
Szabó Dezső: Teleki Pál
MÉLYEDJETEK
EL MAGYARSÁGOTOKBAN...
NE
ADJÁTOK FEL MAGYARSÁGOTOKAT SEMMI VESZÉLLYEL SZEMBEN SEM...
A
magyar sors tragikus hőseinek esetében még egy másik, talán még
mélyebb tragikai részvevés is egyesíti az elbukott hős sorsában
mindazokat, akiket a sors végzése magyarokká idézett meg az Élet
ítélő termében. Ez az Európába spanyolcsizmázott keleti
magyarság tragikuma. A végtelen síkságok, a rohanó lovak, a
korlátlan merés magyarságára mindjárt európai élete első
századában roppant gátak, nehéz megtorlások és
kiolvashatatlan arcú ijesztések dermesztették rá egy új valóság
másféle életküzdelmét.
JÖHET
IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI
Dr. Tápay Miklós: Nagyhatalmi csoportosulások
Európában az I. világháború előtt
A
19. és 20. században 5 nagyhatalom versenyzett egymással Európában:
Anglia, Franciaország, Oroszország és Németország, valamint
az Osztrák-Magyar Monarchia. Gyarmatainak korai megszerzésével
Anglia olyan kereskedelmi előnyökhöz jutott, mellyel a másik négy
nem versenyezhetett még jó ideig. Németország ipari technológiájának
fejlettségével, szervezettségével és termékeinek minőségével
azonban aránylag hamar versenyképes lett és a 19. századforduló
idején már domináns szerepet játszott Anglia után az egész
kontinensen.
Vass Krisztián: Nyerges András jobboldalbírálatának
balfogásai 4.
Nyerges András
gyakran előveszi Oláh György (1902-1981) író-publicista
opuszait, akinek az egyik első magyar szociográfia, a Három
millió koldus szerzett hírnevet. Leginkább a
harmincas-negyvenes évekbeli műveit helyezi negatív
kontextusba, amikor vitéz ómoraviczai Imrédy Béla népi és
szociális politikájának szolgálatába állította orgánumát,
az általa főszerkesztett Egyedül Vagyunkot. Jelen esetben
viszont a Bajcsy-Zsilinszky Endre hetilapjának, az Előörsnek
1928. december 8-i számából idézi sorait. A K.P.D. „Berlin földalatti
társadalma” című beszámoló a német kommunista párt húszas
évekbeli kiterjedt és mélyreható szervezkedéséről szól. Ám
mindenekelőtt érdemes számba venni az egyszerű szöveghamisítás
területén túli problémákat is. Először is: a cikkcímeket
elhallgatja a szerző, pedig ezek sokatmondóan összefoglalhatják
a témát, kiegészíthetik és árnyalhatják az idézett szöveget.
Másodszor: a huszadik első felének véleménycikkeire
hivatkozik, rendszerint csonka mondat- és szövegrészletekkel
operálva. Önkényesen kiragadott rövid textusokat vesz elő,
noha a tárgyalt időszak sajátsága a hasábokon hosszasan
terjengős publicisztika. Ezek tehát nem feltétlenül reprezentálják
a teljes opuszt.
REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA
Domokos Kázmér : Hol volt, hol nem volt a II. világháború,
és benne a menekültáradat
A háború
alaposan belekevert a kialakult életformánkba. Valamiféle
haszna így is felismerhető: a családunk egységét helyreállította.
A keleti betolakodók nem álltak meg a Kárpátoknál, a Cserhát
vidékét is megkívánták. Nem sokkal apám megérkezése után
– mert ő az utolsó pillanatig kitartott Gyergyóremete
mellett, ahová Erdély visszacsatolása után került
iskolaigazgatónak – menekülésre szántuk el magunkat. Amíg
ennek gyakorlati végrehajtása be nem következett, az éjszakák
jelentősebb részét, Herencsényben az elhagyott szénbányában
töltöttük. Ha a rádió jelezte a légi veszélyt már indulni
kellett. Ez a két kijárattal rendelkező bánya a bombatámadás
esetén is teljes biztonságot jelentett. Ettől nem kellett
tartani, de anyám biztosra akart menni.
Péter Árpád: Mese Molnár Ferkóról és Fehér
Liliomról
Van nekem egy jó
barátom a regös manó, aki mindég nagyon szép meséket mesél
nekem, és én leírom, hogy ne felejtsem el. Képzeljetek el, egy
hogy volt hatalmas, csodálatos országot. Ezt az országot szép
tündérországnak hívták. Nagyon boldogok voltak az emberek,
mert mindenük megvolt. A fiatalok együtt dolgoztak, és egymást
segítették szükség idején. Minden hét végén összegyűltek,
lenből, kenderből fonalat készítettek, amiből ruhát szőttek.
Az orsóra pörgették a fonalat, és amikor az orsó megtelt,
akkor egy nagyobb méretű fára tekerték fel. Ebben az időben
az volt a szokás, hogy ha valamelyik kislány az orsót a kezéből
kiejtette, azt a közel álló legény felkapta és csak akkor
adta vissza, ha a lány megcsókolta.
Pósa Zoltán: Kovács Zoltán professzor emlékére
Megnyomott
szemgolyó
Szemelvény az Álomlovag
szülőháza című regényből
Krajcs Albert még
javában gólya, azaz, háromnegyed éves bölcsészhallgató és
szerződéses diákújságíró, (ahogy magát nagy előszeretettel
és öngúnnyal nevezi: al-alszerkesztő és másodgyakornok)
kedvenc szórakozásai közé tartozott, hogy reggelente, ébredés
után újra lehunyta a szemét, a pillán át jó erősen
megnyomta a mindent látó golóbist, s elkezdődött a szürrealista
házi színház.
IRODALOM, KULTÚRA
Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban
V.
Szabó Lőrinc,
teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31.
– Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő,
műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Nem volt Ő
sem a Rákosi diktatúra kedveltje, a háború után a költő életmenete
leegyszerűsödött: barátok vendégeként – főleg a Balaton
partján – töltötte nyarait és a világirodalom klasszikusait
fordította kiadók megrendeléseire.
Körömi Ferenc: A kömlői toronyban
Ősz felé jár az
idő, bár néhanap még mindig izzasztó hőség van. Tart még a
nyár vagy már elérkezett a gyümölcsszedés, levélhullás
ideje? Egy biztos jel arra mutat, hogy az utóbbi az igaz.
Csendesebb lett a kertünk. A rigók, a cinegék és a csúfolódó
rozsdafarkúak ugyan még mindig megszállottan falatoznak a hernyókból
és a rovarokból, de a levegő akrobatái és a nagy méltósággal
piros csizmában lépkedő arisztokraták, a fecskék és a gólyák
már valahol messze hasítják a levegőt, hogy megmutathassák a
fiacskáiknak a telelő helyüket. Így vagyunk mi is, öregedő
legények, azt hisszük, hogy tart még a nyár és kihúznánk
magunkat peckesen, de már recseg-ropog a derekunk és kezdünk
megbarátkozni a térd- és hátfájással, sőt időnként már
hiányzik is az efféle nyű, ha néha elfelejt gyötörni bennünket.
Egy német rendőrnő segélyhívása (ford: Liszkay Zoltán)
Tanja Kambouri bátor
hétköznapjainak még bátrabb krónikája közös európai ügynek
ad hangot, nem szabad rá legyinteni. Ennek szellemében, íme az
első részlet magyarul Tanja Kambouri „Deutschland im Blaulicht”
(Németország kék fényben) című könyvéből: Egy libanoni klánhoz
kellett kimennünk bevetésre; utólag csak annak örültem, hogy
élve, sértetlenül úsztuk meg a dolgot. Még a kiképzési időszakban
történt, két férfi kollégámmal egy kisvárosi rendőrőrsöt
segítettünk ki. A segítség azt jelentette, hogy mi voltunk az
egyetlen járőrkocsi a városban. Alighogy megérkeztünk, máris
egy belvárosi késeléshez riasztottak bennünket. A tetthelyen
30-40 libanoni verődött össze. Az egyik férfi egy kőpárkányon
ült, mentősök kötözték a sebét. Körülöttük a káosz
uralta a terepet: a libanoniak ordibálva hadonásztak, nemigen
lehetett tudni, ki a tettes, és ki az áldozat, csak nagy nehézségek
árán jutottam el a sebesülthöz. Miután sikerült odaférkőznöm,
kiderült, hogy a nyakán van egy valószínűleg kés okozta felületi
sérülés. Amikor akartuk kísérni a mentőautóhoz, kitört az
igazi balhé. A libanoniak belecsimpaszkodtak az egyik kollégámba,
mert azt hitték, hogy le akarjuk tartóztatni a földijüket.
CHATEDRA PHILOSOPHICA
Dr. Kiss Lajos: Rapszodikus napló
A harmincas évek
végén Niels Bohr lakásán kiváló tudósok beszélgettek az
atomkutatás eredményeiről. Az atomenergia felhasználhatóságáról.
Lord Rutherford, a modern fizika atyja, ahogy tudóstársai nevezték,
a következőket mondta: „Akárhogy van is (1937-et írtak),
senki nem állította komolyan, hogy magfolyamatokból energiát
nyerhetnénk… Ami tehát az energia-felszabadítás esélyeit
illeti, minden erre irányuló magkísérlet kárba veszett fáradság.
Akik a magenergia technikai hasznosításáról fecsegnek, egytől
egyig álomvilágban élnek.” Heisenberg így magyarázta tudóstársa
kijelentéseit: „Ebben aztán mindhárman meg is egyeztünk, és
egyikünk sem sejthette, hogy Otto Hahn felfedezése – az uránmag
hasadása – néhány év múlva drámai változást fog
hozni.” Rébuszos történés. Az ilyen a jövőbe messzetekintőket
óvatosságra inti. Jó pár év és Japánra ledobják az
atombombát.
TANULMÁNY
Dr. Diószegi György Antal: Húsvét idején és Szent
György ünnepén
Szent György a
„lovagoknak” és „lóval is foglalkozó parasztoknak patrónusa”.
Itt indokolt rögzítenem a lovasíjász magyar pásztorvilág
ősi voltát: évezredeken átívelő erkölcsi mivoltukban igazi
pusztai lovagok voltak a magyar csikósok és gulyások, akiknek
életmódértékét a pásztorbecsület adta. Ez volt az az alap,
ami a nemzetet teremtő sorsközösségi eszme és az országépítés
biztonságát jelentő vitézi helytállás örökségét üzeni
napjaink világának is. Pásztor. Ez a szó a szabad ember jelentéssel
bírt a régi időkben, és még ma is érezni a pásztorvilág évezredeken
átívelő üzenetet. A pásztor nem pusztán egy adott személy,
nem pusztán egy munkavégzést ellátó egyén megjelölése. Számos
olyan, nagy műveltséget hordozó érték maradt fenn napjainkra
is, melyeknek fogalmi és életmódbeli számbavétele után látszik
igazán, hogy milyen ember is volt a régi idők pásztora.
Dr. Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája IV.
rész
Népoktatási törvényjavaslat
Az 1848-as délvidéki
csatározások közepette, július 24-én terjesztette be az országgyűlésnek
báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter a
népoktatásról szóló törvényjavaslatát, mely a népoktatás
alapvető elveit és kereteit tartalmazta. A javaslatban az általános
tankötelezettség a fiúk esetében a 12. év betöltésével, a
leányoknál a 10. évi korhatárral volt célként meghatározva.
Alapként az 1. §. előírta, hogy minden községben „a közállomány”
(a helyi önkormányzat) költségére, közös iskolákat kell
felállítani. A 2. §. szerint, ahol több hitfelekezet létezik,
saját felekezeti népiskolát is létrehozhatnak. Ezek költségeinek
fedezésére a helyi lakosság nem kötelezhető, hiába tartozik
bármely hitfelekezethez, önként azonban támogathatják az
iskolák költségeit. A 3. §. szerint, amely felekezet saját költségén
iskolát felállít, az alapítványait is megtarthatja. A népiskolai
oktatás ingyenességét az 1848. évi tervezet kimondta, eszerint
az igazoltan szegény szülők gyermekei “tandíjat nem
fizetnek”.
Keresse a Havi
Magyar Fórumot április 27-étől az újságárusoknál!
Előfizetési
információk: info@magyarforum;
+36-30-7545-012
A Heti Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft, fél évre: 6422 Ft.
A Havi Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre: 5880 Ft., fél évre: 2940 Ft.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000, A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Kérjük, a közleményben
olvashatóan tüntessék fel a nevet, a címet, irányítószámmal
együtt.
Csekket kérhet
munkanapokon a +36-30-7545-012 számon.
Külföldi olvasóinkkal
közöljük, hogy a számlavezető bankunk USA-dolláros
csekket nem vált be. Ezért kérjük más valutában,
átszámítva küldjék el a csekket.
Postacímünk: A
Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 1464. Budapest,
Postafiók, 1578.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves
figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség
fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200
USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200
USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel
számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért
kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más
valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással
küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott
Emberért Alapítvány
Számlavezető:
OTP Bank Zrt. SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
|