2017.10.06.
Erős családokra
építhető fel az erős Magyarország
A demográfiai kihívásokra továbbra is saját erőforrásainkra,
a magyar családokra támaszkodva kívánunk választ adni, nem
pedig a migrációra alapozva
A leghatékonyabb
– még ha nem is a leggyorsabb – válasz a nemzetünk és kultúránk
megmaradása és továbbélése szempontjából az a családpolitika,
amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy örömmel és bátran vállaljanak
gyermeket – tudatta lapunkkal Takács Szabolcs Ferenc európai
uniós ügyekért felelős államtitkár.
Mi indokolta az Európai Régiók Bizottsága néppárti
(EPP) csoportja Demográfiai változások és társadalmaink újjászületése
című tanácskozásának budapesti megtartását?
– A Régiók Bizottsága az Európai Unió olyan intézménye,
amely fontos szerepet tölt be az uniós döntéshozatalban, és
általában az unióval kapcsolatos politikai ügyekben, mert a
bizottságban ülő képviselők – ahogy nevük is mutatja – közvetlenül
az európai régiókat képviselik. Így sokkal közvetlenebb a
kapcsolatuk az ott élő európai polgárokkal. Ezért jobban
ismerik az adott régióban élők
gondolkodását, igényeit, problémáit. Ebbe a fontos intézménybe
hazánk is delegál önkormányzati politikusokat, akik, mint az
Európai Parlamentben, a nagy európai pártcsaládok frakcióiban
ülnek. Ezt a konferenciát a Miniszterelnökség európai uniós
ügyekért felelős államtitkársága közösen rendezte a Régiók
Bizottsága néppárti politikusaival. Az intézmény rendszeresen
tart Brüsszelen kívül is kihelyezett frakcióüléseket – s
ilyen volt a budapesti, amit a Parlamentben tartottunk, hogy
megtiszteljük a helyszínnel is a jelenlévőket. Még 2016 végén
javasolták ezt a tanácskozást a magyar delegáció tagjai és
örülünk annak, hogy a néppárti frakció úgy döntött, hogy
képviselői eljönnek Budapestre. 24 EU-s tagállamból közel 90
képviselő volt jelen, ami a kihelyezett frakcióülések
viszonylatában magas létszám. Ez is mutatja, hogy a magyar önkormányzati
politikusok milyen szervesen illeszkednek az Európai Néppártba.
Elöregedés tekintetében
hol áll Magyarország Európában?
– Különböző statiszták állnak rendelkezésünkre
erről, így apró eltérések lehetnek. Az Eurostat – az EU
statisztikai hivatala – adatai szerint hazánk a középmezőnyben
helyezkedik el az elöregedésre vonatkozó legtöbb mutató
szempontjából. 2006 és 2016 között növekedett a 60 éven felüliek
száma. Tehát a demográfiai kihívásokra Magyarországon is meg
kell találni a választ. Kormányunk meggyőződése, hogy a
leghatékonyabb – még ha nem is a leggyorsabb – válasz a
nemzetünk és kultúránk megmaradása és továbbélése
szempontjából az a családpolitika, amely arra ösztönzi a
fiatalokat, hogy örömmel és bátran vállaljanak gyermeket. A
felmérések szerint erre megvan a társadalmi igény. Emellett szükséges
ehhez egy olyan gazdasági környezet, kiszámítható életpálya,
amely azt biztosítja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen nagy
terhet a családalapítás előtt állók számára. Ez talán az
egyik legfontosabb stratégiai kérdés. Ahhoz, hogy a célt elérjük,
lényeges az ország kiszámítható gazdasági pályája.
Sok intézkedést hozott a kormány, hogy több gyermek
szülessen. Ezeknek mikorra érezhetők hatásai?
– A stratégiai cél és döntés azt is jelenti, hogy
hosszú távon hozza meg a kívánt eredményt. Tehát évtizedes
mértékben kell gondolkodni. Minél később kezdi el egy társadalom
a demográfiai intézkedések meghozatalát, annál kisebb az esélye,
hogy annak meglesz a hatása. Nem vagyok demográfus, de ha azt látják
a polgárok, hogy szűkebb vagy tágabb környezetükben ezek a
folyamatok elindulnak, akkor lesz ennek egy multiplikátor hatása.
De ennél sokkal fontosabb, hogy a házaspárok mennyire érzik
saját életükben a kiszámíthatóságot. Ehhez stabilitás szükséges.
Lényeges a biztonság, így a fizikai is, hogy biztonságosnak érezzék
lakóhelyüket. Ezt és az anyagi biztonságot garantálni kell.
Biztató, hogy Magyarországon a születések száma, ha lassan
is, de növekszik. 2016-ban 1,5%-kal több gyerek született hazánkban,
mint 2015-ben. Tehát a trend pozitív irányú, s ennek az üteme,
reméljük, egyre gyorsabb lesz.
Az EU vezető intézményei milyen segítséget nyújthatnak
a demográfia kérdéskörében?
– Az Európai Uniónak alapvetően nincsenek hatáskörei
kifejezetten a demográfiai témában. Erre a területre csak áttételesen
hathat. Nemzeti hatáskörről beszélhetünk, ami helyes. Néhány
átfogó stratégiai céllal ugyanakkor az unió is képes hatást
gyakorolni. Ezek elsősorban az Európa 2020 Stratégiában
jelennek meg. Ilyen a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése, vagy
a felsőoktatásban résztvevők arányának növelése. Olyan társadalom-
és gazdaságpolitikai célok, amelyek éppen azt a kiszámíthatóságot
tudják megteremteni, amiről eddig is szó volt. Európában –
s most nem Magyarországról beszélek elsősorban – nagy problémát
jelent az ifjúsági munkanélküliség. A gazdasági válság több
országban negatív következményekkel járt. Az EU az úgynevezett
Ifjúsági Garancia eszközével képes valamilyen hatást
gyakorolni, és az Ifjúsági Garancia Rendszerhez uniós forrás
is rendelkezésre áll. A program célcsoportja a rendszerbe
bevont 25 év alatti, sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatal. A
cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt
töltsenek el munka nélkül, illetve hogy személyre szabott segítséget
kapjanak munkaerő-piaci helyzetük javításához. A demográfiai
kérdésben a fiatalokat, azt a társadalmi réteget kell megcélozni,
amelyik leginkább érintett. A munkahely és a magánélet összeegyeztethetősége
tárgyában is született tavasszal konkrét EU-s javaslat, amely
az apák számára a gyermek születésekor adandó szabadságot
újra szabályozná. Az Európai Szociális Alap forrásai is
kiterjeszthetők erre a kérdésre. Természetesen az EU
folyamatosan foglalkozik a nők és férfiak közti esélyegyenlőség
témájával – ami szintén nagyon fontos, és hatással bír a
gyerekszám alakulására. Tehát hiányzó hatásköre ellenére
is tett olyan lépéseket az EU, melyek a demográfiai
folyamatokra pozitívan hathatnak – de nem közvetlen módon.
Magyarország pedig uniós összehasonlításban is élen jár
mind a stratégiai, mind a politikai célok megfogalmazása
tekintetében. Mivel Magyarország népessége is csökken, ezért
a politikának óriási a felelőssége, mert csak erős családokra
építhető fel az erős és versenyképes Magyarország és Európa.
Ennek érdekében olyan intézkedéseket hozott a kormány,
amelyek kedvezőek a családoknak.
Érdeke egyáltalán Brüsszelnek, hogy a tagállamok
polgárai szívesen alapítsanak családot, mikor Európa elöregedését
a migránsok beengedésével akarja „kezelni?”
– Ez a politika eléggé ismert. Mi a demográfiai kihívásokra
továbbra is saját erőforrásainkra, a magyar családokra támaszkodva
kívánunk választ adni, nem pedig a migrációra alapozva. Azért
sem, mert ez önmagában nagyon leegyszerűsített dolog – ha
nincs elég lakos, akkor hozzunk be az országba –, s nem vesz
figyelembe semmilyen más szempontot. Azt sem, hogy meg akarjuk-e
őrizni Európa kulturális és társadalmi arculatát olyannak,
amilyet őseinktől örököltünk. Azoktól, akik évszázadokon
keresztül építették Európát. Természetes, hogy a körülöttünk
lévő világ változik, amire kontinensünknek reflektálnia
kell, de úgy, hogy saját kulturális karakterét ne veszítse
el. Kormányunk világosan kommunikálja, hogy akik korábban legálisan
Magyarországra érkeztek, tartsák tiszteletben hazánk és Európa
kulturális hagyományait. Hiszen ezek Európában sokszor nem történtek
meg. Tehát ami a demográfiai kérdéseket illeti, nem a bevándorlásban,
hanem megfelelő családpolitikában gondolkozunk. Általában azt
mondják, hogy az elöregedés önmagában negatív folyamat, s ez
ellen tenni kell, ahogy mi teszünk ki. De olyan érvelés is létezik,
hogy Európa gazdasági növekedéséhez szükséges a friss
munkaerő. Ez kétségtelen, mert az aktív korúak, a fiatalok működtetik
a gazdaságot. Az viszont szűklátókörűségre és felelőtlen
gondolkodásra vall, mikor nem veszik figyelembe a gazdaságok átalakulását.
Hiszen új technológiák jelennek meg, hihetetlen sebességben
fejlődik a digitalizáció megjelenése, ami kihat a munkaerőpiacra.
Ezt jó példázza, hogy az USA-ban azáltal, hogy önvezető autók
terjednek el, közvetlenül 4 millió munkahely (sofőrök,
teherautó vezetők stb.) elvesztését jelenti. A digitalizáció
miatt sok európai veszti majd el munkáját, s őket át kell képezni
elsősorban az új gazdasági kihívásoknak megfelelően. Európának
arról kell gondoskodnia, hogy főleg a fiatal uniós polgárok
jussanak munkához, készüljünk fel a jövő gazdaságára.
Medveczky Attila
|