2017.10.06.
Gyermekeink jövőjét
veszélyeztetik
Erdély és a Partium messze kevesebb forrást kapott a központi
elosztások során, mint amennyire jogosult lett volna a befizetések
mértéke alapján
Románia költségvetésének
a kormány által elfogadott módosítása – mely elsősorban
egyes fizetések és a speciális nyugdíjak felelőtlen növekedését
szolgálja – beruházások százait, a fenntartható fejlődést,
az ország gazdasági stabilitását veszélyezteti – felelte a
Magyar Fórumnak Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt választmányának
elnöke.
Romániában a költségvetés módosításáról a kormány,
vagy a képviselők döntenek szavazatukkal?
– A kérdés
megválaszolásához érdemes egy kis elemzést végezzünk Románia
politikai rendszeréről. A monarchia és kommunista diktatúra után
az 1991-ben elfogadott alkotmány értelmében Románia köztársaság.
A döntéshozó hatalom kétházas: Képviselőház és szenátus.
A végrehajtó hatalom kétfejű: A kormány és az államelnök között
oszlik meg (egyfajta sajátos romániai félelnöki rendszert
hozott létre). 2/3-os törvény csak az alkotmányt módosító törvény.
Szerves törvényt a képviselők vagy szenátorok létszámának
többségi szavazatával lehet elfogadni. Egyszerű törvényt a
jelenlevő törvényhozók többségével lehet elfogadni. Minden
esetben szükséges az összlétszám többségének jelenléte a
határozatképesség biztosításához. A költségvetést a két
ház együttes ülésén egyszerű többséggel fogadják el. Az
alkotmány lehetőséget biztosít a kormánynak sürgősségi törvényerejű
rendeletek kibocsátására. Ezek a parlament elé való terjesztés
és a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után azonnal hatályba
léptek. Ezt a lehetőséget használta ki a Tudose-kormány a költségvetés
módosítására. Majd valamikor a parlament is napirendre tűzi a
költségvetés módosításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet,
de annak hatásai már ma éreződnek, mert hatályban
van és alkalmazzák.
A pénzügyminiszter szerint pozitív kiigazításról
van szó, vagyis a kormány több pénzt költhet. Mi erről
a véleményük?
– Nem szeretnék számháborúba keveredni a pénzügyminiszter
úrral, de van néhány gazdasági-pénzügyi mutató, amellyel
nehéz vitatkozni. Egyrészt már az eredeti költségvetés-tervezet
5,2 %-os GDP arányos gazdasági növekedéssel számolt a 2017-es
évre. Ezt mind a hazai, mind a nemzetközi elemzők kétkedve
fogadták. Most ezt azzal fejelték meg, hogy még nagyobb,
5,6%-os lesz az idei gazdasági növekedés. Tehát a bevételek
is nőni fognak – állítja a pénzügyminiszter. Csak arról
nem beszél, hogy eredetileg is 5 milliárd euró EU-s forrás beáramlását
tervezték a romániai gazdaságba ebben az évben. Ehhez képest
az első félévben el sem indult a 2014–2020 periódusra Románia
számára előirányzott EU-s források lehívása. Tehát nem
tartom megvalósíthatónak a kormány által tervezett költségvetési
bevételt.
A módosítás következtében a kormány összesen 28,7
milliárd lejt (1 894 milliárd forint) fordít közberuházásokra
a tavalyi 29,5 milliárd lej helyett. Az eredeti költségvetés-tervezetben
39,4 milliárd lej szerepelt ennél a tételnél. Előfordulhat,
hogy még a 28,7 milliárd lejt sem költik el a közberuházási
projektek nehézkes haladása miatt?
– Románia számára a közbeszerzési eljárások mindig
problémát jelentettek az elmúlt 20 év során. Vagy a jogszabályok
voltak „lyukasak”, rengeteg kiskaput tartalmazva, vagy a végrehajtás
nem volt megfelelő. Az óvások elbírálásának bonyolultsága
és lassúsága csak fokozta a bajt. Ez is az egyik oka, hogy Románia
kullogó helyen végzett a 2007–2013 közötti EU-s források
lehívásában is. A mostani PSD–ALDE kormány felelőtlen béremelési
és speciális nyugdíjemelési politikája miatt elképzelhető,
hogy még e csökkentett fejlesztési, beruházási előirányzat
is „elolvad” a szociális kiadások „oltárán”.
A kormánypártok szerint a román gazdaság az első fél
évben 5,8 százalékkal nőtt. Igaz ez az adat, vagy manipuláció?
– Nem manipuláció, de nem egy fenntartható gazdasági
folyamat eredménye. Részben már érintettem ezt a kérdést. A
múlt évi és az évi béremelések, az ÁFA csökkentésével
együtt egy olyan – egyszeri – helyzetet teremtettek, melynek
hatására a fogyasztás kiugró eredményeket produkált. De ezt
nem lehet folyamatosan szinten tartani, ezért én a második félévben
egy negatív korrekcióra számítok. Ennek a statisztikai növekedésnek
nem látszanak az eredményei sem a költségvetés bevételi
oldalán, sem az életszínvonal növekedésében.
A kormány hitelt is felevett?
– A gazdasági növekedés elsősorban fogyasztáson
alapult. Mivel a hazai piac nem tudta ezt a megnövekedett igényt
kielégíteni, az import növekedett. Ez pedig a folyó fizetési
mérleg helyzetének romlását idézte elő. A román kormány a
szükséges források biztosítása érdekében mind külföldön,
mind belföldön hitelekhez folyamodott, sajnos egyre drágábban.
A hazai piacon a kereskedelmi bankok előszeretettel hitelezik a
kormányt, ennek pedig a gazdasági fejlesztések látják a kárát.
Így a bankok nincsenek rákényszerülve, hogy kedvezőbb feltételek
mellett hitelezzék például a KKV-kat.
Jelenleg mekkora az ország államadóssága?
– 2016 és 2017 júniusa között Románia államadóssága
33 milliárd lejjel nőt elérve a GDP 42,1%-át és az év első
6 hónapjában 18,7 milliárd lejjel nőtt, így most már a GDP
43,2%-át teszi ki. Ennek a helyzetnek a legnagyobb problémája
az, hogy a pénz nem az infrastruktúrába került hanem a fizetésekbe
és a nyugdíjakba. Az állami beruházások szintje nagyon
alacsony.
2016. december végén,
Románia államadóssága az EU-módszer szerint számítva (a
garantált adósságot nem tartalmazó névleges értékű bruttó
adósság) 285,8 milliárd lej (63,6 milliárd euró) volt, a mely
a GDP 37,7%-át tette ki. 2016-ban a finanszírozási igények elérték
a 69 milliárd lejt, ami a GDP 9,1%-át képezi: 18,2 milliárd
lej ment a konszolidált költségvetési hiány lefedésére, és
50,8 milliárd lej adósság-átütemezésre és „-görgetésre”.
2010 és 2016 között, az állami adósság 126 milliárd lejjel
növekedett (éves átlagban kb. 21 milliárd lej), és ezzel együtt
növelte a költségvetési erőfeszítéseket annak fedezésére:
2010-ben a kamat 7 milliárd lej volt, 2016-ban már 10 milliárd
lej lett. Ebben az évben a bruttó finanszírozás szükségessége
kb. 65 milliárd lej, a GDP 8%-a, amelynek legnagyobb része szintén
az adósság továbbgörgetésére lesz felhasználva. A konszolidált
költségvetés a GDP 2,96%-ának megfelelő költségvetési hiányra,
24 milliárd lej körüli összegre épül. Csakhogy a költségvetés
egy 5,2%-os gazdasági növekedésre és a 2016-hoz képest 14%-os
bevétel-növekedésre is számít. Mindkét célkitűzést nehéz
elérni. Mellesleg, 2016. január–februárhoz képest, az első
két hónapban a költségvetési bevételek 0,9%-os csökkenést
mutatnak, és semmiféleképpen növekedést (évi 14%-ot). Mi fog
történni abban az esetben, ha a költségvetési bevétel nem
valósul meg? Az Európai Bizottság – amely szerint 2017-ben a
GDP 4,4%-ának megfelelő gazdasági növekedés várható – úgy
véli, hogy a költségvetési hiány idén eléri a GDP 3,6%-át,
a következő évben pedig a GDP 3,9%-át. Ennek eredményeként
az államadósság aránya fokozatosan romlik. A román módszertanra
alapozva, amely szerint az állami adósság magában foglalja a közvetlen
szerződések és a pénzügyek által garantált szerződések
mellett a minisztériumok által felhalmozott adósságokat is, a
teljes adósság, 2016 végén 339 milliárd lej volt, amely a GDP
44,7%-átjelenti. Ebből az összegből 306 milliárd lej volt a közvetlen
adósság, 17 milliárd lej pedig a garantált adósságot képviseli.
Ezt a pénzt unokáik is fizethetik vissza?
– Sajnos nemcsak fizethetik, hanem fizetni is fogják.
Mert én remélem, hogy itthon maradnak, és nem vándorolnak ki.
Az állami adósság görgetése megszokott a költségvetési
politikákban, ezért a hosszú távú államadósság részleteinek
fizetése gyerekeinkre, unokáinkra marad.
Mit javasolnak a külföldi hitelek helyett?
– Elsősorban a gazdasági kiszámíthatóság megteremtésére
van szükség. Az nem lehet, hogy év közben többször módosul
az adótörvénykönyv, romba döntve bármilyen tervezést, számítást,
üzleti tervet. Ez a nemzetközi hitelminősítők vonatkozásában
leértékeléshez vezethet, tehát drágább külföldi
hitelekhez. Ezért, tekintetbe véve a betéti kamatok rendkívül
alacsony szintjét, azt javasoljuk, hogy a pénzügyminisztérium
lakossági kötvényeket és egyéb állampapírokat bocsásson
ki, alacsony címletekben. Ennek több haszna lenne. Egyrészt nőne
a lakossági megtakarítások aránya és a lakossági realizált
(kamat)jövedelem is. Kiiktatódna az árfolyamkockázat. És végre
a Romániában működő kereskedelmi bankok figyelme is átterelődne
a gazdaság finanszírozása felé a kormány rossz döntéseinek
a pénzelése helyett.
Hogyan hat a módosítás Románia gazdasági stabilitására
és a munkahelyteremtésre?
– Egyértelműen negatívan hat a munkahelyteremtésre. A
beruházási források csökkentése 10 milliárd lejjel azt eredményezi,
hogy százezres nagyságrendű munkahelyek nem jönnek létre. A
kormány kétségbeesetten próbál újabb forrásokat találni,
hogy felelőtlen bér- és szociális politikáját finanszírozni
tudja. Sok hazai elemző gazdasági válságtól tart, nem ok nélkül.
Ha már a munkahelyteremtésről beszélünk; ahol a
magyarság tömbben él, oda kevesebb uniós forrás érkezik?
– A mindenkori bukaresti kormányok mostohaként
tekintettek a Székelyföldre, de az Érmellék vagy Kalotaszeg
vidékére is. Általában elmondható, hogy Erdély és a Partium
messze kevesebb forrást kapott a központi elosztások során,
mint amennyire jogosult lett volna a befizetések mértéke alapján.
Ez az uniós források leosztásánál is érzékelhető. A kritériumok,
a feltételek úgy lettek meghatározva, hogy például a Kárpátokon
túli több tízezer hektáros mezőgazdasági nagyvállalatok a
kedvezményezettek az Erdélyre jellemző családi gazdavállalkozásokkal
szemben.
Medveczky Attila
|