2017.10.06.
Kalmár
Ferenc: Csak egyéni jogokkal megfékezni az asszimilációt és
fenntartani egy közösséget nem lehetséges
A Szövetség a Közös
Célokért Társulás meghívására szeptember 27-én Rozsnyóra
látogatott Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának
fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. A lakossági fórumon
három fő téma került előtérbe.
A
nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében indított petícióval
kapcsolatosan Kalmár Ferenc kifejtette: „Az Európai Unió nem
hajlandó a kisebbségekkel foglalkozni. Az Európai Tanács létrehozta
a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartáját,
valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt,
és azt mondja, hogy ezek kötelezőek, de nem kikényszeríthetők.
Tehát aki aláírja, és azt mondja, hogy kötelezőnek tartom
magamra nézve, azokat időnként monitorzálják. Ez háromévente
úgy történik, hogy minden ország saját maga készít egy felmérést
arról, hogyan tartja be az egyezményt, amit elküldenek
Strasbourgba, ahonnan a helyszínre érkezve ellenőrzik, hogy a
jelentés mennyire fedi a valóságot. Erről készül egy jegyzőkönyv,
ám amennyiben ez kritikus hangvételű, akkor sem történik
semmi, még ha a sajtó elé tárják is a tényeket. Ha a
kritikus helyzetet nem akarja korrigálni az adott ország, nem
alkalmaznak vele szemben semmilyen szankciót. Például az Európai
Bíróság kimondta, hogy Románia adja vissza a Gyulafehérvári
Római Katolikus Érsekségnek a Batthyáneumot. Viszont nem
akarja visszaadni, s nem adja vissza annak ellenére sem, hogy az
Európai Bíróság kötelezte rá. Szóval ezek a dolgok
nincsenek rendben. Az Európai Bizottság nem akar foglalkozni a
nemzeti kisebbségek ügyeivel, azt állítja, hogy ezek nemzeti,
állami hatáskörbe tartoznak” – mutatott rá a miniszteri
biztos.
Annyira azért nem állunk jól….
„Ha egymillió ember Európában aláír valamit, kérve,
hogy az Európai Unió foglalkozzon a témával, akkor köteles
foglalkozni vele. Az aláírások gyűjtésének lényege az, hogy
az Európai Bizottság foglalkozzon a nemzeti kisebbségek ügyével,
és állítson fel olyan minimális követelményeket, amelyek kötelezők
egész Európában” –
magyarázta Kalmár. „Egy évünk van rá, hogy ezt az egymillió
aláírást összegyűjtsük. A Felvidéken járt a napokban
Vincze Lóránt, és azt mondta, jól állunk. Viszont annyira azért
nem állunk jól, mert ha azt vesszük, hogy tizenvalahány ezer
aláírás van meg egyenlőre az egymillióból, és fél év már
eltelt, úgy gondolom, hogy ez nagyon kevés” – hívta fel a
jelenlévők figyelmét az aláírások gyűjtésének fontosságára
Kalmár Ferenc.
Kollektív jogok nélkül
nem lehet az asszimilációt megállítani
A rozsnyói találkozón a járás különböző szögleteiből
voltak jelenlévők, akik megismerhették a miniszteri biztost,
munkáját, feladatkörét, és akikkel megosztotta
tapasztalatait, illetve történetekkel színesítette a beszélgetést.
Kalmár Ferenc véleménye szerint Szlovákiában a törvény
egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, azonban az asszimilációt
kollektív jogok nélkül nem lehet megállítani. „Szlovákia
és Románia az egyéni jogokat elismeri, de a kollektív jogokat
nem. Csak egyéni jogokkal azonban az asszimilációt megfékezni
és fenntartani egy közösséget nem lehetséges” – mondta,
majd kitért a kisebbségi vegyes bizottsági ülésekre. Elmondásából
kiderült, hogy összesen bár 36 órát üléseztek olyan témákban,
mint a nyelvtörvény, a kettős állampolgárság, a peredi népszavazás
eredménye, vagy a Csemadok működési támogatása, Szlovákiával
megegyezni azonban nem tudtak. „Ami a jövőt illeti, most a
szlovák fél a meghívó, azonban semmilyen mozgolódás nem
tapasztalható. Már üzentem minden lehetséges csatornán, és
megpróbáltam a találkozó ügyét előmozdítani” –
fejtette ki az ősszel esedékes vegyes bizottsági ülés kapcsán.
Azonban a vegyes bizottsági üléseken elért megegyezések
közül kiemelhető a borsi Rákóczi-kastély, illetve az utastájékoztatás
ügye, és a legfontosabb elért eredmény,
hogy „a szlovák fél vállalta, Magyarországhoz hasonlóan
a kisebbségoktatási rendszert kiveszi az általános szlovák
oktatási rendszerből, és külön pénzügyi rendszert dolgoz ki
ennek finanszírozására. Erről is várom a hivatalos értesítést
” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Kalmár Ferenc.
A találkozó keretében előkerült a Kárpát-medencei
Magyar Autonómiatanács szeptember 22-i ülése, a migránskérdés,
valamint a Kárpátalján az oktatási törvény miatt kialakult
helyzet.
(felvidek.ma)
|