2017.10.06.
Megújul Becsei Vesszős György
freskója Zselízen
Pár éve kezdetét
vette a zselízi Szent Jakab-plébániatemplom fokozatos felújítása.
Előbb a tetőszerkezet csinosodott meg, aztán a templom körüli
terület, ahol szobrot kapott az innen származó Fischer-Colbrie
Ágoston; majd átépítették a templom fűtésrendszerét,
illetve más munkálatokra is sor került.
Emellett meg kell
említeni, hogy közel egy évszázad után újra sípos orgona
hangja tölti be a szent falakat, mivel a második világháborúban
tönkrement orgonához hasonló felújított orgonát vásárolt a
helyi egyházközösség. A templom megújulása elsősorban
Stanislav Illéš esperes áldozatos munkájának köszönhető.
A felújítási
munkálatokat a magánadakozók mellett évről évre az állami
intézmények is támogatják. A szlovák kulturális minisztérium
évenkénti hozzájárulásából igyekeznek a gótikus templom
eredeti stílusjegyeit visszaállítani, melyek legfőképpen a
zselízi Mézes Árpád restaurátor mesteri munkáját dicsérik.
Ennek részeként cserélték ki a szentély gótikus ablakait,
rekonstruálták a faragott kő attribútumokat.
A kulturális tárca idén is mintegy 15 ezer eurót nyújt
a munkálatok folytatására, melyből a szentély külső falain
végeznek el javítási munkákat. Ugyanakkor a plébániahivatal
pályázatot nyújtott be a magyar kormány Emberi Erőforrások
Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi
Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága egyházi épített örökség
védelme című kiírására is. Itt a zselízi több évszázados
freskók állapotának konzerválására és felújítására igényeltek
és nyertek támogatást, így mintegy 2 490 000 forintot, több
mint 8 ezer eurót a templom legértékesebb freskójának, Becsei
Vesszős György Végítéletének restaurálására fordíthatnak.
A freskó művészettörténeti szempontból egyedülállónak
számít a maga nemében, ugyanis a freskók legtöbbje általában
szenteket, bibliai jeleneteket ábrázol, ez viszont a helyi hűbérúr,
Becsei Vesszős György ítéletét ábrázolja egyfajta képregényszerű
elrendezésben.
Becsei Vesszős Györgyöt I. Anjou Lajos magyar király
egyik leghűségesebb embereként tartották számon. Testvérével
egyetemben a király bizalmi köréhez tartozott. Szolgálataiért
előbb ispáni címet, majd visegrádi várnagyságot kapott. Érdemeit
leginkább az első nápolyi hadjáratban (1347-48) szerezte.
Egyes elmondások szerint ő végezte ki a király testvére, András
egyik gyilkosának vélt Durazzói Károlyt, és több mint 250
embert ölt meg.
Az impozáns kép több szempontból is különlegesnek számít.
Egyrészt, mert nem szentet ábrázol, pedig abban a korban ez
ritkaságnak számított. Másrészt latin szövegeket tartalmaz,
holott a középkorban kevesen tudtak olvasni. Így mintha csak üzenni
akartak volna vele az utókornak.
A képet Becsei lánya készíttette egy olasz mesterrel,
akit egyes források Mátéként emlegetnek. A falikép 165×190
centiméteres, a közepén Becsei látható a halálos ágyán
fekve. Körülötte a mennyei „ítélőszék”: Isten, a Sátán,
az Őrangyal, de megjelenik rajta Jézus és Mária is. A pokol
szolgája sorolja az elkövetett bűnöket, hogy lelke az alvilág
martalékává váljon, a többiek pedig közbenjárnak érte.
Maga Krisztus szól az üdvösségéért, s végül bűnbocsánatban
részesül.
Ezen jegyeknek köszönhetően az egyedi falikép európai
és világszinten ugyancsak kuriózumnak számít, és történészi
berkekben is elismertségnek örvend.
Az említett freskó mellett másik három, még teljes
terjedelmében fennmaradt freskó található a templomban, melyek
szintén felbecsülhetetlen értékűek, bár nem számítanak
olyan kuriózumnak, mint az előzőekben említett. Mindhárom a
templom déli, illetve délkeleti falán helyezkedik el. Kettő a
nyolcszög alakú szentélyben, míg a harmadik már a hajó elején.
A zselízi Szent
Jakab-plébániatemplom fokozatos felújítása (Fotó: plébániahivatal)
A leghátsó két részre oszlik, a felső Veronika kendőjét
ábrázolja, az alsó pedig Jézus temetését. Ennek együttes mérete
251×217 cm. A harmadik faliképnek is hasonlóak a méretei (220×200
cm), ez Szent Mártont és feltehetőleg Szent Lénárdot jeleníti
meg.
Ennek a képnek is
van egy érdekessége. Első ránézésre sokan talán észre sem
veszik, hogy az ábrázolt ló lábai lépéskor ugyanazon oldalon
vannak a levegőben. Természetesen általában a lovak is lábváltva
lépdelnek, de idomítással megtaníthatóak erre, melyet poroszkálásnak
neveznek.
Hogy ez Szent Márton korában, a IV. században, esetleg a
freskó keletkezésekor, a XIV. században használatos lovaglási
mód volt-e, azt nem lehet tudni. De ha igen, akkor is felmerülhet
a kérdés, hogy a mester szándékosan ábrázolta-e így Mártont
a lovon, vagy puszta tévedésből. A lényegen viszont ez nem változtat.
Jelenleg négy freskó található meg a templomban, ám egy
restaurálási feltárás fényt derített egy korábbinak a részletére
is, mely Szent Cecíliát és Szent Borbálát ábrázolta
egykoron a szentély északkeleti részén.
Erről több jó minőségű fotó is árulkodik. Egy
darabja ugyan előkerült a vakolat alól, ám a többi része valószínűleg
nagy mértékben megrongálódhatott a világháborúban a
templomot ért detonáció során.
Becsei freskójának restaurálása mellett ennek az eltűnt
freskónak a reprodukálása is napirenden van. Bár egyelőre nem
eredeti helyére, a vakolatra, hanem vászonra, de Szűcs László,
a méltán híres zselízi festőművész vállalta a freskó újraalkotását
a fotók alapján. Elkészülte után pedig az eredetinek a helyére
kerül.
„Úgy gondolom, méltó emléket állít a sajnos már eltűnt
zselízi értékeknek is” – mondta el a restaurálási fejleményekről
Csonka Ákos, a reprodukció megalkotásának és a Becsei Vesszős-féle
freskó restaurálásának egyik kezdeményezője.
(felvidek.ma)
|