2017.10.06.
A kvótarendszer megbukott
Megbukott a kvótarendszer
- mondta a 99. Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget
vezető miniszter, aki azzal magyarázta kijelentését: a
szeptember 26-i határidőre az Európai Bizottság (EB) által előírt
létszám 29 százalékát fogadták be a tagállamok.
A miniszter csütörtöki
budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az előírt 98
255-ből 29 144 migránst fogadtak be az EU-ban. Ez azt jelzi,
hogy a közös migrációs intézményrendszer bukásra van ítélve
- tette hozzá. Lázár János szerint ez válasz az EB újabb, 50
ezer embert érintő, önkéntes alapú elosztási mechanizmusára
is. Érthetetlen, hogy miért erőltetik ezt - vélekedett. A
miniszter kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami
hatáskör, amit komolyan kell venni, minden állam köteles a
schengeni kötelezettségeit teljesíteni.
Megerősítette: a
kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös
migrációs politikában és "természetesen senkit nem fog
betelepíteni Magyarországra".
Soros György tervére vonatkoznak a kérdések
Az október elején induló nemzeti konzultációról szólva
azt mondta: az döntően a Soros György által ismertetett
momentumokra vonatkozik. A kérdőív elkészült és hozzáférhető,
november elejéig minden magyar háztartásba el fog jutni.
A Soros-tervben szerepel évente egymillió bevándorló
befogadása az EU-ba, a határvédelmi rendszerek lebontása, az
illegális bevándorlók anyagi támogatása az első két évben
9 millió forinttal, az, hogy enyhébb elbírálás alá esnének
az általuk elkövetett jogellenes cselekmények, egy közös uniós
ügynökség létrehozása, továbbá a nemzetállamok helyett egy
más társadalmi struktúra megvalósítása - sorolta a tárcavezető.
Lázár János kitért arra is: megkérdezte volna az
embereket arról is, mit gondolnak, miért ér többet egy gazdag
amerikainak a szava az EU-ban, mint egy európai választónak
vagy EP-képviselőnek. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta,
Soros György elképzelései az uniós politikai részeivé váltak,
számos EU-s dokumentumba átemelték őket.
Arra a felvetésre, hogy Soros György több elképzelésén
is módosított, azt felelte: az üzletember sok helyen, sok
alkalommal foglalta össze a vonatkozó terveit, a tartópillérekben
pedig semmilyen módosítás nem következett be.
A miniszter a tájékoztatón azt is közölte: Magyarország
abban érdekelt, hogy stabil, erős kormánya legyen Németországnak.
A német szövetségi parlamenti választási győzelem után
gratulált a CDU-nak és a CSU-nak, mondván, a két kereszténydemokrata
erő kormányzása alatt a közös értékek fognak érvényesülni.
Lázár János szólt
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti és soron következő
programjairól is. A kormányfő varsói látogatását a
lengyelekkel szembeni kettős mérce elleni kiállással
indokolta, a vietnami és szingapúri utat pedig azzal, hogy a
magyar vállalkozásoknak piacot szerezzen.
A macedón testvérpártnál, a jobboldali Belső Macedón
Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjánál
(VMRO-DPMNE) tett miniszterelnöki látogatást pedig úgy kommentálta:
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy olyan politika érvényesüljön
az országban, amely a balkáni migrációs útvonal zárva tartása
mellett áll.
Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor a hétvégén
Erdélybe látogat, ahol jó esély látszik arra, hogy korrekt
megállapodás szülessen a marosvásárhelyi katolikus iskola
helyzetéről.
Szólt arról is, hogy jó viszonyra törekednek Ukrajnával
is, ugyanakkor nem tudják elfogadni, hogy az új oktatási törvény
visszavegyen a kárpátaljai magyarság fontos nemzetiségi
alapjogaiból. Ez összeurópai ügy - hangoztatta.
A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség
Lázár János csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón
elmondta, hogy 2017 nyarán, őszén 4,44 millió ember dolgozott
Magyarországon. Szerinte ez a szám egy év alatt óriási növekedést
jelent úgy, hogy közben 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás
és 40 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Hozzátette:
Magyarországon a korábbi 54,5 százalékos foglalkoztatási ráta
68-69 százaléka változott; a munkanélküliség 4,1-4,2 százalékos.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 nyarán azt
hirdette meg, hogy legalább egymillió új munkahelyet teremt.
Az elmúlt hét évben sikerült ezt a vállalást teljesíteni,
hétszázezer új munkahely jött létre - mondta. Mindenki
dolgozik, aki akar - értékelt.
Kitért arra, hogy
2010-ben a munkanélküliség ráta országosan 11 százalék
volt, a fiatalok munkanélkülisége pedig 30 százalék körül
mozgott, utóbbi jelenleg 11 százalék körül van.
A kormány helyt áll a kórházak adósságáért
A magyar kormány helyt áll a kórházak adósságért -
mondta a miniszter kérdésre annak kapcsán, hogy augusztusra a kórházak
adóssága elérte a 35 milliárd forintot. Közölte, arra lehet
számítani, hogy minden lejárt, jogszerű és elismert számlát
kifizet az államkassza. Hozzátette: az adósságok kifizetéséről
várhatóan az év végén dönt a kormány, attól függően,
mennyi lejárt tartozás van.
Lázár Jánost beszélt arról is, hogy védőoltások támogatásával
kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány
elé. Hozzátette: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező
és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás.
Elmondta, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás
mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet. Közölte, tárgyalnak
a rotavírus és a hepatitis A elleni vakcinák támogatásáról
is. A hepatitis elleni oltás kapcsán hozzátette: a serdülők
oltásának részleges térítés melletti biztosításáról
lehet szó.
Szólt arról, hogy felgyorsítanák a közműcsatlakozásokat
a vállalkozásoknak, mert ma egy iparcsarnok üzembe helyezése
250-270 nap. Mint mondta, az eljárási határidők
"racionalizálását" javasolják a villamosenergia- és
a földgázhálózathoz való csatlakozás esetén.
Kitért arra, hogy tárgyaltak a digitális jólét programról,
amelynek részeként 2018-ra meglesz annak a technikai lehetősége,
hogy mind a négymillió háztartásban a jelenleginél gyorsabb
internet legyen. Hozzátette: 220 milliárd forintból kormányzati
szolgáltatások bővítése zajlik. Beszélt arról is, hogy az
oktatási intézményekben megerősítik, illetve kiépítik a szélessávú
internet- és wifihálózatot. Mindehhez kapcsolódik egy digitális
gyermekvédelmi program - jegyezte meg.
Lázár János elmondta, a kormánykabinetek tárgyaltak arról,
hogy 2018-tól az, akinek lakáscélú jelzáloghitele van és
megszületik a harmadik gyereke, az a magyar államtól a felvett
hiteléhez egymillió forint törlesztési támogatást kap. Ennek
érdekében a járási hivatalokhoz kell kérelmet benyújtani,
majd miután a hivatal ellenőrizte a kérelmet, tíz napon belül
jóváírják az összeget a hitelszámlán - részletezte.
A miniszter elmondta azt is, kiemelt hatósági üggyé
nyilvánították a kecskeméti Mercedes-gyár kapacitásbővítését,
amelynek révén 2020-21-re 2500 új munkahely jön létre.
Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Győr és más települések esetében
fejlesztik a regionális reptereket - közölte.
A kormány támogatja azt, hogy a budapesti Benczúr utcában
a Magyar Baptista egyház feladatai ellátáshoz tulajdonosa
legyen egy "jelentős" ingatlannak - mondta. Közölte
azt is, döntöttek arról is, hogy a római katolikus egyház
fenntartásában működő Budapesti Szent Ferenc Kórházat szív-
és érrendszeri oktatási központtá, kiemelt kórházzá alakítsák
át.
A Jobbik plakátjai kapcsán kérdésre válaszolva azt
mondta, "a kormányhivatal eljárása törvényes és fair
volt", állnak minden bírósági felülvizsgálat elé. Lázár
János szerint elvárható lett volna, hogyha a plakáthely
tulajdonjogában, vagy egy plakát megrendelőjének személyében
változás van, akkor ezt az illetékes kormányhivatalnak időben
bejelentik. Hozzátette: a kormányhivatal-vezetőknek nem az a
dolga, hogy több ezer plakátról kitalálják éppen melyik kié.
Szerinte az egésznek van "egy sunnyogás szaga".
Miért nem lehetett a változást a kormányhivatalok felé
bejelenteni? - tette fel a kérdést, hozzátéve: nem a kormányhivatalok
csináltak ebből politikát, hanem azok, akik nem tettek eleget
az együttműködési kötelezettségüknek, ami egy normális
országban elvárható.
A miniszter hivatkozott arra is, hogy a településképvédelmi
törvény szerint a hatósághoz be kell jelenteni listaárat, és
ez nem történt meg. Egy magánszemélynek, ha megvesz egy plakáthelyet,
nincs bejelentési kötelezettsége, de amikor van egy plakáttörvény,
akkor ezt a változást érdemes bejelenteni - mondta. Nemmel
felelt arra, a kormány szándékában áll-e a törvény módosítása.
Lázár János szégyenteljesnek nevezte Gyurcsány Ferenc
volt miniszterelnök azon javaslatát, hogy a határon túl élő
magyaroknak ne legyen szavazati joguk. Hozzátette: Gyurcsány
Ferencet ez önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy parlamenti
képviselő legyen. Jelezte azt is, kockázatosnak tartaná fél
évvel a választások előtt a választási eljárási szabályok
módosítását.
Lázár János kérdésre azt is elmondta: maximálisan támogatja
Matolcsy György jegybankelnök felvetését, miszerint az állami
cégeket tőzsdére kellene vinni. Személyes tapasztalata, hogy
ez nagyban javítaná a versenyképességet és a magyar kisrészvényesek
révén a cégek hosszú távon nemzeti tulajdonban maradnának -
tette hozzá, jelezve: a kormányban egyelőre vita van a kérdésről.
A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető
üggyel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy érdemes
lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat. Nemmel
felelt arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati
kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta,
szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.
Arra a sajtóhírre pedig, hogy ötszáz forintos belépőt
szednek egy uniós támogatással épült játszótér használatáért
Hajdúhadházon, azt felelte: vizsgálatot rendelt el az ügyben.
(MTI)
|