2017.10.06.
Magyarországi
segítségre kijevi cinikus válasz
Kárpátalja kormányzója is tiltakozott az oktatási törvény
ellen
Egy pillanatra sem
hagyhatjuk cserben a kárpátaljai magyarságot, melynek támogatása
ezt követően is ugyanolyan lényeges, mint eddig volt – szögezte
le Dr. Grezsa István. A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt
fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős
kormánybiztosa hozzátette: a lehető legrosszabb választ adja
Kijev a problémákra, egy adminisztratív döntéssel igyekszik
az ukrán nyelvet erősíteni az összes nemzetiség nyelvének
elsorvasztásával, de amíg egy magyar is él Kárpátalján,
addig nekünk ott ki kell tartani.
Legutóbb arról beszéltünk, hogy az ukránok számára
magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek Kárpátalján. Tudjuk,
milyen sokat tett a kormány az ukrán vízummentesség érdekében.
Nem tartja hálátlanságnak és gyalázatnak ezek után az új
ukrajnai oktatási törvényt?
– Elfogadhatatlan az új oktatási törvény, hiszen
cinikus választ azokra a lépésekre, melyeket Magyarország erejét
meghaladva tett az elmúlt időszakban, a vízummentességtől
kezdve a különböző szociális támogatáson át a gazdaságfejlesztési
programokig. Ukrajna gazdasági mélyrepülése után is segítettünk
keleti szomszédunknak, de ezt sem vette figyelembe ez az oktatási
törvény, annak ellenére, hogy mindannyian jól tudjuk, hogy ez
a jogszabály elsősorban a 8 milliós orosz kisebbségnek szóló
kinyilatkoztatás volt, de a 150 ezer főnyi magyart ugyanúgy érinti,
mint a bolgárokat, románokat, lengyeleket, szlovákokat. Ráadásul
a törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával ugyanúgy, mint a
nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel, ezért
Magyarország rendkívül erélyes és erőteljes tiltakozása mindenképpen
szükséges.
A krynicai gazdasági fórumon hogyan vélekedtek
az ukrán és a magyar résztvevők erről a jogszabályról?
– A fórumról egy megengedő mondatomat emelték ki, amit
fontosnak tartok, hogy „Magyarország Ukrajna stabil és megbízható
partnere akar lenni”, de egyértelmű, hogy minden lehetséges
formában és a nemzetközi porondon is tiltakoznunk kell. De egy
pillanatra sem hagyhatjuk cserben a kárpátaljai magyarságot,
melynek támogatása ezt követően is ugyanolyan lényeges, mint
eddig volt. Ukrajna bármilyen törvény elfogadását követően
is a legnagyobb szomszédunk marad, és magyar nemzeti érdek,
hogy sok megkezdett programban együtt dolgozzunk a jövőben is.
Elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre gondolok, amely
a határ mindkét oldalán élő magyarokat érinti, de honfitársainkon
kívül a Kárpátalján élő többséget is. Nem szabad
figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy éles véleménykülönbség
alakult ki a törvényhozó kijevi nagypolitika és a Kárpátalja
megyét vezető ukrán testületek között. Kárpátalja kormányzója
ugyanúgy, mint a magyarországi politikai pártok és az ukrajnai
magyar szervezetek, arra kérte az elnököt, hogy ne írja alá törvényt.
A Kárpátaljai Megyei Tanács rendkívüli ülésén is hasonlókat
fogalmaztak meg. Tehát az ungvári és a kijevi ukránok közt is
nagy a véleménykülönbség ebben a kérdésben. Az is igaz,
hogy több kárpátaljai ukrán képviselő is megszavazta ezt a törvényjavaslatot,
amely egyáltalán nem illik bele abba a képbe, ami évszázadok
óta jellemzi a térséget, hogy többnemzetiségű, és békében
élő szegény vidéke volt a történelmi Magyarországnak is.
Nem tart attól, hogy a törvény miatt egyre többen
hagyják el ezt a térséget, és máshol vállalnak munkát?
– Nagyon érdekes folyamat indult el, hiszen 13 ezer ukrán
és ruszin jelentkezett már magyar nyelvtanfolyamra, valamint a
szeptemberi beiskolázási adatok azt mutatják, hogy jelentősen
megnövekedett a magyar oktatási intézményekbe beiratkozottak
száma. Nem csak magyar nemzetiségűekről beszélhetünk, hanem
vegyes házasságban születettek, és ukrán házaspárok
gyermekeiről is. Ezek az intézmények magyar állami forrásból
is működnek, amihez szükség volt az ukrán állami adminisztráció
támogatására is. Az emberek „lábbal szavaztak” ebben a kérdésben.
Ukrajna Európai Unió felé való közeledése, és annak
legnyugatibb szeglete, Kárpátalja együttműködése Magyarországon
keresztül az EU-val még mindig létezik. Ezt lerombolni nemzetépítő
jogszabályokkal – hiszen ez a törvénymódosítás az ukrán
nemzeti öntudatot szeretné erősíteni –, és kijelenteni,
hogy a középiskolától kezdve nem lehet a kisebbségnek
anyanyelvén tanulni, elfogadhatatlan javaslat. Az ukrán nyelv
gyenge ismeretére hivatkoztak, de azt nem vették figyelembe,
hogy 97 év alatt a magyar közösség a hatodik országban él,
amit most Ukrajnának neveznek. Évek óta jelezzük, hogy képtelenség
a nem ukrán anyanyelvűeknek úgy tanítani a többség nyelvét,
mintha ukránok volnának, és ugyanolyan vizsgarendet felállítani
számukra. Ugyanezt a hibát Románia is évtizedeken keresztül
elkövette, és csak az utóbbi években kezdődött el a székely
iskolákban egy változási folyamat. Kijev a lehető legrosszabb
választ adja a problémára: egy adminisztratív döntéssel
igyekszik az ukrán nyelvet erősíteni az összes nemzetiség
nyelvének elsorvasztásával.
A térség országai érdekeltek az ukrán–orosz
konfliktus minél gyorsabb lezárásában. Ám a nyelvtörvény
nagymértékben érinti az oroszokat. Így a konfliktus csak továbbéleződik?
– Én is azt gondolom, hogy egy olyan ország, amelynek
stabilitásra és kiszámíthatóságra volna szüksége, ezzel a
törvénnyel a destabilizálódás irányába mozdult. Mindig
Ukrajna területi integritását kérik számon az oroszokon, és
emellett a kárpátaljai támogató tevékenységünk folyamán a
kijevi sajtó tíz százaléka a magyar szeparatizmusról szól,
amelynek nincs valós alapja. Az oktatási törvénnyel
kapcsolatos nyilatkozatomat kissé megengedőnek tartják, de ezt
máshogy kell értelmezni, mert a nemzetpolitika a közösség
folyamatos, megszakítás nélküli szolgálata. Bármi is történt,
amíg egy magyar is él Kárpátalján, addig nekünk ott ki kell
tartani. Főleg azért, mert olyan oktatási rendszert működtetünk,
amit nem szabad veszni hagyni, s aki már beiratkozott, arra nem
vonatkozik a törvénymódosítás. Az tragikus ugyanakkor, hogy a
444.hu és az index.hu is egészen jó törvényről ír, miközben
még a magyarországi ellenzéki pártok is egységesen léptek
fel a törvényjavaslat ellen.
Az infrastruktúra és az oktatás után térjünk rá a
munkaerőpiacra, az ukrán migráció befogadására a visegrádi
országokba.
– A kelet-ukrajnai háborús konfliktus miatt többmilliós
ukrajnai migrációról beszélhetünk. Lengyelországban legalább
1,5 millió – ott ingyen tanulhatnak az ukránok –, Csehországban
300 ezer, Szlovákiában közel 60-100 ezer ukrán munkás
dolgozik, s tavaly Magyarország is megnyitotta munkaerőpiacát,
tehát a visegrádi országok lényeges segítséget nyújtanak az
ukrán migráció befogadásához. Hazánkban most indul el egy
jelentős ukrán migráció a hiányszakmákban, és ezt a
folyamatot támogatnunk kell, mert az ukrán munkavállalók nem
csak a magyar szakemberhiányon segíthetnek, de ezzel, a negatív
folyamatok ellenére, mégis segítünk legnagyobb szomszédunkon.
A hazai vállalatok ezek után szívesen alkalmaznak ukránokat?
– A piac nem nemzeti elkötelezettség alapján működik,
annál sokkal ridegebb, a bevétel érdekli a cégeket, hiszen
munkaerőhiány van Magyarországon. Ahol ukrán szakmunkások
dolgoznak, ott jó vélemény alakult ki róluk. Tehát nem várok
semmilyen megbélyegzést. Magyarországnak okosan kell kihasználni
azokat a lehetőségeket, amelyek abból fakadnak, hogy hazánk
30%-kal magasabb bruttó nemzeti összterméket állít elő, mint
Ukrajna. Nem Dávid és Góliát küzdelméről van szó, mert
Magyarországnak saját gazdasági teljesítményére és uniós
tagságára hivatkozva egyenrangú félként kell rendeznie azt a
vitát, amit ez az elfogadhatatlan törvény generált a két állam
között.
Medveczky Attila
|