2017.11.23.
Sikertörténet
A külhoni magyar közösségek gazdasági támogatása
Közel 890
millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatja a
nemzetpolitikai államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások
éve keretében - közölte Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség
államtitkára szerint az ellenzék hol azt sérelmezi, hogy túl
sokat foglalkozik a kormány a határon túli magyarokkal, hol
pedig azt, hogy túl keveset. Alaptalan a támogatások mértékének
tekintetében is, hisz azok az összegek, amelyeket a határon túlra
fordítunk, meglehetősen kis százalékát teszik ki a kormány
összköltségvetésének.
Lassan véget ér a külhoni magyar családi vállalkozások
éve. Eddig mennyi pályázat érkezett be, s mennyit milyen összegben
támogattak?
–2017. júniusában a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai
Államtitkársága három pályázatot hirdetett a külhoni magyar
családi vállalkozások, a külhoni magyar fiatal vállalkozók
és a külhoni magyar fiatal vállalkozók közti együttműködések
támogatására összese 830 millió forint keretösszeggel. A
nagy érdeklődésre való tekintettel a keretösszeget megemeltük,
és végül közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását
támogatjuk a „2017 a külhoni magyar családi vállalkozások
éve” program keretében. A július végi határidőig 476 kérelem
érkezett családi vállalkozásoktól. Ezek közül 124 pályázatot
támogatunk több mint 665 millió forinttal. A külhoni magyar
induló fiatal vállalkozóktól 325 pályázat érkezett és 42 vállalkozót
tudunk segíteni mintegy 122 millió forinttal. Az együttműködést
célzó felhívásra 73-an pályáztak és 19 projekt közel 100
millió forintos kerethez juthat.
Milyen területekről
érkeztek pályázatok?
–A pályázatok a létező legkülönbözőbb területekről
érkeztek, így a szolgáltatóipar, az állat- és növénytermesztés,
feldolgozóipar, egészségügy, vendéglátás-turizmus, kutatás-fejlesztés,
borászat, kereskedelem területéről és sok más egyéb területről.
Az elbíráláskor döntő szempont volt a projekt innovatív
jellege, mennyire hiánypótló a fejlesztés régiós szinten, a
projekt rövid, közép- és hosszú távú céljait, valamint
azt, hogy hozzájárulhat-e további munkaerő alkalmazásához,
illetve a nemzetpolitikai célok teljesüléséhez.
Ki vizsgálja meg, hogy a pályázók az összegeket a leírt
célokra költik?
–A külhoni magyar fiatal vállalkozók és családi vállalkozások
támogatásának technikai lebonyolítója a Nemzetpolitikai Államtitkárság
háttérintézménye, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amely a
kormányzat által előírt, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai
Államtitkársága által meghatározott nemzetpolitikai irányelvek
alapján végzi tevékenységét. Kiemelt szempont az érintett közösség
tagjainak bevonása, az átláthatóság biztosítása. A pályázatok
lebonyolítása, értékelése, és a pályázatban foglaltak
megvalósításának ellenőrzése szigorú és átlátható
rendszerben, a BGA Zrt.-re vonatkozó hatályos jogszabályokban
és szabályzatokban meghatározott módon történik. A pályázati
ellenőrzési elvek összhangban vannak a nemzetközi irányelvekkel.
A kifizetések ellenőrzésekor a jogszabályi keretek között
minden esetben saját eljárásrend keretében részletesen
megvizsgálásra kerül a támogatási szerződésben foglalt célok
megvalósítása. Minden teljesítést dokumentumokkal kell
igazolni, melyek megfelelősége szintén ellenőrzésre kerül. A
dokumentum alapú ellenőrzés mellett kiemelt jelentőségű a pályázati
rendszer szúrópróbaszerű, dokumentum alapú utóellenőrzése,
valamint azok helyszíni ellenőrzésének intenzív gyakorlata.
Mentorálással is foglalkoznak?
–Igen. A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások
éve programunk keretében szakmai partnerünk a Design Terminál,
amelynek segítségével mentorálást nyújtunk a vállalkozóknak,
vállalkozásoknak. Az előző évekhez hasonlóan idén ősszel
is Kárpát-medencei körutat szervezünk: novemberben Felvidékre,
Vajdaságba és Kárpátaljára, decemberben pedig Erdélybe
utazunk. A körút során előadásokat, képzéseket és egyéni
konzultációt tartunk a sikeresen pályázott külhoni magyar
fiatal vállalkozóknak és családi vállalkozásoknak.
Mit szól ahhoz, hogy az ellenzék azzal vádolja a kormányt,
hogy szinte csak a határon túliakkal törődik?
–Úgy gondolom, teljesen alaptalan ez a vád. Egyúttal érdekes
is, hisz az ellenzék hol azt sérelmezi, hogy túl sokat
foglalkozik a kormány a határon túli magyarokkal, hol pedig
azt, hogy túl keveset. Alaptalan a támogatások mértékének
tekintetében is, hisz azok az összegek, amelyeket a határon túlra
fordítunk, meglehetősen kis százalékát teszik ki a kormány
összköltségvetésének, a külhoni magyarságnak mégis óriási
segítséget jelentenek. Úgy gondolom, az elmúlt hét év során
számos olyan fontos lépést tettünk, amellyel igazoltunk: nem
országhatárokban, hanem nemzetben gondolkodunk. Az egyszerűsített
honosítási eljárás bevezetésével megvalósítottuk a nemzet
közjogi egyesítését, választójogot biztosítottunk külhoni
nemzettársainknak és egy sor olyan programot indítottunk,
amellyel hozzájárultunk mind identitásbeli, mind gazdasági
megerősödésükhöz. Ezeknek az intézkedésnek ma már szemmel
látható eredményei vannak.
A külhoni vállalkozók megerősítésével hozzájárul
a kormány, hogy a magyar családok szülőföldjükön
boldoguljanak?
–Teljes mértékben. A nemzetpolitikában a 2015-ös év
volt az a fordulópont, amikor az identitás és oktatás megerősítése
után egyre inkább a gazdaságra kezdtünk fókuszálni. Fontos,
hogy a külhoni magyar közösségek gazdaságilag erősek
legyenek, hisz csak így tudnak szülőföldjükön megmaradni és
boldogulni. Külhonban összesen 88 ezer családi vállalkozás működik
és 40 ezer a fiatal vállalkozók száma. Az elmúlt hónapok során
kutatást végeztünk, amelyből kiderül, hogy a külhoni magyar
vállalkozók több mint 90 százalékban magyarokat
foglalkoztatnak. Ha őket támogatjuk, a magyar családok jövőjét
is segítjük.
Medveczky Attila
|