2017.11.23.
Aknázzuk
ki külgazdasági lehetőségeinket
Újabb lehetőség a kis- és középvállalkozások számára
Fontosnak tartjuk
az oktatási kapcsolódáson túl a folyamatos tapasztalatcsere és
szakmai gyakorlat átadását. Hazánk ebben is keresi a kapcsolódási
lehetőségeket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
székhelyének Budapest ad otthont, ami igazolja, hogy hazánk
ezen a területen is versenyképes – közölte a Magyar Fórummal
Bus Szilveszter a Külgazdasági és Külügyminisztérium
helyettes államtitkára.
Október végén fogadta az Exportfejlesztési Világfórum
keretében Magyarországon tartózkodó Dr. Patric I. Gomes-t, az
afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportjának (ACP)
főtitkárát. A találkozó aktualitását a 2020 februárjában
lejáró Cotonou-i Partnerségi Megállapodás megújítása érdekében
jelenleg folyó EU-ACP párbeszéd adta.
Mi is ez a partnerségi megállapodás?
– A cotonou-i megállapodás az Európai Unió valamint
afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni államok –ezek az
ACP-országok – csoportja közt létrejött nemzetközi szerződés.
2000 júniusában írta alá a nyugat-afrikai Benin legnagyobb városában,
Cotonouban 79 ACP ország és az Európai Unió akkori tizenöt
tagállama. A megállapodás 2003-ban lépett hatályba, ez az
ACP-EU Fejlesztési Együttműködés legfrissebb egyezménye. A
cotonoui megállapodás az 1975 óta az ACP-EU fejlesztési együttműködés
alapjául szolgáló loméi egyezmény helyébe lépett. A
cotonou-i megállapodás alkalmazhatósága azonban sokkal szélesebb
területre terjed ki, mint bármely korábbi egyezményé. Az aláírók
szándéka szerint 20 évig lesz hatályban. A „jó kormányzás”
alkotóelem a cotonoui- megállapodás lényeges részét képezi,
melynek megszegése az adott ország és az EU közötti fejlesztési
együttműködés részleges vagy teljes felfüggesztéséhez
vezethet. Az aláírók egyetértettek abban, hogy a korrupció különösen
súlyos formái, melybe a zsarolás is beletartozik, elindíthatják
a konzultációs folyamatot, valamint a támogatás felfüggesztéséhez
vezethetnek.
Az unió tagjaként
milyen termékeket, innovációt tudunk átadni az ACP-országoknak?
–Az ACP országcsoport a latin-amerikai térséggel együtt
Déli Nyitás stratégiánk fókuszában áll. Az elmúlt két, két
és fél évben mind politikai-diplomáciai, mind külgazdasági
tekintetben jelentősen fejlődött hazánk és ezen rendkívül
kiterjedt országcsoport többségének kapcsolatrendszere. Külgazdasági
kapcsolataink fejlődését jól tükrözik az ACP országokkal
lebonyolított kétoldalú kereskedelmi termékforgalmunk bővülése,
amely 2016-ban 8,25%-kal, exportunk pedig 5,23%-kal növekedett a
2015-öshöz képest .Az országcsoport tagjai felé hazánk olyan
szakértelem és tudás átadását képes felkínálni a fejlesztési
partnerségi koncepció jegyében, amelyekre az érintett államokban
is igény mutatkozik. Ezeken a kapcsolódási pontokon keresztül
van lehetőségünk növelni a magyar vállalkozások exportképességét,
valamint nemzetközi fejlesztések keretében hozzá tudjuk segíteni
a térségbeli országokat olyan eszközökhöz és javakhoz,
amelyek elérésére egyébként nehezen, vagy egyáltalán nem
lenne lehetőségük. Magyarország az innováció átadására kívánja
helyezni az ACP országokkal való együttműködésének súlypontjait,
amelyek közül a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, valamint az
élelmiszeripar területén kifejlesztett újítások kiemelt
szerepet töltenek be. Az ACP-országok többsége általánosan küzd
vízszolgáltatási problémákkal, így komoly igény mutatkozik
a megfelelő és fejlett technológiát kínáló vízipari cégek
megoldásaira. A magyar vízgazdálkodási és szanitációs
gyakorlat – szanitáció a tárgyakon és a környezetben lévő
mikrobák számának mosó- és tisztítószerek segítségével történő
csökkentése –és annak oktatása világszínvonalúnak
tekinthető, ezt több korábbi nemzetközi projekt is tükrözi.
Az ACP által felölelt régiók közül a szubszaharai országok
túlnyomó többségében a gazdaság legjelentősebb ágazata a
mezőgazdaság, amely a munkaképes korú lakosság döntő hányadát
foglalkoztatja, és a GDP-n belüli aránya is a legtekintélyesebb.
A szektort jellemző fejletlenség, eszköz-és technológiahiány
széleskörű lehetőségeket rejt a külföldi üzleti szereplők,
így a magyar kkv-k számára is. Fontos kiemelni továbbá, hogy
a kormány Déli Nyitás politikájának keretében mindeddig 31
ACP ország diákjainak ajánlottunk fel magyarországi felsőfokú
tanulmányok folytatására szóló ösztöndíjat a Stipendium
Hungaricum ösztöndíjprogram ernyője alatt. Rendkívül
fontosnak tartjuk az oktatási kapcsolódáson túl az innováció-
és a tudástranszfer, a folyamatos tapasztalatcsere és szakmai
gyakorlat átadását. Hazánk ebben is keresi a kapcsolódási
lehetőségeket. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
székhelyének Budapest ad otthont, ami igazolja, hogy
Az országcsoport közül az afrikai, a Karib-térségi,
vagy a Csendes-óceáni térségi államokkal vagyunk a legjobb
export-import kapcsolatban?
Mi az első, a politikai, vagy a gazdasági nyitás?
–Általánosságban
elmondható, hogy a gazdasági érdekérvényesítéshez
elengedhetetlen a kedvező politikai klíma kialakítása, a magas
szintű politikai kapcsolatok kiépítése és rendszeresítése.
Az ACP országok irányába való nyitásunk tekintetében is
kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk,
s célunk, hogy megfelelő mértékben képezzünk egységet
politikai és gazdasági együttműködésünk terén. Intenzív
kapcsolatépítési törekvéseinket szolgálják a multilaterális
események margóján megvalósuló felsőszintű kétoldalú találkozók
és természetesen az ACP régiók országaiba újonnan akkreditált
külképviseleteink aktivitása is. Ez, a fejlődő országok irányába
is tanúsított proaktivitás segítheti kiaknázni a külgazdasági
lehetőségeket, erősíteni pozícióinkat, és helyzeti előnyhöz
juttatni a magyar cégeket a nemzetközi piacokon.
Lesznek a térségekben úgynevezett magyar házak?
–Az utóbbi években megvalósított külképviseleti hálózatbővítésnek
és akkreditációs hálózat következetes kiterjesztésének köszönhetően
erősödött a magyar jelenlét az ACP térségben, amely kiegészülve
a tiszteletbeli konzuli hálózatunkkal jelentősen hozzájárul
Magyarország térségben való láthatóságának, politikai és
gazdasági érdekérvényesítésének növeléséhez. A kormány
Déli Nyitás politikájának keretében folyamatosan vizsgáljuk
ezen hálózatok bővítésének lehetőségét.
Mit nyerünk mi az ACP-országokkal való kapcsolattal?
–A
magyar kormány Déli Nyitás stratégiája jegyében célunk az
ACP országokkal való szorosabb gazdasági és politikai
kapcsolattartás, illetve kapcsolatépítés. Az ACP országcsoport
összesen 79, egyre inkább fejlődő országból áll, és némelyike
jó eséllyel válhat a világgazdaság egyre meghatározóbb
szereplőivé a jövőben. Magyarországnak ezeket a trendeket és
a globális változásokat figyelembe kell vennie. Ez a jelentős
létszámú országcsoport fontos támogatóbázisa lehet akár
Magyarországnak is a különböző nemzetközi struktúrákban,
mint például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy annak
szakosított szervezeteiben. Az ACP országokban a figyelemreméltó
fejlődési potenciál mellett vonzó beruházási lehetőségek
is adódnak magyar vállalatok számára, és ezt a lehetőségekhez
mérten minél nagyobb mértékben szükséges kihasználni. A
befektetések által a gazdasági kapcsolatok erősítésével
minden ország gazdasága jól járhat. Szem előtt kell tartani
azonban, hogy az európai országok versenyképessége az ACP államok
irányába azon is múlik, mennyire tudnak az európai gazdaságok
új és megfizethető innovációkat, tudástranszfert és termékeket
kínálni a számos feltörekvő térség mellett. Újfajta megközelítés
merült fel az utóbbi időszakban az ACP és európai államok
kapcsolatrendszerének tekintetében, amelynek alapján indokolt
fokozatosan elmozdulni a segélyközpontú gondolkodásmódtól,
és sokkal inkább egy közös partnerségen, érdekeken és értékeken
alapuló viszonyt kell kialakítani. Mivel az ACP országok a jövedelemszintjük
szerint magasabb kategóriákba kerülnek, ezért idővel a vissza
nem térítendő támogatások helyett a hitelnyújtás és egyéb,
innovatív finanszírozási módszerek alkalmazása kerülnek előtérbe.
Szintén megemlítendő, hogy az ACP államai és az Európai Unió
között, 2000-ben aláírt Cotonou-i Partnerségi Megállapodás
2020-ban lejár. S a Megállapodás felülvizsgálata és az együttműködés
meghosszabbítása jelenleg napirenden van. Mindez hosszabb távon
lehetőséget biztosíthat hazánk számára is a részvételre az
ACP csoport országainak nyújtott EU-s fejlesztési támogatásokból
megvalósuló projektekben.
–A világ 49 legfejletlenebb országa közül 39 az ACP
tagországa, jelentős része afrikai ország. A csoportba tartozó
országok gazdasági teljesítőképessége jellemzően korlátozott,
erőforrásaik szűkösek és továbbá különösen ki vannak téve
a szélsőséges éghajlat- és a klímaváltozás hatásainak. Bár
ennek megfelelően fizetőképességük visszafogott, fontos
kiemelni, hogy a szubszaharai afrikai országokban folyamatosan bővülő
középosztály által megjelent az igény a minőségi,
ugyanakkor megfizethető termékek iránt.
Medveczky Attila
|