2017.10.06.
A 24. órában
vagyunk
A rohanó világ nem kedvez épített örökségünknek
Dr. Latorcai
Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért,
valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes
államtitkára irodájában fogadott bennünket, hogy ismertesse a
Népi Építészeti Programot, s azt is, miként lehet ezeket az
épületeket megőrizni a következő
generációk számára.
2016 novemberében született meg a kormányhatározat a
népi műemlékek és a műemléki értéket képviselő
vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása
érdekében a Népi Építészeti Program létrehozásáról. Miért
telt el majdnem egy év a program elindulásáig?
– Alapos előkészítést igényelt a program. A kormány
a kereteket rögzítette, de ugyanakkor – mint a mondás tartja,
az ördög a részletekben rejlik – több szempontot kellett
megvizsgálnunk a megfelelő megoldás megtalálásához. Le
kellett határolni, hogy mely épületekre, népi építészeti örökségünk
melyik részére szeretnénk a leginkább fókuszálni – hiszen
a kormányzati erőforrások is végesek. Fontosnak tartjuk, hogy
oda kerüljön a támogatás, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Így került szeptember elején meghirdetésre a Népi Építészeti
Program idei felhívása – 300 millió forint keretből. Reményeink
szerint még idén meghirdetjük a 2018-as felhívást, amelynek
keretösszege 1,5 milliárd forint.
Szakmai előkészítésről beszélt. Ez azt jelenti,
hogy megyéről megyére jártak és lefotózták a rekonstruálásra
szoruló népi épített örökségeket?
– A program részleteinek kidolgozásához országos felmérést
végeztünk, melybe a kormányhivatalok műemléki szakügyintézőinek
segítségét is igénybe vettük. Népi építészeti örökségünk
nem csak házakból áll, ennél sokkal heterogénebb a csoport.
Szélmalmok, borospincék, egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények,
és a csodálatos parasztházak is a legrosszabb állapotban lévő
műemlékek csoportját alkotják. Népi Építészeti Programunk
mellett a Földművelésügyi Minisztérium elindította zártkerti
programját is, amelynek keretében a népi építészet külterületi
újjáélesztésére nyílik lehetőség. A mi egyik legfontosabb
feladatunk az volt, hogy programunknak minél több kedvezményezettje
legyen, hiszen népi építészeti örökségünk az épített örökség
legsérülékenyebb eleme. Ezek az építmények nem tartós
anyagból készültek, folyamatos karbantartást igényelnek.
Sokszor a tulajdonosoknak nincs pénzük a karbantartásra, és
akkor bekövetkezik a teljes pusztulás – gondoljunk egy vályogépületre.
Ezeket a lényegi elemeket megismerve és kiemelve hirdettük meg
a pályázatot; az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb 20
millió forint, a támogatás intenzitása 50%. Tehát amennyit a
tulajdonos odatesz, ugyanannyit tesz mellé a kormányzat. Ez nem
automatikusan működik, nyilvánvalóan a támogatási konstrukció
keretében elbíráljuk, hogy milyen támogatási volument biztosítunk
az adott épületre.
A tulajdonos lehet az önkormányzat is, ha az omladozó
épületet már semmire sem használják?
– Az igazi újdonság, hogy nemcsak önkormányzatok, közösségek,
hanem magánszemélyek is jelentkezhetnek felhívásunkra. Valójában
ez nem pályázat, hanem támogatási konstrukció. Viszonylag
ritka, hogy ilyen nagy kormányzati programokban magánszemélyek
is kedvezményezettek lehessenek. Márpedig a tulajdonosok többsége
magyar természetes személy – így főleg őket segítjük.
Mint említette a népi épületek nem tartós anyagból
készületek. Hogyan lehet a 21. század elején például egy 20.
században agyagból épült, nádfeles népi műemléket úgy
helyreállítani, hogy megőrizzék az eredeti állapotot?
– Köszönöm a kérdést! Tapasztalatom szerint sem az építészi,
sem a műemlékes szakmában nem alakult ki konszenzus ebben a
tekintetben. Egyesek azt mondják, csak az az autentikus helyreállítás,
ami egy az egyben a hagyományos anyagok felhasználásával készül.
A másik véglet: hasonlítson a 100-200 éves egykori épületre,
de modern anyagok felhasználásával, és tartalmazza századunk
minden technikai és kényelmi funkcióját. Nekünk a két szélsőség
között kell navigálni. Úgy gondolom – és ezt akarom az örökségvédelmi
szakterületen gondolkodásunk középpontjába bevezetni –,
hogy miközben ezek az épületek épített örökségünk, kulturális
örökségünk vitathatatlanul meghatározó részei, funkcióval
rendelkeznek. A lakóház azzal, hogy laknak benne, a templom
azzal, hogy vallási, liturgikus tér – és még sorolhatnám.
Olyan örökségvédelmet kell felmutatni – s ennek jegyében
alakítjuk át az örökségvédelem szervezetrendszerét is –,
hogy ezek az építmények azon túl, hogy kulturális örökségünk
meghatározó elemei, múltunk több száz éves gyöngyszemei, az
adott funkcióban őrződjenek meg, és a tulajdonosok ne teherként
tekintsenek rájuk, hanem lehetőségként. S legyenek partnerek
abban, hogy ezeket az épületeket megőrizzük a következő
generációk számára.
Azt mondta, hogy szélsőségek közt navigálnak. Azt,
hogy hol kössön ki a „hajó”, azt a tulajdonosok döntik el?
– Nem; természetesen a védett épületek speciális
engedélyeztetés hatálya alá tartoznak. Külön műemléki szakügyintézők
foglalkoznak az ilyen jellegű építési engedélyekkel. Szigorúbbak
is az előírások. A Miniszterelnökség mellett működik a Műemléki
Tanácsadó Testület, tagjai elismert építészek, művészettörténészek,
a műemlékvédelemmel hosszú évek óta foglalkozó szakemberek
– s ők is rendelkezésre állnak a tervek egyeztetésére.
Mindenkit arra bátorítok, forduljanak hozzájuk, mert így olyan
tervek születnek, melyek segítik a tulajdonosokat is, mert
sokszor zsűrizés közben derülhetnek ki olyan problémák,
amelyek a mindennapi életet hátrányosan befolyásolnák.
A népi építészet alkotásai a szokásostól eltérő
hozzáállást igényelnek a karbantartás és felújítás
tekintetében. Az időjárás változására érzékenyebben reagálnak.
Elegendő az egyszeri felújítás?
– Senki sem vitatja a rendszeres karbantartások szükségességét.
A rendelkezésre álló források az értékmentést szolgálják.
Amikor már a 24. órában vagyunk, abban segítünk, hogy az épületet
megmentsük, megőrizzük, de ehhez, amint említettem, a
tulajdonosoknak is hozzá kell járulniuk saját ingatlanjaik
karbantartásához.
A tulajdonosok igénylik is ezt a kormányzati segítséget?
– Természetesen, de az anyagi lehetőségük eléggé
szerény ahhoz, hogy egyedül mentsék meg tulajdonukat. Hiszen
egy nádtetős háznál a nád cseréje több millió forint is
lehet. Erre egy idős, nyugdíjasnak nem hiszem, hogy lenne pénze.
Abban tudunk segíteni neki, hogy a felújítás költségének
felét kifizetjük helyette.
Az idős, kisnyugdíjasoknak a támogatás feléhez
biztos van elegendő megtakarított pénzük?
– Az idei konstrukciós támogatást kifejezetten pilot
jelleggel hirdettük meg – ezért is kisebb az összeg. Bízunk
benne, hogy a beérkező támogatási kérelmek elegendő
tapasztalatot jelentenek ahhoz, hogy a – tervek szerint még az
idén meghirdetni kívánt – 2018-as felhívást még jobban a
valós igényekhez tudjuk igazítani.
A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola tanárai
évek óta szervezik a népi építészeti felmérő táborokat.
Az iskola diákjai településenként 2-3 évig tartó program
keretében felkutatják, és felmérik egy-egy település helyi
építészeti értékeit. Útszéli keresztekre, présházakra és
a helyben lakók által talán észre sem vett olyan értékekre
is ráirányították a figyelmet, amelyek a hely múltjához,
kultúrájához, gazdálkodási módjához kötődő fontos
elemek. Ezzel a példával csak arra utalok, hogy elképzelhető,
hogy a program által a fiatalok is odafigyelnek a népi építészet
értékeire? A fiatalok, akik még fővárosban is alig veszik észre
a szép épületeket.
– Ebben csak reménykedhetek, mert a rohanó világ nem
kedvez épített örökségünknek. A kormány szeretne elindítani
egy másik, a műemléki topográfiai programot, mert szükséges
emlékeink megismerése. Sajnos ma még nem rendelkezünk épített
örökségünk átfogó regiszterével. Ez gyűjtőmunkát kíván.
Azt is tudnunk kell, mitől unikális egy adott épület. Hiszen
az válik műemlékké, ami adott jellemző tulajdonsága által
egyedivé válik. Az örökségeket fel kell mérni, hogy dokumentálhassuk.
Erre csak egy példa: az asztalomon van egy 600 oldalas kiadvány
Székesfehérvár műemlékeiről. Gondoljunk bele, hogy milyen
hatalmas kincs rejtőzik országunkban, ezért fontos azok felmérése
– s akkor tudjuk, hol kell beavatkoznunk, hol szükséges egy épület
megerősítése. Ez egy közös örökség – mindenki felelős a
megismeréséért és a jövő nemzedéke felé való átadásáért.
Ki végzi a
felmérést?
– A felmérést a Miniszterelnökség mint a kulturális
örökségvédelemért felelős kormányszerv tűzte ki saját
feladatául. Munkatársaink, műemlékes szakemberek végzik el
ezt a munkát – természetesen más kutatók bevonásával. Ez
egy hosszú, többéves program, amit szükséges elkezdeni.
Népi Építészeti Program felhívás segítségével,
továbbá a Nemzeti Várprogram és Nemzeti Kastélyprogram által
megújulhat hazánk műemlékeinek jelentős része?
– Bárcsak
igennel válaszolhatnék kérdésére, mert több tízezer műemlékről
beszélünk. Népi Építészeti Programunk több mint 2000 műemléki
érték megmentését célozza, a másik programban több mint 50
kastély és vár újul meg. Viszont lényeges, hogy a felújított
épületeket bekapcsoljuk a turisztikai vérkeringésbe. Szeretnénk,
ha honfitársaink nyaranta nem csak külföldre utaznának, hiszen
hazánkban is hihetetlen kincsek rejtőznek. Ezek megismertetésének
első fázisa az eredeti szépségükben való felújítás. Ha
megismerik, akkor valószínűleg többen keresik fel azokat, ezáltal
pénzt hoznak, és így egyre több lakóépület, kastély,
templom újulhat meg a következő időszakban.
A határon túli magyar épületek megóvásán is
gondolkodnak? Csak egy példa: a szabadkai székesegyházat csúfítja
a két tornya közti repedés.
– Évente több százmillió forintot fordít az Emberi Erőforrások
Minisztériuma a határon túli magyar egyházi örökség megőrzésére.
A Miniszterelnökség pedig már második éve hirdeti meg a Rómer
Flóris Tervet, ami kifejezetten örökségvédelmi szempontból
nyújt évről évre nagyobb mértékű forrásokat a megmentendő
magyar vonatkozású műemlékek átörökítésére. A kormány kötelességének
tartja, hogy a határon túli magyarság épített kultúráját
is a közös nemzeti emlékezet részeként gondozza, hiszen ezek
a templomok, kastélyok és kúriák felújítása nem csak kulturális
értékeink megmentését, de egyúttal az ott élő magyar közösség
megerősítését is szolgálja.
Medveczky Attila
|