2017.11.29.
Óriási
terhet jelentene a kvótarendszer
Nem akarjuk, hogy Magyarországot külső szereplők irányítsák
A migránsok
jelentős részének legális munkahelyük sincsen, a közteherviselésben
nem vesznek részt. A kormány sohasem fog hozzájárulni, hogy
Magyarországot bevándorlóország gá változtassák – szögezte
le Rétvári Bence és hozzátette: hazánk az okos segítséget választotta,
ami azt jelenti, hogy helyben segítünk. A bevándorlókra fordított
támogatás akár a négy-ötszörösét is jelentheti helyben,
mint itt, Európában.
A dublini
családegyesítési tervek mennyire befolyásolják a hazai családi
és szociális rendszereket?
– Az Európai Unió – hűen követve a Soros-tervet –
állandó betelepítési mechanizmusra törekszik, külön ügynökséggel,
éves kvótákkal. Ha ez megvalósulna, az a hazai ellátórendszereket
rendkívüli módon megterhelné. Az egészségügyben további kórházépítési
költségekkel kellene számolni, ami százmilliárd forintos
nagyságrendet jelentene, de a családegyesítési tervek nyomán
a családi és szociális rendszerekre is óriási terhet róna a
kvótarendszer, hiszen a migránsok jelentős részének legális
munkahelyük sincsen, a közteherviselésben nem vesznek részt. A
kormány sohasem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot bevándorlóországgá
változtassák. A rászorulók az Európába való áttelepítés
helyett a szülőföldjükön várnak segítséget. Októberben
Budapesten harminc országból mintegy háromszázan vettek részt
egy a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián.
A felszólaló egyházi vezetők üdvözölték a rendezvényt,
hiszen egy kormány sem szervezett még konferenciát, amely az üldözött
keresztényekről szólt volna, annak ellenére sem, hogy ma a
keresztények a vallásuk miatt a legüldözöttebb csoportnak számítanak
a világon. A konferencián felszólaló egyházi vezetők közül
senki sem kérte azt, hogy a szegény sorsú embereket telepítsék
át Európába. Sőt azt mondták: olyan segítséget várnak Európától,
amellyel szülőföldjükön, a Közel-Keleten indíthatják újra
az életüket. Miközben Európában a kvóták nem működnek, a
helybe vitt segítség működik. Brüsszel mintegy 1200 ember
miatt indított pert Magyarország ellen. Mindeközben a magyar
kormány által a magyar segélyszervezetek helyben segítik az
embereket. Többek között Libanonban és Irakban több mint ezer
család lakhatását oldotta meg a magyar kormány.
Többen azt hangoztatják, hogy a migránsok hamar
megtanulják a befogadó ország nyelvét, és képzett munkaerőt
jelentenek, sőt így többen élnek majd hazánkban, és ezzel
megoldhatók a demográfiai kihívások. Valóban így lenne?
– Nyugat-Európában megdőlni látszik az az illúzió,
hogy a migránsok friss, képzett munkaerőt jelentenek, pedig cégvezetők
nyomán egyes állami vezetők is hajlamosak voltak ilyesmiben
gondolkodni. Négy-öt év után a bevándorlók döntő többsége
továbbra is munkanélküli, miközben komoly társadalmi problémák
jelentkeznek, például érzékelhetően romlik a közbiztonság.
Ha egyszer bármelyik ország rossz döntést hoz, nem lehet
visszakozni. Ha elindul az idegen kultúrkörökből érkező és
asszimilálódni nem akaró emberek nagymértékű automatizált
betelepítése, az visszafordíthatatlanul megváltoztatja a társadalmi
viszonyokat, legfőképpen a közbiztonságot. Európában tíz-húsz
évvel ezelőtt nem is nagyon lehetett beszélni terrorizmusról,
mára viszont a mindennapjaink részévé vált.
Az ellenzék azt hangoztatja, a kormány csak negatívan
viszonyul az üldözöttekhez. Hogyan támogatják az üldözött
keresztényeket; hol és mekkora forrásból?
– Magyarország nem csak beszél a támogatások szükségességéről,
hanem cselekszik is: számos támogatással, programmal segítünk
a Közel-Keleten. A helyi vezetőkkel egyeztetve kiderült, hogy
elsősorban iskola- és házépítésre, egészségügyi, humanitárius
segítségre, illetve munkahelyteremtésre lenne szükség. Eddigi
legnagyobb támogatásaink keretében a kormány 580 millió
forintot különített el az iraki Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak
részbeni helyreállításához, továbbá 310-310 millió
forinttal támogatjuk az Antióchiai Szír Katolikus Patriarchátus
libanoni humanitárius tevékenységét, valamint az Antióchiai
Szír Ortodox Egyház humanitárius munkáját.
Mennyire unikális az üldözött keresztények segítését
célzó hazai kormányprogram?
– Európában elsőként Magyarország kezdett kormányzati
szinten foglalkozni az üldözött keresztények megsegítésével.
Hazánk az okos segítséget választotta, ami azt jelenti, hogy
helyben segítünk. A bevándorlókra fordított támogatás akár
a négy-ötszörösét is jelentheti helyben, mint itt, Európában.
Mivel az érintett országokban az állam gyengélkedik, az egyházi
szervezetekkel működünk együtt. Iskolaépítéshez, kórházi
gyógyszerellátáshoz, egy egész település újjáépítéséhez
Irakban, Libanonban és Jordániában pedig humanitárius és
munkahely-teremtési programokhoz nyújtottunk segítséget, a
helyi vezetőkkel egyeztetve. Mindez a reményt, az újrakezdés
esélyét adhatja vissza ezeknek az embereknek.
Hogy lehet az, hogy a nagy nyugati államok vezetőinek
ilyen, vagy hasonló program alkotása nem jutott eszükbe? Vagy
arról van szó, hogy Soros és emberei ezt nem engedik nekik?
– Mindenféle jogi és fizikai akadályt le akarnak
bontani, ami ennek a szervezett betelepítésnek az útjában áll,
így a magyar kerítést is. Meg kell védeni a közös eredményeket,
mert elég egyetlen rossz döntés, és minden kárba veszhet. Ami
Nyugat-Európában történik, másodlagos. Mi itt Magyarországon
szeretnénk a biztonságunkat megőrizni. Ez a biztonság kellett
ahhoz, hogy emelkedjenek a bérek, csökkenjenek az adók, egyre több
gyermek szülessen. Ha ezeket a pozitív tendenciákat fenn
akarjuk tartani, akkor meg kell állítanunk a bevándorlást. Hazánk
óriási anyagi áldozatot vállalt azzal, hogy a déli határon
felépítette a kerítést. Ezt az unió egy fillérrel sem támogatta,
pedig ez is az európai szolidaritás része. Helyben segítünk,
és nem szeretnénk, hogy Magyarországot külső szereplők irányítsák.
Medveczky Attila
|