2017.11.29.
Migráció és
tudásexport
A globális kihívások leküzdése
A visegrádi országok
agrárkutatási intézményei együttműködési megállapodást kötöttek
a mezőgazdasági kutatások és a tudományos tevékenységek összehangolásáról.
A partnerségi egyezményt november 9-én Csehország, Lengyelország,
Magyarország és Szlovákia képviselője írta alá Budapesten.
Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója a Magyar Fórummal közölte:
„Egyformán sújtja a V4-eket a klímaváltozás. Ez olyan kutatási
feladatot jelent országaink számára, amely minden területre
kihat, mert a megváltozó klímafeltételek teljesen új technológiákat
igényelnek.”
Milyen
feladatokkal kell megbirkóznia NAIK-nak a visegrádi országok
agrárkutatási intézményeivel történt partnerségi együttműködési
megállapodás után?
– A magyar agrárkutatás régóta jelen van az országhatárokon
túl is. Így Afrikában, Dél-Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában
is, azokkal az innovációkkal, exportált technológiákkal, termékekkel,
amelyekkel évtizedek óta segítjük ezeknek az országoknak az
agrárfejlesztését, ami által ráadásul a magyar agrárpiacot
is erősítjük. Közép-Európában fokozottan érvényes, hogy közösek
a problémáink, gondjaink, adottságaink, és hasonló feltételek
között dolgozunk. Ugyanazokat a célokat kell elérnünk az agrárkutatásban
és az innovációban is, viszonylag szűkös források között,
ezért azt gondoltuk, hogy sokkal hatékonyabban tudunk működni,
több eredményt érünk el, ha ezeket a feladatokat, munkákat összehangoltabban
végezzük. Nemcsak arról van szó, hogy ugyanazokat a dolgokat
megmutassuk például Magyarországon és Szlovákiában is, hanem
a köztünk zajló rendszeres párbeszéddel végezzük munkánkat.
Szintén lényeges, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk közösen
megvalósítani a feladatainkat, ha kölcsönösen megosztjuk egymással
tapasztalatainkat, eredményeinket azért, hogy a közép-európai
térség minél eredményesebben tudjon felkészülni a sorakozó
problémák kezelésére. Tudjuk, az erősödő migrációs nyomás
nem csak Magyarországot érinti, hanem szinte valamennyi európai
államot, s ebből a szempontból az agrárfejlesztésnek óriási
a jelentősége. Ezekről kevés szó esett az elmúlt időszakban,
mert azokban az országokban, ahol fejlettebb a vidék, a mezőgazdaság,
s van elegendő élelmiszer, nyilvánvaló, hogy kevesebben vándorolnak
el, tehát nem olyan nagy a migráció veszélye Európára nézve.
Kijelenthetjük, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy ezekben
az országban legyen elegendő élelmiszer. Engedje meg, hogy
felhozzak egy példát Nigériával kapcsolatban, ahol 200 millió
ember él, ami az EU lakosságának felét jelenti – s háromszor
annyit, mint amennyien a V4-es országokban összesen élünk. Nigériában
az elmúlt időszakban magyar kukoricafajtákkal elértük, hogy a
kukoricatermés megduplázódjon a kísérleti területeken. Ennek
óriási a jelentősége, hiszen kétszer annyi élelmiszert
tudnak egy magyar innovációra alapozva megtermelni egy adott területen,
ami csökkenti az elvándorlási hajlamot, ezáltal csökkenti a ránk
nehezedő migrációs nyomást is.
A V4-ekkel kapcsolatban közös problémákról beszélt.
Melyek ezek?
– Egyformán sújt bennünket a klímaváltozás. Ez olyan
kutatási feladatot jelent országaink számára, amely minden területre
kihat, így a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a
kertészetre, az erdészetre – hiszen a megváltozó klímafeltételek
teljesen új technológiákat igényelnek. Ezek olyan kutatási
feladatok, amelyeket senki sem végez el helyettünk. Mivel a Kárpát-medencében
a problémáink hasonlóak, lényeges, hogy ezeket a feladatokat
összehangoltan végezzük, hiszen elért eredményeink a térség
országaiba azonnal adaptálhatóak. Szintén lényeges kihívás
a digitalizáció, az informatika betörése a mezőgazdaságba. A
versenyképességet a jövőben az határozza meg, hogy mely országok
tudnak minél hatékonyabban, eredményesebben a digitális
forradalomhoz kapcsolódni. Ezért elemi érdekünk, hogy ezen a téren
egyre eredményesebbek legyünk – egyre gyakrabban jelenjenek
meg a hazai gyakorlatban is ezek a technológiák.
Megkötötték a megállapodást. Hogyan tovább?
– Megvannak a keretek, kiépítettük a kapcsolati
rendszert, meghatároztuk az alapelveket; s ezután
munkacsoportokat hozunk létre, amelyek rendszeresen összehangolják
feladataikat és elkezdődhet a munka a különböző területeken.
A költségek lényegesek, azonban lehetséges a közép-európai
pályázatokon való megjelenés, továbbá a nemzeti források irányított
felhasználásának összehangolása is – tehát minden adott,
hogy az aláírt együttműködés állandó párbeszédben,
folyamatos és sikeres munkában testesüljön meg.
Medveczky Attila
|