2017.09.22.
Szégyenteljes
és abszurd döntés
Ukrajna
parlamentje a múlt héten olyan új oktatási törvényt fogadott
el, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő
oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Brenzovics
Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)
elnökét és a kijevi parlament egyetlen magyar képviselőjét kértük
helyzetértékelésre.
Tisztelt elnök úr! Egyedül Ön szavazott
nemmel arra az új oktatási törvényre, amelynek értelmében
megfosztják a kárpátaljai magyarságot és az összes kisebbséget
attól, hogy anyanyelvén tanulhasson a középfokú és a felsőoktatásban.
Miért hozta meg ezt a törvényt a kijevi parlament?
Elöljáróban: nem csak az oktatás nyelvéről szól a törvény,
hanem az ukrán oktatási rendszer átalakításáról. Az átalakítás
fontos, tehát ilyen jellegű törvényre szükség volt, aminek
van néhány pozitív eleme is. Számunkra kétségkívül a
legfontosabb az, hogy a jogszabály miként szabályozza az oktatás
nyelvét. A törvény első változata, amelyet a minisztérium
munkatársai dolgoztak ki, visszalépés a jelenlegi állapothoz képest,
ami már eleve alkotmányellenes. Az ukrán alkotmány szerint nem
lehet szűkíteni a már meglévő szerzett jogokat. De az még
nem volt ennyire súlyos, mint a mostani. Miután a törvénytervezetet
nyilvánosságra hozták, és első olvasatban elfogadták az ukrán
parlamentben, bizonyos szélsőséges erők rendkívül komoly
hisztériát keltettek az oktatási nyelvet érintő passzus körül,
és a minisztérium sajátos módon a saját álláspontját
feladta, tehát meghátrált, és az egyre szigorúbb szabályozás
irányába sodródott. De még a legutolsó változat sem volt
annyira brutális, mint ami elfogadásra került. A parlamenti képviselők
egy része kizárólagossá szerette volna tenni az ukrán nyelvet
bármely oktatási intézmény számára. Ez vitát generált, és
a pártok és minisztérium tagjai gyorsan megszövegezték ezt a
passzust, amelyet a legvégén fogadtak el, és három állampolgársági
kategóriát hoz létre oktatási szinten. Az egyik az ukrán,
akiknek minden jog jár az oktatás terén. A második a krími
tatár, akiknek lehet általános és középiskolájuk, a
harmadik kategóriába az összes többi nemzeti kisebbség
tartozik, amelynek csak elemi szinten lehet oktatása az anyanyelvén.
Mindez alkotmányellenes, minden nemzetközi gyakorlattal szemben
áll, tehát elfogadhatatlan.
Ez azt jelenti, hogy a beregszászi magyar főiskolán is
ukránul kell tanítani?
A törvényhez az utasítások még nem születtek meg. A
beregszászi főiskola nem állami intézmény, és meglátjuk, mi
lesz ezzel kapcsolatban – mert az egész törvényt nem gondolták
át. Tény, hogy állami, vagy önkormányzati tulajdonú intézményben,
akkor is, ha a település lakosainak többsége magyar anyanyelvű,
csak óvodában és elemi iskolában – 1–4. osztályig –
lehet magyar nyelven is tanítani. A felsőbb osztályokban és a
középiskolákban nem lehet, ami rendkívüli csapás lenne,
hiszen több mint 100 általános és középiskola működik Kárpátalján,
ahol magyar az oktatás nyelve.
Tudott párbeszédet folytatni ez ügyben frakciótársaival,
akik megszavazták a törvényt?
A törvény elfogadásának meglepő volt a körülménye,
hiszen előtte egy éven keresztül vitattuk ezt. Sok fórumot,
bizottsági ülést tartottunk. Az oktatási bizottság ülésén
éles szakmai viták folytak. Az oktatási bizottság nem ilyen törvénytervezetet
fogadott el, ez a parlamentben, az utolsó pillanatban volt
napirendre téve. Így parlamenti vitára nem volt lehetőség.
Amennyiben aláírják ezt a törvényt, és elkezdődik a végrehajtása,
akkor felvetődik a kérdés: mit keresek én ebben a frakcióban.
Abban a frakcióban, ami Porosenko nevét viseli. Kilép
a képviselőcsoportból?
–Ezt a kérdést meg kell fontolni. A KMKSZ megfelelő
szervei döntenek erről.
Beadványban kéri a kisebbségellenes oktatási törvény
megvétózását Petro Porosenko ukrán elnöktől a Legfelsőbb
Tanács három nemzetiségi –ön, Hrihorij Timis román és
Anton Kissze bolgár – képviselője. Van realitása annak, hogy
Porosenko elnök nem hagyja jóvá az új oktatási törvényt?
–Felszólítottuk az elnököt, hogy az ukrán alkotmány,
az emberi jogok és szabadságjogok letéteményeseként éljen vétójogával,
ne írja alá az oktatási törvényt, küldje vissza a Legfelsőbb
Tanácsnak ismételt vizsgálatra. Ezt a beadványt meg kellett
fogalmaznunk, még akkor is, ha a radikális erők részéről
nagy a nyomás. Így kicsit szkeptikus vagyok. Ha az elnök valóban
az alkotmány garantálója, akkor nem szabadna aláírnia.
Milyen hatása lehet a törvénynek a magyarságra?
–Folyamatos konfliktust gerjeszt a törvény, ha az elnök
aláírja, továbbá az oktatás színvonalának visszaesését és
az emigráció növekedését hozza magával. 100 kárpátaljai
iskolában tanít több mint 10 ezer gyereket – többségben
magyarokat – körülbelül ezer pedagógus. Ezt törvényi szóval,
egyszerre ukrán nyelvre átvezetni nem lehet. A kárpátaljai
magyarság 70%-a tömbben él, és ha nem magyarul tanítanak,
akkor csökken az oktatás színvonala. Azt sem hiszem, hogy a tanárok
egyik napról a másikra tudnák a tantárgyakat ukrán nyelven
oktatni, és még azt sem szabályozták mi lesz a segédanyagok,
a tankönyvek sorsa. Tehát ez egyszerre szégyenteljes és
abszurd döntés.
M.A.–M.T.
(Az interjú
2017.szeptember 11-én készült.)
|