2017.09.22.
Románia megtéveszti
az európai közösséget
Nem kérünk semmi törvénysértőt
Romániában ma is
a kilencvenes évekhez hasonló magyarellenes hangulatot lehet
elindítani egyetlen gombnyomásra úgy, hogy ebben partner az államfő,
a volt államfő, de több ellenzéki párt vezetője is – szögezte
le Ambrus Izabella, az RMDSZ parlamenti képviselője, akitől azt
is megkérdeztük: az RMDSZ az úgynevezett rendszerváltás óta
bent ül a bukaresti törvényhozásban, kormányon is voltak.
Akkor miért nem hoztak átlátható törvényeket?
Képviselő asszony a nyár elején egy újabb, kisebbségi
jogi szempontból kielégítő, fontos jogszabály-módosítást
dolgozott ki. A magyar nyelv használatáról van szó?
– Még a mandátumom legelején több kollégámmal együtt
kezdtünk dolgozni a 215-ös helyi közigazgatási törvény
módosításán, leginkább a kisebbségi nyelvhasználat
szempontjából. Igaz, hogy számos belső és nemzetközi jogszabály
meghatározza a nyelvi jogokat és ezek használatát, a gyakorlat
azonban pont az ellenkezőjét mutatja: ezeket a jogokat nem
alkalmazzák, nincsenek vagy egyszerűen megtagadják Romániában.
Tudjuk nagyon jól, hogy Románia az EU-ban példaképként
szerepel kisebbségi jogok szabályozása szempontjából, azonban
a valóság teljesen más. A törvénytervezet, ami benyújtásra
került, próbálja mindazon konkrét eseteket, amivel találkoztunk,
jogszerűen szabályozni, megoldást találni, hogy a továbbiakban
a magyar nyelv használata a közigazgatásban kötelező módon
kerüljön alkalmazásra, természetesen megfelelő szankciókat
állapítva meg mindazok számára, akik ezen jogok gyakorlását
megtagadják, visszautasítják vagy egyszerűen nem veszik
figyelembe.
Tehát változna az úgynevezett nyelvi küszöb?
– Mindenképp, a gyakorlatból kiindulva, fontosnak
tartjuk, hogy a küszöb a jelenlegi 20% százalékról 10%-ra csökkenjen.
Azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a
lakosság 10%-át vagy jelentős számban élnek, a helyi hatóságok,
közintézmények, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi
és megyei egységekben, prefektusi hivatalok, minisztériumok és
központi szervek dekoncentrált intézményei kötelesek a velük
való kapcsolatban a kisebbségi anyanyelv használatára.
Ugyanakkor bevezetünk egy kedvezményes küszöböt: a
keretegyezmény értelmében, lehetőséget kell biztosítani igény
szerint azokon a településeken is az anyanyelvhasználatra, ahol
a kisebbségekhez tartozó személyek száma nem éri el a törvény
által előírt küszöböt. A módosítás szerint: 10 ezer lakos
alatti településen a minimális létszám 300; 10 és 25ezer
ezer között 500; 25 és 50 ezer között 1000; 50 és 100 ezer között
2000; 100 ezer lakos feletti település esetében pedig 10 ezer
kell legyen a kisebbségi közösséghez tartózó személyek száma
ahhoz, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználatot. A kezdeményezés
lehetőséget biztosít azokon a településeken is az
anyanyelvhasználatra, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel,
viszont az intézmény vagy a hatóság vezetősége az
anyanyelvhasználat alkalmazása mellett dönt. Például a kétnyelvű
helységnévtáblák kihelyezése, azokban az esetekben is, ha nem
érik el egyik küszöböt sem.
Ez azt jelenti, hogy különleges esetben még Kolozsváron
is lehetne magyarul hatósági ügyeket intézni?
– Pontosan a kolozsvári esetből kiindulva, megnéztük
melyek azok a települések, ahol bár élnek magyarok, azonban a
hatályban lévő törvények szerint a magyar nyelv használata
nem alkalmazható. Ennek alapján számos nagyobb erdélyi városban
is, ahol a magyar lakosság nem éri el az előírt küszöböt,
kellene használjuk a magyar nyelvet a közigazgatásban.
A románok rögtön felvethetik: na de nem beszélünk mi
annyian magyarul! Mi erre a válasza?
– Eddig is volt törvény a kisebbségi nyelvek használatára,
de nem tartották be. Nem kérünk semmi törvénysértőt, csak
azt, amit a román alkotmány, nemzeti és nemzetközi jogszabályok
előírnak.
A szimbólumhasználatot is szabályoznák?
– Igen. Az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata, arra késztetett,
hogy a szimbólumhasználatot is szabályozzuk a 215-ös törvényben.
A módosítás szerint, Románia és a területi egység szimbólumai
mellett, etnikai, történelmi, kulturális és gazdasági identitást
kifejező szimbólumok használata lehetséges. Mindez ott, ahol a
kisebbség aránya eléri a lakosság 10%-át vagy jelentős számban
élnek, ahol a helyi közigazgatási hatóságok és entitások,
ezen szimbólumok mellett döntenek. A törvény szabályozza a
hatósági épületek megnevezését is, pontosan azért, hogy a jövőben
elkerüljük a város-, községháza felirat tárgyú pereket.
Amennyiben a törvénymódosítást a benyújtott formában fogadják
el, számos kellemetlen, és valójában fölösleges pert tudnánk
elkerülni.
A kormányzó párt miként áll ehhez a kérdéshez?
– Minden párt, beleértve a kormánypártot és az ellenzéket,
megkapták módosító javaslatainkat. Tárgyalásokat folytattunk
a kormánypárttal, azonban a pillanatok alatt beindított
magyarellenesség, nacionalizmus és gyűlölet leállította
ezeket a tárgyalásokat. Azonban a törvénymódosítást benyújtottuk,
ez megfelelő módon követi útját a Parlamentben, és valószínűleg
újra fogunk tárgyalni.
Két héttel ezelőtt frakciótársa, Kulcsár-Terza József
azt nyilatkozta lapunknak, ha kell, egyedül is beadja Székelyföld
területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, de számít
az RMDSZ-frakció néhány képviselőjének támogatására. Képviselő
asszony aláírna egy ilyen tervezetet?
– Tudom, hogy több területi autonómia vonatkozó
tervezet is létezik, és tudom, hogy az RMDSZ-nek is van egy
ilyen jellegű kezdeményezése. Személyesen több diplomáciával
közelíteném meg ezt a témát, tekintettel a nemrég lezajlott
magyarellenes hangulatra. Szerintem van esélyünk újra leülni tárgyalni
kisebbségi jogok témájáról, ezért én személyesen nem sietném
el. Amennyiben erről döntés születik az RMDSZ frakción belül,
melynek tagja Kulcsár-Terza József is, akkor természetesen támogatom
ezt az ötletet, de a mi erősségünk mindenképp az, hogy
mindannyian együtt lépünk a magyarság érdekeiért.
Mégis, hogy lehet az, hogy Románia számos nemzetközi
egyezményt és megállapodást ratifikált, nem ülteti
gyakorlatba azok előírásait? Miért nincs „román ügy” az
Európai Parlamentben, a miniszterelnöknek nem kell válaszolnia
a frakciók kérdéseire?
–Amint
már említettem, Románia a Nugyat szemében mintakép kisebbségi
jogok területén. Jogszabályok vannak, de hiányosak, az is
igaz, hogy számos nemzetközi egyezményt és megállapodást is
ratifikáltak, azonban egy megfelelő büntető és ellenőrzési
mechanizmus eddig hiányzott. A törvények alkalmazását nyomon
kell követni, szükséges egy átlátható és hatékony ellenőrzési
mechanizmus és a szankciók bevezetése. Jelentős pénzbírság
kirovásával és más hasonló intézkedések által ösztönözni
lehet a nyelvi jogok betartását. Az előírt jogok gyakorlásának
vagy biztosításának megakadályozása, megtagadása és az előírt
kötelezettségek teljesítése kihágásnak minősül, és pénzbírsággal
sújtják. A kiszabható pénzbírságok mértéke változik,
annak függvényében, hogy természetes személyt vagy több személyt
vagy közösséget érint. A kihágás megállapítása és a bírság
kiszabása a prefektus, a közigazgatási minisztérium megbízottja,
a Diszkrimináció Ellenes Tanács hatásköre.
Tusványoson azt mondta: „hiányos jogszabályok
helyett világos, átlátható törvényekre van szükségünk.”
Ne vegye kötözködésnek, de az RMDSZ az úgynevezett rendszerváltás
óta bent ül a bukaresti törvényhozásban, kormányon is
voltak. Akkor miért nem hoztak átlátható törvényeket?
– Sajnos, annak ellenére, hogy az RMDSZ többször is
jelen volt és részt vett a kormányzáson, nehéz ezeket a
jogokat kivívni, nehéz meggyőzni a román partnereket, hogy
ezek alanyi jogok, és ha már Románia aláírta és ratifikálta
a nemzetközi jogszabályokat és megállapodásokat, ezek
alkalmazása kötelező minden szinten és minden hatóság által,
törvény szerint. Sajnos a nacionalista és magyarellenes
hangulat a rendszerváltás óta, ennyi év után is ugyanolyan erős,
és jelen van ahányszor politikai krízishelyzet alakul ki.
Mindezt a legutóbbi események is igazolják.
Hogyan lehet megváltoztatni az erdélyi magyar közösség
ellen támasztott hamis előítéleteket?
– Nehéz feladat mindenképp, a szövetség ezen dolgozik.
Próbáljuk partnereinket meggyőzni, hogy mindaz, amit kérünk
jogos, és máshol működik. Ezért fontos, hogy a magyar közösség
megfelelően legyen képviselve, hogy részt tudjunk venni a törvényhozásban.
A kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás
azért fontos – és ezt látnia kell mindenkinek –, mert a hat
és fél százalékunkhoz – bármilyen törvényről is legyen
szó – mindig hozzá kell tenni a maradék negyvennégyet, hogy
sikereket érhessünk el közösségünk javára. A kormánykoalícióval
folytatott tárgyalások alkalmával nem alkudozott, hanem tárgyalt
a PSD és ALDE vezetőivel az RMDSZ. A magyar emberek jogos követeléseit
kérte: a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény
elfogadását, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását.
Azt kellett megtapasztalnunk, hogy Romániában ma is a
kilencvenes évekhez hasonló magyarellenes hangulatot lehet elindítani
egyetlen gombnyomásra, és hogy ebben partner az államfő, a
volt államfő, de több ellenzéki párt vezetője is. Közel száz
esztendeje a nagy egyesülést követően még mindig
nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik a romániai magyarokat, a
többségi társadalom jelentős része még mindig attól fél,
hogy el akarjuk venni Erdélyt. Mi minden egyes alkalommal
elmondjuk, hogy minden, amit megfogalmazunk, a Román Alkotmány
keretei között tesszük, amit elvárunk, az európai uniós
gyakorlat.
Megosztott az erdélyi magyarság? Létezik olyan közösségi
minimum, amiben egyetértenek?
– Szerintem a magyarság megértette, hogy nincs miért széthúzni,
és megosztottnak lenni. Ezt igazolták az utóbbi választások
eredményei. Erős képviseletünk van. Fontos összefogni, hogy a
magyar közösség jogai minél jobban legyenek képviselve. Ha
nem vagyunk ott, és nem harcoljuk ki jogainkat, nem kapunk
semmit.
Medveczky Attila
|