2017.09.22.
Megvalósult álom, nagyszerű
hangverseny
Kerülném azt a közhelyet,
hogy a „zene nem ismer határokat.” Itt most többről van szó.
1920 óta most történhetett meg először, hogy határon túli
muzsikusokból összekovácsolódott egy zenekar, és a Pesti
Vigadóban koncertet adott. Kimagasló szerepe volt a csodálatos
esemény megálmodójának, Vashegyi György karmester-akadémikus
úrnak, aki a Magyar Művészeti Akadémia szervezőivel létrehozta
ezt a hangversenyt. És Záborszky Kálmán karmesternek, aki
zenekarának, a Zuglói Filharmóniának próbatermét bocsátotta
a nemes ügy rendelkezésére.
Az
augusztus 21-én megtartott koncertet és az azt megelőző
munkafolyamatot pályám egyik legemlékezetesebb állomásának
tartom. De tegyük félre az érzelmeket. Túl az emelkedett
hangulaton és a dolog nagyszerűségén; a zenekar muzsikusai kiváló
művészek, hangszerüknek mesterei, virtuóz technikával és szép,
tiszta hanggal. A hangversenyen Kodály Zoltán művei
szerepeltek. Kodály-év van, de nem csak ez vezetett a műsor összeállításában.
Kodály muzsikája összefogja és magába zárja az egész Kárpát-medencét
mélységével, küzdelmeivel, felemelkedésével együtt. A Marosszéki
táncok nemessége, játékossága, a Páva-variácók
csodálatos összefogottsága hiánytalanul érvényesült
muzsikus társaim előadásában. Ez utóbbi mű egy küzdelmes
sorsot mutatott, egy emberim élet örömeit, küzdelmeit, bukását
és megdicsőülését. A műsor második felében ezek a
hangulati elemek még jobban felforrósodtak a zenekar játékában.
A XX. század egyik kiemelkedő alkotása, a Psalmus
Hungaricus hangzott el, amelynek prédikátora kitűnő
tenoristánk, Kiss B. Attila volt. A Magyar Rádió Énekkara ismét
tanújelét adta, hogy szakértője Kodály klasszikus kórusirodalmának.
Istentől kapott ajándék volt számomra ennek a szép alkalomnak
a levezénylése. Megbizonyosodott, hogy egy nemzet kultúrája és
művészete túlmutat minden kötöttségen, és örök egységet
és halhatatlanságot teremt magának.
Medveczky Ádám,
Kossuth-díjas karmester
|