2017.09.22.
Märle Tamás : HATALMI HARC FOLYIK EURÓPÁBAN
Az amerikai
politika Donald Trump hatalomra kerülése óta szándékosan nem
folyik bele annyira Európa ügyeibe, mint azt az Egyesült Államok
tette a korábbi elnökök idején, ráadásul Trump Észak-Koreával
és hazai gondjaival van elfoglalva. Az Egyesült Királyság
szintúgy hátat fordított a kontinensnek, a Brexit és a bevándorlók
– legyenek azok kelet-közép-európaiak, ázsiaiak vagy
afrikaiak, épp elég gondot okoznak Theresa Maynek. Az Európai
Unión belül jelenleg két hatalmi tömb létezik: a francia-német
irányítás alatt álló mag-Európa, illetve a Budapest–Varsó
tengely. Előbbi az amerikaiak és angolok nélkül nyeregben érzi
magát, a Macron–Merkel duó jól láthatóan egymásra talált,
és úgy gondolják, hogy közösen megszerezhetik a hegemóniát
az öreg kontinens felett. Rendszeresen tárgyalnak közösen, azt
gondolják, hogy megoldhatják az ukrán konfliktust, és Putyin
majd betartja az általuk előírt elveket, továbbá új irányt
szabnának az európai bevándorláspolitikának. Úgy állnak elő
a migrációt illetően újabb és újabb terveikkel, mintha nem
mondta volna már el azokat Orbán Viktor legalább két éve.
De nem ez a
legnagyobb baj, hanem az, hogy a német kancellár és a francia
elnök nyilatkozataiból két törekvés világosan kirajzolódik:
az egyik, hogy nem akarják teljesen megállítani a bevándorlást.
A másik, hogy hegemóniát akarnak Európa felett és nem tűrnek
meg semmilyen más hatalmi tömböt. Nem véletlen, hogy az elmúlt
napokban az említett kormányfők többször Lengyelország belügyeibe
szóltak bele, ahogyan azt velünk teszik rendszerint. Mint ahogy
az sem véletlen, hogy Macron a napokban tárgyalt a cseh, a szlovák,
az osztrák, a román és a bolgár kormányfővel. Egyértelmű a
cél: a visegrádi egység megbontása, ami az említett tárgyalófelek
esetében nem is reménytelen vállalkozás.
A Budapest–Varsó
tengely azonban Csehország és Szlovákia nélkül is létezik, már
csak azért is, mert lengyel barátaink mind népességben, mind
gazdasági teljesítményben, mind haderőben jóval felülmúlják
a cseheket, szlovákokat. A mag-Európa gazdasága jelenleg jóval
erősebb, és bár a Merkel–Macron duó dinamikusnak mutatkozik,
politikájuk ingoványos talajon áll. Macron nem De Gauelle,
Merkel pedig nem Bismarck. Franciaországban és Németországban
pillanatok alatt olyan helyzet állhat elő, ami elsodorja a két
ország kormányfőjét.
Velük szemben a
gazdaságilag gyengébb Budapest–Varsó tengely előtt
ugyanakkor egyre több lehetőség kínálkozik, hazánk Oroszországgal
és Kínával erősödő gazdasági kapcsolatai biztató irányba
mutatnak. Amennyiben ez továbbra is határozott és ügyes
politikával párosul, úgy kénytelen lesz beletörődni abba a
Nyugat, hogy több száz év után ismét létezik egy erős
hatalmi tömb Közép-Európában.
|