2017.09.22.
Tokajikumok
Az évszázados hagyományok megőrzése mellett versenyképesek
maradtunk
17 milliárdos támogatást
kapott Esztergom, melyből 2 milliárd forintot költenek a város
egyházi értékeinek a bemutatására turisztikai attrakciófejlesztéssel.
5 milliárd forintból újulhat meg a Szent István műemlékfürdő.
A hazai forrásból létrejövő új fürdőturisztikai központ
össze fog kapcsolódni a Kis-Duna sétánnyal, melyre 550 millió
forintot költhet el egy – már nyertes – TOP-os pályázatból
az önkormányzat. A fürdő és a sétány környezetének
rendbetételén felül Esztergom városképének turisztikai
szempontú fejlesztésére további 10 milliárd
forint hazai forrás biztosításáról határozott a kormányzat
– tudtuk meg Romanek Etelkától, Esztergom polgármesterétől.
Három évvel ezelőtt azt nyilatkozta, azért dolgoznak,
hogy a „település minél hamarabb turisztikai,
kulturális és idegenforgalmi központ legyen.” 2017 kora őszére
mit sikerült ebből megvalósítani?
– Az azóta eltelt időszak arra volt elegendő, hogy számba
vegyük finoman szólva sem könnyű örökségünket, rendezzük
azt – több milliárd forintos, peres ügyekről van szó,
amelyek nagy részét sikerül mára rendeznünk – és előkészítsük
azokat a terveket, amelyek alapján megújulhat a város. Ez utóbbi
nem egyszerűen az épületek felújításának megtervezését
jelenti, a településképi arculati kézikönyv elkészítése
mellett közép- és hosszú távú városfejlesztési stratégiát
kellett készíteni. Mindemellett pedig elkezdeni felkutatni
azokat a forrásokat, amelyek révén meg is tudjuk valósítani céljainkat.
Az elmúlt időszakban több jelentős támogatási összegű
TOP-os pályázatunk volt sikeres, köztük többek között az úgynevezett
Zöld Séta-projekt, amely elsősorban a Kis-Duna sétány újragondolását
jelenti. A több mint félmilliárd forintos pályázati támogatás
már a város számláján van, hamarosan kezdődhetnek a munkálatok.
Ugyanez a helyzet a piaccal, amely új helyre kerül, helyén a
Simor János utcában pedig egy új, észak–déli irányú
tengely épül: a vízművek most fejezik be a teljes hálózat
felújítását – ezt muszáj volt megvárnunk, hiszen teljes körű,
hosszú távra szóló megoldást szeretnénk –, ezt követően
a belváros megnyitásaként egy sétáló- és bevásárlóutca
valósulhat meg egészen a buszpályaudvarig. Utóbbi hamarosan
eltűnik a belvárosból, hiszen épül a közös vasúti- és
buszpályaudvar. Mindemellett komoly sikerként élem meg azt is,
hogy a Debreceni Virágkarnevál felvezető kocsija, a Szent Koronát
ábrázoló kompozíció immár második éve Esztergomból indul
el a rendezvényre – idén pedig a Jó Pásztor kompozíció is
innen indult –, ennek nagyon komoly üzenete van az egységes
magyar nemzet felé. Ugyancsak fontos, hogy a korábban hányattatott
életű Aquasziget immár folyamatosan nyitva tart, megnyílt
mellette az egyik hotel is, színvonalas szálláslehetőséget kínálva
az idelátogatóknak. Egyszóval a számvetés és tervezés után
végre eljutottunk a megvalósításig is, és ebben a kormány is
partner: a vár és környéke nemzeti emlékhellyé lett nyilvánítva,
augusztus közepén pedig kormányhatározatban döntöttek arról,
hogy összesen 17 milliárd forint fejlesztési összeget szán a
kormány többnyire turisztikai célú fejlesztésekre
Esztergomban.
1992-ben végeztem az esztergomi ferences gimnáziumban,
és még akkor is több élet volt a városban, mint 2010 és 2014
között. Felébredt a város alvó települési pozíciójából?
– Úgy gondolom, hogy egyértelműen igen. Gyakorlatilag
egész évben folyamatosak a kisebb-nagyobb – ingyenesen látogatható
– programok, több helyszínen a városban, amelyek rengeteg
embert vonzanak a környékről is. A Sonkaszegő Fesztivál, a
Comedium Corso, Ízek-Korok-Hangulatok, Kézműves Sörfesztivál,
Borhíd, Nagyboldogasszony Napi rendezvény, az Akusztikusgitár
Fesztivál vagy éppen a Várszínház és a Bazilika előtti különleges
előadások és az adventi vásár minden évben ugyanazt a minőséget
kínálják, garantáltan telt házzal mennek. Ezeket a rendezvényeket
örömmel támogatja az önkormányzat, ahogyan azokat a
kisebb-nagyobb egyéb sport, kulturális, zenei, gasztronómiai
kezdeményezéseket, amelyekből egyre több van Esztergomban. Néha
inkább ezek koordinálása okoz nehézséget, az, hogy
„mindegyik elférjen a naptárban”, azaz ne üssék egymást a
különböző programok. Mindenesetre pozitív üzenetként értelmezem,
hogy egyre többen vágnak bele közösségi események rendezésébe,
azt pedig különösen, hogy bizalommal fordulnak az önkormányzathoz,
mi pedig minden esetben igyekszünk a rendelkezésünkre álló
források erejéig felkarolni azokat.
Akkor sok romos ingatlan volt Esztergomban, de gondok
voltak a parkolással is. Csodálkoztam is, miért kell például
a Kis-Duna sétányon fizetni a parkolásért, amikor az az út eléggé
lerobbant állapotú, teli kátyúkkal. Megoldották ezt a problémát?
– E téren is most jutottunk el addig, hogy hozzá tudunk
kezdeni az építéshez. A már említett kormányzati támogatás
révén folyamatosan újulhatnak meg ezek az épületek a következő
– 2030-ig tartó – időszakban. Ennek során is arra törekszünk,
hogy előbb funkciót találjunk az épületeknek, hiszen a felújítást
követően azokat fen is kell tartani, ami csak úgy lehetséges,
ha megtaláljuk az egyes ingatlanok célját. Ha üresen maradnának,
néhány éven belül ismét leromlana az állaguk, nem díszletekben,
hanem élő városban gondolkodunk. Természetesen azokat a
legfontosabb állagmegóvó munkálatokat, amelyekre szükség
volt – a legtöbb esetben a tetőszerkezetek cseréje, felújítása
– az elmúlt években is folyamatosan elvégeztük, a teljes
rekonstrukcióhoz – fontos hangsúlyozni, hogy szinte kivétel nélkül
műemlék jellegű épületekről van szó, amelyek felújítása
szigorú előírásokhoz kötött – azonban meg kellett találni
a szükséges fedezetet. A múlt rendszerben a régi belvárosi épületek
helyére felhúzott Bástya áruházban az önkormányzat tavaly
önerőből szerzett többségi tulajdont, így végre lehetőségünk
lesz azt olyan módon átalakítani, hogy beleolvadjon a városszerkezetbe.
A hozzá tartozó, torzóként meredező egykori rámpát
elbontottuk, a belváros közepén éktelenkedő murvás,
elhagyatott, kátyús területen ma egy kulturált parkoló működik,
és hamarosan eltűnik a hosszú évek óta üresen álló Zöld Ház.
Utóbbit én személy szerint szerettem volna inkább felújíttatni,
közösségi épületként, vagy akár egy belvárosi gyorsétteremként
is el tudtam volna képzelni, pályázati forrás is akadt volna rá,
ám a képviselők többsége a bontás mellett foglalt állást,
ami idén megtörténik. Ami a parkolást illeti: meglehetősen
sok vitát folytattunk ez ügyben, végül a képviselő-testület
többsége elfogadta a kezdetektől képviselt álláspontomat:
januártól, egyelőre féléves próbajelleggel ingyenes lesz a
parkolás a város egész területén. Bízom benne, hogy a
gyakorlat is engem igazol, és véglegesen díjmentes lehet a
parkolás.
Esztergom ékeskedik egyházi épületekkel. A Belvárosi-templomot
és környezetét – ahol egy romos játszótér „működik”
– is rendbe hozzák?
– Az egyházzal napi szintű, eredményes kapcsolatot
sikerült kialakítanunk, Erdő Péter bíboros úrral számos területen
sikerült egyeztetnünk, előrébb lépnünk. Sok ingatlan esetében
tisztázatlanok voltak a tulajdonosi viszonyok, és voltak korábbról
örökölt sérelmek is. Szerencsére ez már a múlt, rengeteg közös
eredményt és még több célt tudunk felmutatni: előbbire példa,
hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást közösen kezdeményeztük
a bíborossal, utóbbit pedig talán jelzi, hogy a kormányhatározatban
2 milliárd forint kifejezetten egyház-turisztikai fejlesztéseket
céloz. A Belvárosi-templom melletti játszótér nem sokkal a választások
után rögtön megújult egy közösségi kezdeményezés útján
elnyert projekt – Megszépül a városom! – keretén belül.
Egy évvel később továbbfejlesztettük a parkot, most pedig éppen
zajlik a templommal szemben lévő Páduai Szent Antal-szobor
restaurálása annak a szoborprogramnak a részeként, amelynek célja,
hogy valamennyi köztéri alkotásunk megújuljon. A Pór Antal téri
játszótér mellett városszerte több tucat játszótér, sportpálya
épült vagy újult meg Esztergomban az elmúlt években.
Nemrég 17 milliárdos támogatást kapott a kormánytól
Esztergom. Hogyan osztják el ezt a pénzt? Mielőtt Esztergom városképének
turisztikai szempontú fejlesztésére pénzt adott volna a kormányzat,
benyújtották a terveket?
– Természetesen komoly egyeztetések és tervezés előzte
meg a kormányhatározatot. Már az önkormányzati választási
kampányban voltak elgondolások a belváros megújítására,
miniszterelnök úr nem sokkal a választások előtt esztergomi látogatásán
biztosított is arról, hogy egyetért a történelmi belváros
arculatának megújításával. Több terv készült azóta, természetesen
a mostani támogatásnak a sokszorosát is fel tudnánk használni,
hiszen Esztergom évtizedes hátrányt kell, hogy ledolgozzon. Mégis
azt hiszem, hogy nagyon korrekt kompromisszumot sikerült kötni,
és nem szabad elfelejteni, hogy a kormányhatározatban biztosított
támogatás mellett a területi operatív program keretében is
rengeteg forrásra nyílt lehetőség. A támogatás a Szent István
strandfürdő és környezetének megújulására 5 milliárd
forintot nevesít, míg Esztergom városképének turisztikai
szempontú fejlesztésére további 10 milliárd forintot. Ebből
az összegből reményeim szerint a Széchenyi tértől a Várhegyig
tartó belvárosi szakasz minél több épülete újulhat meg.
Emellett más pályázati forrásokat is igyekszünk kihasználni,
elkészülhet az Esztergomon keresztül a Dunakanyarba vezető
EuroVelo kerékpárút, épül az intermodális csomópont, a
tervezés utolsó fázisában tart és a következő években megépülhet
az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő R11-es
gyorsforgalmi út. A várost a dunai árhullámoktól megóvó gátrendszer
végleges terve a következő hetekben készül el, a kivitelezésre
9 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. Ezek olyan mértékű
fejlesztések, amelyekre Esztergom a rendszerváltás óta várt
– mindeddig hiába.
Nem kapták meg még az ellenzéktől, hogy egy kicsit
gyanús az, hogy egy-két évvel a választások előtt érkezett
meg ez a forrás?
– Dehogynem: amikor miniszterelnök úr a választások előtt
bejelentette, hogy támogatni fog a történelmi belváros rendbetételében,
azt mondták, hogy csak választási ígéret. Most, amikor a
tervezések után kormányhatározatba foglalták az ehhez szükséges
források biztosítását, ugyanezek a hangok ismét hallatszanak,
és biztos vagyok benne, hogy – a megvalósult és folyamatban lévő
beruházásokhoz hasonlóan – akkor is így lesz, ha megvalósítjuk
mindezt. Ez politika, engem pedig sokkal jobban érdekel e helyett
Szent István városa, Esztergom.
Medveczky Attila
|