2017.09.22.
Segítjük a külhoni magyar oktatókat
és hallgatókat
Meggyőződésünk,
hogy a határon túli magyar oktatást is az egységes magyar
nemzeti oktatás dimenziójában, az egységes Kárpát-medencei
oktatási térben kell szemlélnünk, fejlesztenünk – felelte a
Magyar Fórum megkeresésére Dr. Horváth Zita felsőoktatásért
felelős helyettes államtitkár.
Mit mutat a Tempus felmérése?
– 2016 áprilisában végzett felmérést a témában a
Tempus Közalapítvány, mely arra irányult, hogy országos
szinten mérje fel a hazánkba érkező ösztöndíjas és önköltséges
külföldi felsőoktatási hallgatók véleményét, elégedettségét
és igényeit. A kutatás az intézményekkel kapcsolatban a döntési
szituációkra fókuszált, lévén a felsőoktatási ágazat
nemzetköziesítéssel kapcsolatos célkitűzései szempontjából
ezek a legfontosabbak. Az adatok azt mutatják, hogy a diákok megélhetési,
ár–érték aránybeli, kulturális, országimázs szempontokat
mérlegelnek a választásnál. Természetesen az oktatás színvonala
is fontos szempont, ám a kutatás nem fókuszált külön intézményekre.
Egy-egy intézmény népszerűségére a külföldi diákok arányszámából
is tudunk következtetni. Ebben a megközelítésben az állam által
fenntartott intézmények közül a nemrég önállósodott Állatorvostudományi
Egyetem a legnépszerűbb, a hallgatóinak több mint fele külföldről
jött. De kiemelkedően népszerű a Semmelweis Egyetem és a Színház-
és Filmművészeti Egyetem is. Kimondottan magas külföldi
hallgatói hányaddal rendelkezik néhány további kisebb egyházi
és magánintézmény is.
Főleg mely intézményekbe jönnek külföldi diákok
tanulni és vendégoktatók tanítani?
– A legtöbb külföldi hallgatót 2016 őszén a
Debreceni Egyetem fogadta, szám szerint 4321 főt, ezt követi a
Semmelweis Egyetem 3470 fővel, majd a Szegedi Tudományegyetem
3208 fővel. Alapvetően a széles profilú tudományegyetemek és
a budapesti nívós szakintézmények fogadtak sok külföldi
hallgatót
Mik játszanak szerepet a nemzetközi hallgatók informálódásában,
valamint egyetemválasztási döntésében?
– A Tempus kutatása konkrétan rákérdez erre a témára.
A válaszokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a
nem magyar diákok is a magyarokéhoz hasonló módon tájékozódnak:
alapvetően az interneten, barátoknál, családtagoknál, az érintett
intézményeknél érdeklődnek. Külföldön tervezett tanulás
esetén a listához hozzájön a nagykövetség vagy kulturális
intézet, illetve a célországban már tapasztalatot szerzett,
korábbi hallgatók véleménye. A döntést még az befolyásolja,
hogy vannak-e az adott országban lehetséges szociokulturális
kapcsolódási pontok, a kiszemelt intézménynek van-e a küldő
országban látható tevékenysége.
A Horizont 2020 az unió kutatás-fejlesztési és innovációs
politikáját 2014–2020 között meghatározó program, amely
minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel
gazdálkodik. Milyen feltételekkel és mennyi hazai intézmény
tudott bekapcsolódni ebbe a programba?
– Az Európai Bizottság május végén tette közzé részletes
félidei értékelését a nyílt nemzetközi versenyben közvetlenül
pályázható, Brüsszelből finanszírozott támogatást jelentő,
kiválóságot ösztönző keretprogramról, amelyre évi 30 ezer
projektjavaslattal pályáznak az európai kutatók és fejlesztők.
Eddig több mint 140 millió eurót, azaz 42 milliárd forintot
meghaladó forrást nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások
az Európai Unió Horizont 2020 kutatási, fejlesztési és innovációs
keretprogramjában. A hazai H2020-as „toplistán” az egyetemek
közül a támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg
a támogatott projektek száma alapján a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem áll az élen. A hazai pályázók a
legtöbb forrást az információs és kommunikációs technológiák
fejlesztésére (5 milliárd forint), az élelmezésbiztonság,
fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlesztésére
(4,5 milliárd forint), valamint az intelligens, környezetkímélő
és integrált közlekedés fejlesztésére (3 milliárd forint) témakörökben
nyerték el.
Miért éri meg a Horizont 2020-hoz csatlakozni?
– A Horizont 2020 programban való részvétel komoly
lehetőség minden K+F+I tevékenységben érdekelt szervezetnek.
A jelentős anyagi támogatás mellett a nemzetközi kapcsolatok
erősítését is elősegíti a pályázatokon való sikeres
szereplés. Emellett komoly presztízsértéket jelent minden támogatást
nyert kutatási pályázat, hiszen a központi pályáztatás
miatt az európai színtéren folyik a verseny, így a siker
egyben a kutatási tervek nemzetközi versenyképességéről is
tanúbizonyságot ad.
Mi a Stipendium Hungaricum program oktatáspolitikai célja?
– A kormány a Keleti és Déli Nyitás politikájának és
ehhez kapcsolódó hosszú távú külgazdasági, gazdaságpolitikai
céljainak megvalósulása érdekében ösztönözni kívánja a
legkiválóbb külföldi hallgatók magyarországi tanulmányait,
ezért ennek támogatására ösztöndíjat alapított Stipendium
Hungaricum néven. A külföldi diákok részvétele a magyar felsőoktatásban
gazdasági, tudományos előnyökkel, és országkép-javítási
lehetőségekkel jár. A magyar állami ösztöndíjrendszer a kétoldalú
oktatási, kutatási megállapodások mentén e lehetőségek
kiaknázását szolgálja. 2013 őszén 47 fő ösztöndíjas
hallgatóval kezdte meg működését a program, melyben a
2016–2017-es tanév tavaszi szemesztere során már 2909 fő külföldi
hallgató vett részt. A 2017-es év jelentkezési időszakában
48 partnerországból pályázhattak jelentkezők az egyéni ösztöndíjakra.
A határidő leteltéig 15005 pályázat érkezett be. A felvételt
nyert és beiratkozott hallgatók pontos számáról 2017.
szeptember végén áll rendelkezésünkre adat.
Sikerült mára népszerűsíteni a világban a versenyképes
magyar felsőoktatást?
– A népszerűsítő tevékenység jelenleg is zajlik, nem
tekinthető lezártnak. Számos nemzetközi oktatási vásáron
jelenik meg Magyarország, online-kommunikációs tevékenységet
folytat. A magyar intézetekkel is élénk munka folyik ezen a téren
a Tempus Közalapítvány szakmai támogatásával, jelenleg a
Campus Mundi program finanszírozási hátterével.
A Campus Mundi ösztöndíjprogram milyen ösztöndíjtípusokat
kínál a világ szinte bármely országába?
– A program keretében a hallgatók számára a mobilitási
ösztöndíjakra vonatkozó pályázati felhívásokat először
2016. január 27-én tettük közzé: külföldi részképzésre,
szakmai gyakorlatra és rövid távú tanulmányutak megvalósítására
évente kétszer, a tavaszi és az őszi pályázati fordulóban
nyújthatnak be pályázatot a hallgatók.
Ügyelnek arra, hogy a pályázat kitöltési űrlapok ne
legyenek túlságosan bürokratikus nyelvezetűek?
– Természetesen, ez ma már minden adminisztrációs
folyamat szervezésekor alapkövetelmény, nincs ez másként a
kifelé irányuló felsőoktatási mobilitást ösztönző program
esetében sem. A Campus Mundi program bonyolítója sok-sok éves
tapasztalattal rendelkezik a témában, gördülékeny, ügyfélcentrikus
módon bonyolítják a hallgatók életében komoly eseménynek számító
szemeszterek szervezését. A gyakran ismételt kérdésekre
vonatkozó válaszok és egyéb hasznos információk a
www.campusmundi.hu oldalon elérhetők.
Mi a tapasztalat, akik részt vettek a Campus Mundiban,
itthon jobban tudják kamatoztatni tudásukat?
– A külföldi részképzést vagy szakmai gyakorlatot végzett
hallgatók számos képességet, kulturális és szakmai
tapasztalatot szerezhetnek tanulmányaik során. Az oktatói
mobilitáson keresztül javul az oktatók kapcsolati hálója,
ismeretet szerezhetnek a különböző kereskedelmi viszonyokról,
vagy a tudástermelés know-how-járól.
Előadásán arról is beszélt, hogy a kormányzat célja
egy egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása. Ezt
miből, és hogyan képzelik el?
– Meggyőződésünk, hogy a határon túli magyar oktatást
is az egységes magyar nemzeti oktatás dimenziójában, az egységes
Kárpát-medencei oktatási térben kell szemlélnünk, fejlesztenünk.
Ez alapján azonos mennyiségi és minőségi elvárásokat kell
figyelembe vennünk, melyeket érvényesnek tartunk a magyarországi
oktatásban is, ezáltal biztosítva azt, hogy a magyar nemzet
tagjainak ugyanazon esélye nyíljon a tudás megszerzéséhez, az
egyéni érvényesüléséhez, a közössége fennmaradásához és
fejlesztéséhez, éljen akár szomszédos államok valamelyikében
vagy a diaszpórában vagy az anyaországban. A fenti célok érvényesülése
érdekében a tárca támogatja a külhoni magyar pedagógusok
magyarországi és szülőföldi továbbképzéseit és a Kárpát-medencei
pedagógiai módszertani központok és a határon túli magyar
oktatást segítő további szakmai szervezetek tevékenységét.
Támogatjuk a magyar nyelvű tankönyvek, segédanyagok és
taneszközök biztosítását, külhoni tanulmányi versenyek,
tematikus szaktáborok lebonyolítását, a szórványban és a
diaszpórában folyó magyar nyelvű oktatást. A tárca segíti a
szomszédos államokban működő, magyar nyelvű oktatási tevékenységet
folytató felsőoktatási intézmények és a magyarországi felsőoktatási
intézmények külhoni székhelyen kívüli képzéseinek összehangolását,
a Kárpát-medencei magyar hallgatói és oktatói mobilitás új
rendszerének kiépítését, a határon túli magyar felsőoktatási
szereplők tevékenységének fejlesztését, a külhoni magyar
oktatók és hallgatók ösztöndíjazását. Erre a 2016. évi költségvetésből
közel 2 milliárd forintot fordítottunk. 2017-ben még ennél is
nagyobb összegű támogatást fordítunk ezeknek a céloknak a
teljesülésére.
Egyenértékű lehet például a kolozsvári Babes–Bolyain
szerzett magyar tanári diploma az ELTE-n kiadottal?
– A végzettségi szint tekintetében a magyarországi tanári
oklevéllel megfeleltethető a Babes–Bolyain szerzett tanári
oklevél. Foglakoztatás szempontjából pedig a mindenkori képesítési
előírások az irányadóak. A külföldön szerzett szakképzettségeket
munkavállalás esetén honosítani kell, a szomszédos országokban
szerzett magyar tanári végzettség az anyaországban is egyértelműen
elfogadott és szakmailag támogatott.
Lényeges, hogy idehaza és a szomszéd országokban
egyre többen tanítsák, és tanulják a magyart mint idegen
nyelvet?
– A magyar nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve, a
szomszédos országokban hivatalosan elfogadott kisebbségi nyelv
vagy regionálisan hivatalos nyelv. A magyar nyelvközösség
tagjai anyanyelvi helyzetük tekintetében anyaországiak, őshonos
Kárpát-medencei kisebbségek és a nagyvilágban élő emigráns
csoportok. Az anyanyelvi nevelés legfontosabb intézményi színtere
az óvoda és az iskola. Az iskolai nevelésben az anyanyelvi
fejlesztést az anyanyelvi órák mellett az összes többi tantárgy,
valamint az anyanyelvi fejlesztéshez kapcsolódó tanórán kívüli
tevékenységek is szolgálják. A külhoni magyar pedagógusok
magyarországi és szülőföldi továbbképzéseinek és a Kárpát-medencei
pedagógiai módszertani központok és a határon túli magyar
oktatást segítő további szakmai szervezetek tevékenységének
elősegítése az anyanyelvi kultúra megőrzését segíti. A
felsőoktatás képzési rendszerében a magyar mint idegen nyelv
szak, tanári szak. Így az itt képzett pedagógusok megfelelő
tudással rendelkeznek ahhoz, hogy itthon vagy külföldön
idegenek számára oktassák a magyar nyelvet.
Van erre elég pedagógus?
– Igen, az elkövetkező évtizedekben is megnyugtatóan
rendezett a magyar mint idegen nyelv tanítása.
Medveczky Attila
|