2018.02.02.
Zsille
Gábor: Vajon élnek-e még?
Közeledik a csíksomlyói
zarándoklat időpontja. Legutóbb beszámoltam róla, hogy idén
lengyel szónoka lesz az ünnepi szentmisének, egy czestochowai pálos
szerzetes személyében. Múlt csütörtökön pedig egy budapesti
sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MÁV idén három zarándokvonatot
indít: májusban Csíksomlyóba, júniusban Czestochowába, a
magyar pálosok által alapított Jasna Góra-i kegyhelyre,
valamint most első alkalommal Medjugorjéba is.
A
csíksomlyói zarándoklat egyházi fővédnöke Veres András püspök,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A sajtóértekezleten
arról beszélt, hogy a mai ember sem élhet Isten és barátok nélkül.
Szavai szerint „sokan érzik, hogy olykor szükségük van néhány
napra, amikor több időt szentelnek Istenre, saját maguknak,
családjuknak, barátaiknak.” A csíksomlyói Mária-kegyhelynél
tartott szentmisén az utóbbi években körülbelül félmillióan
szoktak jelen lenni. Nyilvánvaló tény, hogy nem minden résztvevő
mélyen vallásos, de az bátran kijelenthető, hogy mindannyian
elkötelezetten magyar érzelműek. És feltételezhető, hogy a
csíksomlyói élmény hatására megerősödnek hitükben,
magyarságukban. Ez az élmény másutt aligha élhető át, Csíksomlyó
a nemzeti örökség elválaszthatatlan része. Az idei zarándoklaton
részt vesznek gyermekvédelmi gondozásban részesülő gyerekek
is, továbbá szervezetten érkeznek kárpátaljai és felvidéki
magyarok is. Szintén fontos, hogy a szervezők más felekezetek híveit,
tehát a nem katolikusokat is szívesen látják.
A zarándokvonatokat
közlekedtető MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, Csépke András
a sajtótájékoztatón elmondta: az útvonalat igyekeztek a
hagyományos zarándoklatokhoz, illetve a történelmi emlékhelyekhez
igazítani. A szerelvényt hagyományos termes vagonokból állítják
össze, lesz étkezőkocsi és kihangosítás. A mozdonyt Szent
Istvánt ábrázoló grafika díszíti. A vezérigazgató
kiemelte: igaz, hogy a zarándoklatokon részt vevő mintegy 2500
utas elenyésző töredéke annak a 140 milliónak, aki évente igénybe
veszi a magyar vasúttársaság szolgáltatásait, ám sok olyan
lehet közöttük, aki egyébként nem használja a közösségi közlekedést.
Vagyis ez a zarándoklat arra is megfelelő alkalom lehet, hogy a
mindeddig távolálló emberek megkedveljék a vonatozást.
A székelyföldi
és a lengyelországi zarándoklatok világi fővédnöke Kövér
László, az Országgyűlés elnöke. A sajtótájékoztatón
felolvasták az ő köszöntőjét is, amely többek között
hangsúlyozza: a keresztény Európa kifejezés magában foglalja
a lelkiismereti szabadságot, azaz mindenki jogát arra, hogy magát
vallástalannak vagy más vallásúnak tartsa. A hívő keresztények
felelőssége segíteni, hogy „Európa továbbra is szellemi
otthona maradhasson azon nemzeteknek, amelyek e közös keresztény
alapokra épített sokszínű kultúrájukkal sikeressé tették
ezt a földrészt.”
Idén újdonság
lesz, hogy a csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony zarándokvonatra
a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen útvonalon is fel lehet szállni.
A lengyelországi Fekete Madonna zarándokvonat pedig Tarnów városát,
azaz Bem apó szülőhelyét is érinti. Szeptember elején pedig
most először indul Bosznia-Hercegovinába a medjugorjei zarándokvonat.
Mindhárom zarándokút négynapos lesz, ami kétségtelenül
elegendő idő, hogy meghatározó élményekkel gazdagodjunk.
Kalandra fel!
Kevésbé vidám hír,
hogy a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészei azt kérik
az Interpoltól, vagyis a nemzetközi rendőri együttműködési
szervezettől: állapítsa meg, a második világháborúban megszállt
Lengyelország területén létesített náci lágerek 1600 őre közül
kik élnek még most is, illetve hol tartózkodnak. Erről a
legtekintélyesebb lengyel napilap, a konzervatív Rzeczpospolita
számolt be. Az IPN ügyészeti részlegében külön
munkacsoportot alakítottak, hogy megállapítsák azon személyek
adatait, akik a második világháború idején SS-tagokként a
lengyelországi német koncentrációs és haláltáborokban
teljesítettek szolgálatot. Ezt a tényt eddig több mint 23 ezer
SS-tagról állapították meg. Az IPN közülük eddig mintegy
1600 olyan személyt szűrt ki, akik feltehetőleg még életben
vannak. A keresett őrökről az életkoruk mellett más, az
azonosításukat elősegítő adatok is fennmaradtak, például a
háború előtti lakóhelyük és foglalkozásuk. Emellett az ő
esetükben nincs adat arról, hogy háborús bűntetteikért már
máshol elítélték volna őket, tehát nincs jogi akadálya az
IPN általi felelősségre vonásuknak. Az IPN honlapján elérhető
adatok szerint Lengyelországban a második világháború után közel
ötezer náci háborús bűnöst ítéltek el. Döntő részük német
vagy osztrák volt. Közülük mintegy kétszázan halálbüntetést
kaptak, emberirtásban részvételért.
Tavaly
augusztusban az IPN egyidejűleg több mint kétszáz nyomozást
folytatott az emberirtásnak minősített, vagyis a lengyel jog értelmében
elévülhetetlen náci bűntettek ügyében. A kutatóintézet úgy
tudja, hogy a második világháborúban hatmillió lengyel állampolgár
veszítette életét, közülük hárommillió volt zsidó vallású.
A nácik további mintegy 800 ezer, más európai országokból a
megszállt Lengyelországba deportált zsidót öltek meg. A
hitleri Harmadik Birodalom összesen kilenc koncentrációs,
illetve haláltábort, valamint számos egyéb internálótábort
létesített a megszállt Lengyelország területén. Közülük
az auschwitz-birkenaui volt a foglyok megsemmisítésének fő színhelye.
Az IPN 2016 végén közzétette az auschwitzi haláltábor nyolc
és fél ezer őrének szinte teljes névsorát – ez volt az első
ilyen adatbázis a világon.
A témához
kapcsolódó hír, hogy Gdanskban 98 évesen elhunyt Kazimierz
Piechowski, aki 1942 júniusában három társával együtt a táborparancsnok
kocsijával szökött meg az auschwitzi haláltáborból 1942-ben.
Piechowskit 1940-ben a lengyel politikai foglyok első csoportjával
deportálták a koncentrációs táborba. A sikeres szökés előtt
a négy lengyel rab feltört egy katonai raktárt, ahonnan sikerült
náci katonai egyenruhákat és fegyvereket lopniuk. Ráadásul a
meneküléshez ellopták a táborparancsnok, Rudolf Höss gépkocsiját.
Annak idején az a legenda keringett, hogy szökésük után
levelezőlapot küldtek Höss parancsnoknak, és soraikban megköszönték,
hogy kölcsönadta a kocsit. Ám egy 2013-as nyilatkozatában
Piechowski cáfolta a levélküldést.
Megmenekülését
követően Piechowski csatlakozott az ellenálláshoz. A világháború
után azonban számos más társával együtt megint börtönbe
került: a kommunista rezsim tízévi börtönbüntetésre ítélte,
amelyből hét évet kellett letöltenie. A nácik karmaiból a
kommunisták börtönébe kerülni: szokványos történet… A
brit BBC televízió nemrégiben dokumentumfilmet készített a
vakmerő auschwitzi szökésről.
|