|
 2018.06.12.
Harmadvonalbeliek
Halljuk a Hír
TV-ben a megállapítást K. Zoltántól, K. Olga pedig úgy nyeli a
szöveget, mint kacsa a nokedlit. Ilyenkor az ember persze
zavarba jön, noha már látott egy-két tavaszt. Elkezd
bizonytalankodni, hogy most mi is van? Rosszul emlékszik talán?
Nem ugyanők
voltak, akik örültek, hogy Gyurcsány végre hitet tett a közös
indulás mellett és nem ők ették a kefét, mikor azután Bokros
bajszot akasztott Fletóval? És úgy Zoltán, mint Olga részéről
tapasztalható ujjongás is hamis lett volna, amikor vették az
adást, hogy választási szövetség létrehozásának szándékáról írt
alá nyilatkozatot a Modern Magyarország Mozgalom, a Fodor
Gábor-féle Magyar Liberális Párt, a Színes Magyarország Párt, a
Szabad Választók Pártja és a Demokraták Pártja, a Tarjányi-féle
Progresszív Mozgalom? És nem ugyanők közvetítették a vetített
stúdióháttér előtt derékig beásva, hétről hétre, hogy a
baloldali választópolgárok maguk fogják kikényszeríteni az akkor
legalkalmasabbaknak, ma már harmadvonalbelieknek nevezettek
közös indulását?
Visszakereshető, hogyan magasztalták Karácsony Gergelyt, az MSZP
és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjét, mert
bejelentette, hogy kész visszalépni Szél Bernadett javára, és le
fog borulni a lábai előtt, amint az LMP részt vesz az
összefogásban. Hányszor mondták el, hogy a mai ellenzéki oldalon
találhatóak a világ legtehetségesebb politikusai. És most
hirtelen használhatatlan és értelmetlen, meghatározó személyiség
nélküli harmadvonalbeliek lettek, akikről korábban azt
állították, hogy kizárólagos letéteményesei a demokratikus
magyar politikai életnek.
Zoltán és Olga
az ügyesek, a bűnnel örök jegyesek, hogyan ájultak elfele Gulyás
Marcitól és az ő agórájától, az ellenzék internetes
kommunikációs erejétől. Nekik tulajdonították a szabad
gondolkodás és véleményalkotás eddig soha nem tapasztalt
gigantikus méretét, ódákat zengtek az értelmes ellenzékiek
őszinte és széles kapcsolati-rendszeréről. Most meg lekezelően
csak harmadvonalbeli, elhasznált politikusok.
Eközben K.
Zoltán asszonyos kebele keserűen hullámzik fel s alá, buta
tekintetét a bánat üli meg, bajsza lekonyul. Olga meg nevet
vidáman, hisz neki Lajos úgyis fizet.
CZ. |
