2018.02.02.
Megint a kettős
mércét alkalmazták
Ami máshol értéket jelent, azt Romániában szitok és rágalom
kíséri
A Kárpát-medencében
élő magyarság az utódállamokba szakadt része nem önszántából,
hanem a trianoni diktátum következtében került Magyarország
határain kívülre. Magyarország alaptörvénye egységes magyar
nemzetről beszél, aminek jogi értelemben, a választójogban
is érvényre kell jutnia – szögezte le Szili Katalin.
Mi a véleménye arról,
hogy Kulcsár-Terza József decemberben egyedül adta be az SZNT
autonómiastatútumát, illetve hogy nemrég az erdélyi
magyar pártok megállapodtak az autonómiaelképzelések összehangolásáról?
– Tudomásom szerint az erdélyi magyar szervezetek
hallgatólagos egyetértése kísérte a Kulcsár-Terza József által
a román parlament elé benyújtott autonómiastatútumot, ezt az
utána megjelent nyilatkozatok is tükrözik. Fontos, hogy a román
parlament napirendjén ott legyen az autonómia kérdése, hiszen
éppen azzal, hogy a közbeszéd részévé tette a magyar közösség
az ügyet, vált tabutémából beszédtémává, és reményeim
szerint a hivatalos párbeszéd alapjává. A hárompárti (RMDSZ,
MPP és EMNP) megállapodás örvendetes, hiszen ezzel immár az
egész magyar közösség nyilvánítja ki, hogy egységesen támogatják
a területi autonómiát. Az sem véletlen, hogy az aláírás
komoly reakciókat szült. Fontosnak tartom, hogy az erdélyi pártok
és szervezetek között a konszenzus legyen az autonómia kérdésében,
ezt is tükrözi az általuk kezdeményezett, közösen aláírt
nyilatkozat, amellyel egy jelentős lépést tettek a kitűzött közös
célok eléréséhez: nevezetesen az alkotmány módosításához
a Gyulafehérvári Nyilatkozat alapján, a régió meghatározásához,
valamint a kisebbségi törvény elfogadásához. A lépés
korszakhatárt jelent az erdélyi magyar politikában azzal, hogy
egységesen, a közösség világos jövőképét rögzítve állnak
ki az európai értékek alapján megfogalmazott és a magyarság
szülőföldön való boldogulását biztosító önigazgatásához.
A közös állásfoglalás rögzíti, hogy a magyarság megőrzése
és továbbadása, a kisebbségi lét teljes jogú polgárként
való megélése, csak a közösségi autonómiaformák által
juttatható érvényre. Ez egyben a többségi társadalom érdeke
is, hiszen nemcsak egy régió, hanem egész Románia fejlődését
jelenti. Az aláíró szervezetek készek tiszta vizet önteni a
pohárba, készek az újrakezdésre – közös megoldást kívánnak
találni a többségi és a kisebbségi társadalmat megosztó kérdésekre.
Ezután jött az ominózus román kormányfői
nyilatkozat. Bár Tudosét lemondatták, de nem az akasztós
kijelentése miatt. Tényleg ekkora „bűn” a román állam területén
az autonómiáról beszélni, tenni érte valamit?
– Ami máshol Európában értéket jelent, azt Romániában
szitok és rágalom kíséri. Felháborítónak tartom, hogy egy
európai uniós miniszterelnök 2018-ban megengedheti magának,
hogy a zászló melletti lógatással fenyegesse a kisebbséget.
Ami a legelszomorítóbb, hogy a román pártok és a sajtó sem
határolódott el Mihai Tudose kijelentésétől. No és az európai
intézmények hallgatásáról ne is beszéljünk. Egy szó sem
hangzott el részükről pedig egy egész őshonos kisebbség megsértéséről
van szó. Szomorú! A román elitnek pedig csak a 100 évvel ezelőtti
megnyilvánulásait kellene elővennie, egy kicsit európainak és
empatikusnak lennie, nem pedig a gyűlöletet szítani és a
„nemzeti kártyát” belpolitikai célokra használni.
Brüsszel, mely még a tojások méretét is meghatározta
és szinte havonta kötelezettségszegési eljárást indít hazánk
ellen, miért nem tiltakozik? Talán mert Romániában jelentős
az amerikai NATO rakétabázis?
– Nyilvánvalóan megint a kettős mérce alkalmazása történik.
Valóban szomorú, hogy a nemzetközi sajtó egyáltalán nem említi
meg a román kormányfő menesztésénél azt a konfliktust, ami
Magyarországgal és az RMDSZ-szel alakult ki, mely a kormány külső
támogatójaként lemondásra szólította fel Tudosét. Nem
keverném össze Brüsszelt – ha az EU-t értjük alatta – és
a NATO-t. Ez nem jelenti azt, hogy ne tartanám felháborítónak
a nemzetközi közvélemény hallgatását.
Hamarosan hivatalosan is kezdődik a kampány, s újra
azt szajkózza az ellenzék, hogy a külhoniaknak adott szavazati
jog a Fidesz számára csak szavazatszerzésről szól. Mi erről
a véleménye?
– A Kárpát-medencében élő magyarság az utódállamokba
szakadt része nem önszántából, hanem a trianoni diktátum következtében
került Magyarország határain kívülre. Magyarország alaptörvénye
egységes magyar nemzetről beszél, aminek jogi értelemben, a választójogban
is érvényre kell jutnia. Ez Európában nem egyedülálló eset.
A kettős állampolgárság intézménye és így a szavazati jog,
a választásokon történő listás szavazás kérdésköre sem.
Nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között,
Nem létezik első- és másodosztályú állampolgárság! Számos
európai országban szavazhatnak a külföldön élő állampolgárok
is. Ez például Románia esetében sincs másképp, több mint 3
millió román vendégmunkás dolgozik az Európai Unióban. Amúgy
érdekes, hogy a külhoni magyarok és a külföldön élők
szavazásáról folyó vitában azt nem említi az ellenzék, hogy
míg például a Londonban élő szavazó egyéni képviselőjelöltre
és pártlistára is szavazhat, így két szavazata van, a külhoni,
magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok csak egy
szavazatot adhatnak le, pártlistára. Csak az tekinti ezt
szavazatvásárlásnak, aki maga is tisztában van saját nemzetével
szembeni mulasztásával. A választások napja a demokrácia ünnepe,
mérettessék meg rajta magukat a pártok, és lássuk az után,
hogy kinek a véleményét fogadják el a szavazók!
Medveczky Attila
|