2019.01.17.
"A
rendszerváltás óta folyamatosan vádolnak minket
nacionalizmussal”
Régiónk kormányai NATO-ellenszélben dolgoztak
Váratlanul érte
a NATO-t a Szovjetunió összeomlása, és térségünk átalakulása
– jelentette ki Dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium
államtitkára január 15-én délelőtt, az MTA Bölcsészettudományi
Kutatóközpont Történettudományi Intézet tanácstermében
tartott könyvbemutatón.
Az
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi
Intézete és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és
Archívum (RETÖRKI) által kiadott, Brüsszelből jelentve -
Titkos NATO jelentések az átalakuló Kelet-Európáról,
1988-1991 című, Kecskés D. Gusztáv által szerkesztett
dokumentumkötetet hiánypótlónak nevezte az államtitkár.„Sikerült
a NATO-ból olyan dokumentumokat kikérni a kötet megjelenéséhez,
melyek átfogó képet nyújtanak erről a nagyon izgalmas
korszakról” – közölte. Sztáray a rendszerváltást követően
három alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt NATO-képviseletünkön.
Az első a csatlakozási felkészülés és a belépés korszaka,
a második az 1996-2000 –es időszak, a harmadik pedig 2013 és
2018 közt volt, amikor óriási változás következett be a NATO
életében. 2014-ben pedig két stratégiai kihívás
jelentkezett, melyek teljesen megváltoztatták a NATO-n belüli
gondolkodást, ugyanúgy, ahogyan 1990-ben. „A kötet remekül
mutatja be a brüsszeli szakértők reményét, óvatosságát és
a stratégiai átalakulás okozta félelmeit az 1980 évek végén
Közép- és Kelet-Európában beindult folyamatokkal
kapcsolatban, utóbbi kapcsán azt említve meg: nagyjából
1994-95-re a NATO végrehajtotta az új helyzet igényelte átalakulást”
– hangsúlyozta az államtitkár. „A dokumentumokat olvasva látszik
az a sötétben tapogatózás, az a bizonytalanság, ami jól
jellemezte az akkori nyugati gondolkodást. Hiszen kevés, közvetett
információk alapján próbálták feltárni azt, mi zajlik a
keleti blokk országaiban. Térségünkben zajló politikai átrendeződés
a szakértők többségét váratlanul érte. Eléggé későn,
1989 tavaszára jutnak arra a felismerésre, hogy a Szovjetunió
felbomlása és egy többpártrendszert létrehozó átalakulás
zajlik Kelet-Európában.” A kötetből, mondta, az is látszik,
hogy páni félelem élt azzal kapcsolatban, „hogyan bújnak elő
a negyven évig hibernált nemzetiségi problémák” a térségben.
Mindezt jól példázza Jugoszlávia esete. Közölte, hogy noha
az átalakulás éllovasainak tartottak bennünket, "a
dokumentumokból az is kivehető, hogy Magyarországgal szemben
van egy hagyományos gyanakvás”, hogy a kormány „soviniszta,
nacionalizmustól túlfűtött” irányba vinné el a külpolitikát,
és ez annak ellenére élt, hogy a kormányzat lépései ezzel szöges
ellentétben álltak. Eléggé ellentmondásosak ezek a
dokumentumok, amire egy jó példa, hogy a ’80-as évek végén
Grósz Károlyt pozitívan állítják be.
Dr.
Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója az esemény házigazdájaként
nagyon értékes együttműködés gyümölcsének nevezte a kötetet.
Hiszen a Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak kiterjedt a
kapcsolatrendszere – ez vonatkozik bel-és külföldre. 57 együttműködési
szerződést írtak eddig alá. A RETÖRKI-vel viszont még nem kötöttek
szerződést, de az Intézettel jó kapcsolatot ápolnak.
Fontos
volt a szervezet részvétele a térség átalakulásában,
ugyanakkor az új kormányok „a NATO-ellenszélben dolgoztak”
– hangsúlyozta Dr. M. Kiss. Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese.
Ezután fölolvasott egy mondatot, amit 1990.áprilisában írtak
le a NATO-jelentéstevők: „Magyarország mégiscsak egy
nacionalista ország, ahol a kommunizmus kényszereinek eltűnése
lehetővé teszi, hogy újra megjelenjen a sovinizmus.” Tehát
ez a kiindulási pont Magyarországgal szemben a feltételezett múlt
alapján. Hozzátette M. Kiss Sándor, hogy Kissinger nagy kötetében
azt írja, hogy 1956-nak egyik oka a magyarországi
szupernacionalizmus volt, a másik a szovjet elnyomás. Arra is
utalt, hogy 1987-ben pedig azt terjesztették, hogy Lakiteleken
nacionalista, antiszemita társaság alakult. Tehát ez a vád nem
új keletű, hanem mindig visszatér. Közben az akkori magyar
kormány sok mindent tett a külpolitika terén. Az is egy nagy tévedése
a NATO-nak, mikor azt írták le, 1990. novemberben, hogy az
MDF-centrum kényelmes többségben van. Az igaz, hogy az
Antall-kormánynak nagy eredménye volt, hogy a taxisblokád után
megtartotta a békés egyensúlyt az országban. M. Kiss Sándor közölte,
hogy 1991-ben és 1992-ben is készített fölmérést, és az első
szerint az MDF körülbelül 12 %-on állt. A másik nagy tévedésük,
ahogy Gorbacsovról gondolkodnak. Akkor születnek olyan jelentések
róla, hogy hatalma csúcsán áll, mikor gyakorlatilag nem is ő
irányít. A RETÖRKI főigazgató-helyettese leszögezte: „eléggé
egyoldalúak ezek a jelentések.”
Dr.
Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának
professor emeritusa ismertető beszédében kiemelte, a NATO-szakértői
a stabilitást és a folyamatosságot tartották az átalakulás fő
elemeinek, mondván, ha ezek megszűnnek, megfeneklik az egész
folyamat, ahogyan ez 1991 nyarának végén, a moszkvai puccs idején
fenyegetett. Ennek a gondolkodásnak elemeként említette, hogy a
NATO-nak immáron nem agresszióval, hanem a destabilizációval
szemben kell tevékenykednie, ezért az is előfordult, hogy a
szakértők a folyamatok lassítását javasolták. Sőt a
NATO-szakértők 1989 őszén még nem akarták a Varsói Szerződés
megszűnését, és a kommunista elitek reformereit támogatták.
Leszögezte, hogy a kötet kiváló szöveggyűjtemény, főleg az
egyetemi hallgatók számára.
A
könyv szerkesztője, Dr. Kecskés D. Gusztáv a Magyar Tudományos
Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi
Intézetének tudományos főmunkatársa. Szakterülete
Franciaország és Kelet-Közép-Európa XX. századi kapcsolatai,
valamint Magyarország és számos nemzetközi szervezet, mint például
az ENSZ és a NATO viszonya. A NATO Levéltárából származó, a
kötetben közreadott nyolc, egykor bizalmas jelentés a
fordulatokban gazdag 1988 és 1991 közti időszak kelet-európai
történéseit mutatja be – de vigyázat, mert Brüsszelből
tekintve!
(Fotón:
M. Kiss. Sándor, a RETÖRKI tudományos főigazgató-helyettese,
Dr. Valki László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
professor emeritusa és Dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és
Külügyminisztérium államtitkára.)
Medveczky Attila
|