Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Most a kistelepülések következnek

E-mail Nyomtatás

Nem maradhat ki a vidék az energetikai korszerűsítések programjáról sem, nemcsak a panelekre kell rekonstrukciós programot kidolgozni, hanem a kisvárosi, falusi palatetős kockaházakra is – fejtette ki Tasó László. A Miniszterelnökség tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkára szerint lényeges, hogy minél hamarabb elérjék a kistelepülésen élők munkahelyüket, közelebb kerüljenek hozzájuk a szolgáltatások, vagyis célzottabb és a vidéket kedvezőbb helyzetbe hozó közlekedésfejlesztés szükséges, mert kulcsfontosságú a megtartó képesség javítása.

Május végén azt nyilatkozta Polgáron, hogy a „ 2018-as költségvetést úgy tervezte meg Magyarország kormánya, hogy jövőre még több pénz maradjon az emberek zsebében.” Emberek élnek a 10 ezer főnél kevesebb lakosú településeken is. Mi jut jövőre a kistelepüléseknek?

– Elsősorban azt kell tényként rögzíteni, hogy a reálbérek növekedése, az infláció alacsony szintje, a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése az európai viszonylatban legalacsonyabb SZJA mellett kedvező minden magyar ember számára, lakóhelytől függetlenül. Ezenfelül a költségvetés szinte minden választókerületben kifejezetten olyan kistelepülési fejlesztéseket is támogat, melyekre nincs uniós vagy éppen még hazai forrás sem biztosítva. Járdák, csapadékvíz-csatornák és utak felújítása, épület-korszerűsítések. Mindenképpen szólni kell arról, hogy valamennyi TOP (területi és településfejlesztési operatív program) pályázat elbírálása megtörtént, a szerződéskötések elindultak, az építési engedély nélkül végezhető fejlesztések, mint például a közintézmények energetikai korszerűsítése, a nyáron már kivitelezésbe fordulhatnak. Idén jelentős útfelújítások segítik a kistelepülések elérhetőségét, programszerűen júliusban a 4-5 számjegyű utak felújítása megkezdődik, és jelenleg is folyamatban vannak a már korábban, egyébként még előző évben általam indított közúti fejlesztések is. Utak, hidak, csomópontok kiépítése és felújítása van folyamatban az országban számos területen.

Mi a véleménye arról, hogy Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) állásfoglalása szerint a fejlesztési források a következő években nagyságrendileg a nagyobb populációk számára lesznek elérhetők?

– A Modern Városok Program (MVP) keretében a kormányfő 23 megyei jogú várossal megállapodást kötött. A megyék és térségek motorjait jelentő nagyobb városok fejlesztési elképzelései uniós és hazai forrásból valósulhatnak meg. A TOP forrásai, a vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési programok, illetve a társadalmi felzárkózást segítő programok elérhetőek a kisebb települések számára is. Tény és való, az MVP, a megyeszékhelyek alaphelyzetben is rendelkezésre álló forrásai együtt kiemelkedő fejlődési pályára állítják ezeket a városokat, de ez a megyék egészére is jó hatással lesz.

A TÖOSZ azt kéri, hogy 50 milliárd forint hazai forrásra írjanak ki pályázatokat a tízezer fő alatti települések számára – kivéve a járásszékhelyeket. Ezt mennyire tartják megvalósíthatónak?

– Folyamatban van az Erős Magyar Vidék Fejlesztési Koncepció előkészítése, mely átfogó képet ad a vidék társadalmának jelenlegi állapotáról, és értelemszerűen a feltárás után a megoldási javaslatokat is bemutatja. Széles körű társadalmi egyeztetés után kerül sor a koncepció véglegesítésére, melynek irányelveiről a kormány ősszel dönt. Azzal nem értek egyet, hogy a járási székhelyeket ki kellene venni bármilyen vidékfejlesztési forrás kedvezményezettjeinek köréből. A kormány napirendjén számos, a vidéki élet minőségét javító javaslat van, többek között az otthonteremtési támogatás testreszabása a vidéki kistelepülések érdekében, a zártkertek problémáit kezelő programok, melyek üde színfoltjai, turisztikai, építészeti, kulturális és szakrális új értékei az országnak. Nem maradhat ki a vidék az energetikai korszerűsítések programjáról sem, nem csak a panelekre kell rekonstrukciós programot kidolgozni, hanem a kisvárosi, falusi palatetős kockaházakra is. A munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének hátrányait kompenzálni kell, célzottabb és a vidéket kedvezőbb helyzetbe hozó közlekedésfejlesztésre van szükség, mert a megtartó képesség javítása kulcsfontosságú.

A Modern Város Program valóban óriási forrásátcsoportosítást jelent és teljes egészében átrendezi hazánk területi kiegyenlítődését? A kisebb települések számára tudnak-e, illetve akarnak-e a Modern Városok Programhoz hasonló stratégiát kidolgozni?

– A Modern Városok Program valóban átrendezi a gazdasági térképet, és helyzetbe hozza a vidéket, elindulhat a területi kiegyenlítődés, ami felzárkózást jelent az erős közép-magyarországi, valamint nyugat- és észak-dunántúli régiókhoz. A tízezer feletti települések fejlesztési programja előkészítés alatt van, államtitkárságunk pedig a tízezer fő alatti települések fejlesztési programját dolgozza ki őszre. A stratégia figyelembe veszi a közép-európai folyamatokat, a különböző vidékfejlesztési mintákat elemezve kialakítja a sajátunkat, mely világossá teszi, hogy csak erős vidékkel lehet erős az ország, és ennek érdekében jelentős forrásokra lesz szükségünk a következő ciklusban. Összetett problémára komplex választ kell adni, mely világossá teszi a kormány szándékát is. A vidék társadalmi, gazdasági felzárkóztatásához azonban paradigmaváltásra lesz szükség, a szokásos megoldások eddig csődöt mondtak, itt is tabukat kell lebontani szinte minden területen.

Bizonyára az sem mindegy, hogy az adott kistelepülés Budapest környékén fekszik, vagy Szabolcsban…

– Azt nem lehet elfogadni, hogy konzerváljuk azokat az örökölt állapotokat, melyet elsősorban 1920-ban az ország szétszakítása, másodsorban a keleties kitettség hátrányai jelentenek, és alapvetően behatárolják a közösségek, illetve azok tagjainak lehetőségeit. Ezen változtatni kell, és erre elérkezett az idő. A magyar gazdaság megerősödött, jól látható pályák nyíltak meg, melyeket „be kell tudni játszani”. A felzárkóztatásnak és kiegyenlítődésnek gyorsan kell megtörténnie, mert a késlekedés leronthatja a javuló versenyképességet, és töredezetté teheti az országot.

Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy minél gyorsabban megvalósuljanak a településfejlesztési elképzelések? Nem tartanak attól, ha a fejlesztések nem valósulnak meg a kicsinyke falvakban, akkor azok a fiatalok elvándorlása miatt fokozatosan elnéptelenednek?

– A gazdaság teljesítőképessége adja az ütemet, és ez jó esély. A további erősödéshez azonban kellenek a jól teljesítők, a húzóerőt jelentő nagyvárosok is, ezért az összhang ma a legfontosabb. Sok virtuózt láttunk, és sok szólót halottunk az elmúlt években, most a közösségnek kell egy szimfóniát megalkotnia, amihez megvan az erő és megvan a szándék. Ezért érdemes és egyben megtiszteltetés is dolgozni.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség