17 milliárd a kormány, a város és az egyház összhangjából

E-mail Nyomtatás

A számvetés és tervezés után végre eljutottunk a megvalósításig

17 milliárdos támogatást kapott Esztergom, melyből 2 milliárd forintot költenek a város egyházi értékeinek a bemutatására turisztikai attrakciófejlesztéssel. 5 milliárd forintból újulhat meg a Szent István műemlékfürdő. A hazai forrásból létrejövő új fürdőturisztikai központ össze fog kapcsolódni a Kis-Duna sétánnyal, melyre 550 millió forintot költhet el egy – már nyertes – TOP-os pályázatból az önkormányzat. A fürdő és a sétány környezetének rendbetételén felül Esztergom városképének turisztikai szempontú fejlesztésére további 10 milliárd forint hazai forrás biztosításáról határozott a kormányzat – tudtuk meg Romanek Etelkától, Esztergom polgármesterétől.

Három évvel ezelőtt azt nyilatkozta, azért dolgoznak, hogy a „település minél hamarabb turisztikai, kulturális és idegenforgalmi központ legyen.” 2017 kora őszére mit sikerült ebből megvalósítani?

– Az azóta eltelt időszak arra volt elegendő, hogy számba vegyük finoman szólva sem könnyű örökségünket, rendezzük azt – több milliárd forintos, peres ügyekről van szó, amelyek nagy részét sikerül mára rendeznünk – és előkészítsük azokat a terveket, amelyek alapján megújulhat a város. Ez utóbbi nem egyszerűen az épületek felújításának megtervezését jelenti, a településképi arculati kézikönyv elkészítése mellett közép- és hosszú távú városfejlesztési stratégiát kellett készíteni. Mindemellett pedig elkezdeni felkutatni azokat a forrásokat, amelyek révén meg is tudjuk valósítani céljainkat. Az elmúlt időszakban több jelentős támogatási összegű TOP-os pályázatunk volt sikeres, köztük többek között az úgynevezett Zöld Séta-projekt, amely elsősorban a Kis-Duna sétány újragondolását jelenti. A több mint félmilliárd forintos pályázati támogatás már a város számláján van, hamarosan kezdődhetnek a munkálatok. Ugyanez a helyzet a piaccal, amely új helyre kerül, helyén a Simor János utcában pedig egy új, észak–déli irányú tengely épül: a vízművek most fejezik be a teljes hálózat felújítását – ezt muszáj volt megvárnunk, hiszen teljes körű, hosszú távra szóló megoldást szeretnénk –, ezt követően a belváros megnyitásaként egy sétáló- és bevásárlóutca valósulhat meg egészen a buszpályaudvarig. Utóbbi hamarosan eltűnik a belvárosból, hiszen épül a közös vasúti- és buszpályaudvar. Mindemellett komoly sikerként élem meg azt is, hogy a Debreceni Virágkarnevál felvezető kocsija, a Szent Koronát ábrázoló kompozíció immár második éve Esztergomból indul el a rendezvényre – idén pedig a Jó Pásztor kompozíció is innen indult –, ennek nagyon komoly üzenete van az egységes magyar nemzet felé. Ugyancsak fontos, hogy a korábban hányattatott életű Aquasziget immár folyamatosan nyitva tart, megnyílt mellette az egyik hotel is, színvonalas szálláslehetőséget kínálva az idelátogatóknak. Egyszóval a számvetés és tervezés után végre eljutottunk a megvalósításig is, és ebben a kormány is partner: a vár és környéke nemzeti emlékhellyé lett nyilvánítva, augusztus közepén pedig kormányhatározatban döntöttek arról, hogy összesen 17 milliárd forint fejlesztési összeget szán a kormány többnyire turisztikai célú fejlesztésekre Esztergomban.

1992-ben végeztem az esztergomi ferences gimnáziumban, és még akkor is több élet volt a városban, mint 2010 és 2014 között. Felébredt a város alvó települési pozíciójából?

– Úgy gondolom, hogy egyértelműen igen. Gyakorlatilag egész évben folyamatosak a kisebb-nagyobb – ingyenesen látogatható – programok, több helyszínen a városban, amelyek rengeteg embert vonzanak a környékről is. A Sonkaszegő Fesztivál, a Comedium Corso, Ízek-Korok-Hangulatok, Kézműves Sörfesztivál, Borhíd, Nagyboldogasszony Napi rendezvény, az Akusztikusgitár Fesztivál vagy éppen a Várszínház és a Bazilika előtti különleges előadások és az adventi vásár minden évben ugyanazt a minőséget kínálják, garantáltan telt házzal mennek. Ezeket a rendezvényeket örömmel támogatja az önkormányzat, ahogyan azokat a kisebb-nagyobb egyéb sport, kulturális, zenei, gasztronómiai kezdeményezéseket, amelyekből egyre több van Esztergomban. Néha inkább ezek koordinálása okoz nehézséget, az, hogy „mindegyik elférjen a naptárban”, azaz ne üssék egymást a különböző programok. Mindenesetre pozitív üzenetként értelmezem, hogy egyre többen vágnak bele közösségi események rendezésébe, azt pedig különösen, hogy bizalommal fordulnak az önkormányzathoz, mi pedig minden esetben igyekszünk a rendelkezésünkre álló források erejéig felkarolni azokat.

Akkor sok romos ingatlan volt Esztergomban, de gondok voltak a parkolással is. Csodálkoztam is, miért kell például a Kis-Duna sétányon fizetni a parkolásért, amikor az az út eléggé lerobbant állapotú, teli kátyúkkal. Megoldották ezt a problémát?

– E téren is most jutottunk el addig, hogy hozzá tudunk kezdeni az építéshez. A már említett kormányzati támogatás révén folyamatosan újulhatnak meg ezek az épületek a következő – 2030-ig tartó – időszakban. Ennek során is arra törekszünk, hogy előbb funkciót találjunk az épületeknek, hiszen a felújítást követően azokat fen is kell tartani, ami csak úgy lehetséges, ha megtaláljuk az egyes ingatlanok célját. Ha üresen maradnának, néhány éven belül ismét leromlana az állaguk, nem díszletekben, hanem élő városban gondolkodunk. Természetesen azokat a legfontosabb állagmegóvó munkálatokat, amelyekre szükség volt – a legtöbb esetben a tetőszerkezetek cseréje, felújítása – az elmúlt években is folyamatosan elvégeztük, a teljes rekonstrukcióhoz – fontos hangsúlyozni, hogy szinte kivétel nélkül műemlék jellegű épületekről van szó, amelyek felújítása szigorú előírásokhoz kötött – azonban meg kellett találni a szükséges fedezetet. A múlt rendszerben a régi belvárosi épületek helyére felhúzott Bástya áruházban az önkormányzat tavaly önerőből szerzett többségi tulajdont, így végre lehetőségünk lesz azt olyan módon átalakítani, hogy beleolvadjon a városszerkezetbe. A hozzá tartozó, torzóként meredező egykori rámpát elbontottuk, a belváros közepén éktelenkedő murvás, elhagyatott, kátyús területen ma egy kulturált parkoló működik, és hamarosan eltűnik a hosszú évek óta üresen álló Zöld Ház. Utóbbit én személy szerint szerettem volna inkább felújíttatni, közösségi épületként, vagy akár egy belvárosi gyorsétteremként is el tudtam volna képzelni, pályázati forrás is akadt volna rá, ám a képviselők többsége a bontás mellett foglalt állást, ami idén megtörténik. Ami a parkolást illeti: meglehetősen sok vitát folytattunk ez ügyben, végül a képviselő-testület többsége elfogadta a kezdetektől képviselt álláspontomat: januártól, egyelőre féléves próbajelleggel ingyenes lesz a parkolás a város egész területén. Bízom benne, hogy a gyakorlat is engem igazol, és véglegesen díjmentes lehet a parkolás.

Esztergom ékeskedik egyházi épületekkel. A Belvárosi-templomot és környezetét – ahol egy romos játszótér „működik” – is rendbe hozzák?

– Az egyházzal napi szintű, eredményes kapcsolatot sikerült kialakítanunk, Erdő Péter bíboros úrral számos területen sikerült egyeztetnünk, előrébb lépnünk. Sok ingatlan esetében tisztázatlanok voltak a tulajdonosi viszonyok, és voltak korábbról örökölt sérelmek is. Szerencsére ez már a múlt, rengeteg közös eredményt és még több célt tudunk felmutatni: előbbire példa, hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást közösen kezdeményeztük a bíborossal, utóbbit pedig talán jelzi, hogy a kormányhatározatban 2 milliárd forint kifejezetten egyház-turisztikai fejlesztéseket céloz. A Belvárosi-templom melletti játszótér nem sokkal a választások után rögtön megújult egy közösségi kezdeményezés útján elnyert projekt – Megszépül a városom! – keretén belül. Egy évvel később továbbfejlesztettük a parkot, most pedig éppen zajlik a templommal szemben lévő Páduai Szent Antal-szobor restaurálása annak a szoborprogramnak a részeként, amelynek célja, hogy valamennyi köztéri alkotásunk megújuljon. A Pór Antal téri játszótér mellett városszerte több tucat játszótér, sportpálya épült vagy újult meg Esztergomban az elmúlt években.

Nemrég 17 milliárdos támogatást kapott a kormánytól Esztergom. Hogyan osztják el ezt a pénzt? Mielőtt Esztergom városképének turisztikai szempontú fejlesztésére pénzt adott volna a kormányzat, benyújtották a terveket?

– Természetesen komoly egyeztetések és tervezés előzte meg a kormányhatározatot. Már az önkormányzati választási kampányban voltak elgondolások a belváros megújítására, miniszterelnök úr nem sokkal a választások előtt esztergomi látogatásán biztosított is arról, hogy egyetért a történelmi belváros arculatának megújításával. Több terv készült azóta, természetesen a mostani támogatásnak a sokszorosát is fel tudnánk használni, hiszen Esztergom évtizedes hátrányt kell, hogy ledolgozzon. Mégis azt hiszem, hogy nagyon korrekt kompromisszumot sikerült kötni, és nem szabad elfelejteni, hogy a kormányhatározatban biztosított támogatás mellett a területi operatív program keretében is rengeteg forrásra nyílt lehetőség. A támogatás a Szent István strandfürdő és környezetének megújulására 5 milliárd forintot nevesít, míg Esztergom városképének turisztikai szempontú fejlesztésére további 10 milliárd forintot. Ebből az összegből reményeim szerint a Széchenyi tértől a Várhegyig tartó belvárosi szakasz minél több épülete újulhat meg. Emellett más pályázati forrásokat is igyekszünk kihasználni, elkészülhet az Esztergomon keresztül a Dunakanyarba vezető EuroVelo kerékpárút, épül az intermodális csomópont, a tervezés utolsó fázisában tart és a következő években megépülhet az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő R11-es gyorsforgalmi út. A várost a dunai árhullámoktól megóvó gátrendszer végleges terve a következő hetekben készül el, a kivitelezésre 9 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. Ezek olyan mértékű fejlesztések, amelyekre Esztergom a rendszerváltás óta várt – mindeddig hiába.

Nem kapták meg még az ellenzéktől, hogy egy kicsit gyanús az, hogy egy-két évvel a választások előtt érkezett meg ez a forrás?

– Dehogynem: amikor miniszterelnök úr a választások előtt bejelentette, hogy támogatni fog a történelmi belváros rendbetételében, azt mondták, hogy csak választási ígéret. Most, amikor a tervezések után kormányhatározatba foglalták az ehhez szükséges források biztosítását, ugyanezek a hangok ismét hallatszanak, és biztos vagyok benne, hogy – a megvalósult és folyamatban lévő beruházásokhoz hasonlóan – akkor is így lesz, ha megvalósítjuk mindezt. Ez politika, engem pedig sokkal jobban érdekel e helyett Szent István városa, Esztergom.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség