Magyar Igazság és élet pártja

Köztudomású: a Trianon utáni Románia állampolitikájának egyik, de talán egyetlen sarokköve az Erdély elrománosítására irányuló törekvés. A homogén nemzetállam megteremtésének legfőbb, s a zsidó, illetve a szász és sváb kisebbségtől történt megszabadulás utáni immár egyetlen és utolsó akadálya: a másfél milliós erdélyi magyarság. Az sem titok, hogy az állam támogatását élvező ortodox egyház bizonyult e törekvés leghatékonyabb eszközének, s egyben a nagyromán sovinizmus leghatékonyabb terjesztőjének. A  görög katolikus felekezet kommunisták általi betiltása után főleg a történelmi magyar egyházak kárára történik a folyamatos terjeszkedés, nap-nap után jelennek meg, elsősorban a magyarok által lakott vidékeken az ortodox templomok. 
A görögkeleti egyház erőszakos székelyföldi terjeszkedésének újabb esete borzolja a kedélyeket: ezúttal a marosszéki Nyárádszeredában próbálkoznak újabb templomot építeni. A városkában két ortodox templom áll, a régi kis fatemplom még a román jobbágyok gyülekezőhelye volt, míg az újabb kőtemplom mellett papilak is áll. Az elmúlt esztendő karácsonyának másodnapján Marosszék jelenleg legmagyarabb kisvárosának központi piacterén, Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrával átellenben lerakták a városka harmadik ortodox templomának alapkövét. Az eset felháborodást váltott ki a helyi lakosságban, akik a választókerület parlamenti képviselőjéhez illetve szenátorához, valamint megyei és városi önkormányzati képviselőikhez címzett nyílt levelükben tiltakoztak az építkezés ellen.   
Az ortodoxok először 1997-ben, akkori ortodox pópájuk által jelentették be abbéli szándékukat, hogy a település központjában templomot emeljenek. Az építkezésre kiszemelt terület korábban a görög katolikus egyház tulajdonában volt, amely 1939-ben engedélyt kapott ugyan a templomépítésre, erre azonban végül nem került sor. Aztán a második világháború után, 1948-ban a görög katolikus egyházat államilag felszámolták, vagyonára az ortodox egyház tette rá a kezét. Így történt ez országszerte, nem csak Nyárádszeredában. Érdekesség, hogy az unitus felekezet törvényen kívül helyezése után annak hívei nem az ortodoxba, hanem a helyi római katolikus magyar egyházba álltak át. 1990-ben, közvetlenül a rendszerváltás után a görögkeleti egyház gyanús körülmények között a maga nevére telekeltette a szóbanforgó tízárnyi területet, ami most jogilag az ortodoxoké.
Hiába próbálkozott a helyi önkormányzat jogi úton megakadályozni a tulajdonba helyezést, ez nem sikerült. Az építkezési engedély kibocsátását a román környezetvédelmi minisztériumnak egy 2007-es rendeletére hivatkozva, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, a helyi önkormányzat megtagadta. Az "államvallás" képviselői ennek ellenére úgy döntöttek, hogy nekilátnak az építkezésnek. Szándékaikat támogatja a gyulafehérvári ortodox érsekség, s személy szerint annak feje, Andrei érsek is. A helyi magyarság ellenkezését tapasztalván, Maros megye prefektusa áthidaló megoldást javasolt, arra kérte a polgármesteri hivatalt, hogy a központi park közvetlen közelében jelöljön ki egy telket templomépítés céljára. A területcsere gondolatát azonban az ortodox egyház határozottan visszautasította.
Nyárádszeredának jelenleg mintegy 4000 lakosa van, közel 95 százalékuk magyar. A legutóbbi, 2002-es népszámláláskor a lakosság négy százaléka vallotta magát ortodox vallásúnak.  2002-től azonban sok roma gyereket az ortodox rítus szerint kereszteltek meg, így a hívek száma jelenleg felbecsülhetetlen. A Nyárád menti település lakói, legalábbis a nyílt levél aláírói, akik szerint a létező két ortodox templom bőven kielégíti a maroknyi, másfél, kétszáz ortodox vallású nyárádszeredai hitbéli igényeit, megdöbbenéssel fogadták az ortodox nyomulását, és nyilvánvaló provokációt sejtenek az ügy mögött.
Szentgyörgyi László