Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Hogy Franknek ne kelljen többet odafigyelnie

E-mail Nyomtatás

Kiút a válságból

A már unalomig ismételt pénzügyi világválság egyik legközvetlenebb hatása a tőkehiány. Nehéz hitelhez jutni, a bankok egyik napról a másikra változtatják a feltételeket, a nagyvállalatok leépítenek, az ingatlanárak zuhannak, a fizetőeszközök árfolyama kiszámíthatatlan. Az egyetemeken a közgazdaságtan hiteltelenségéről, sőt bukásáról beszélnek. A neoliberális dogma megdőlt. Talán ezért is hivatkoznak egyre gyakrabban Silvio Gesellre, a természetes közgazdaságtan elméletének megteremtőjére. Gesell elméletét Werner Onken alább idézett írásának részletein keresztül szeretném bemutatni. De mielőtt megismernénk az elméleti hátteret, fontos tudnunk, hogy ez az elmélet a történelem során, egész pontoson 1933-ban egy tiroli kisvárosban, Wörglben jelesre vizsgázott.
Történt ugyanis, hogy gazdasági világválság közepén a wörgli polgármester, egy bizonyos Michael Unterguggenberger megismerkedett Gesell elméletével. Mivel a 4500 lelket számláló városkában 1500-an munka nélkül voltak, Untenguggenberger úr megpróbálta a gyakorlatba átültetni a számára oly szimpatikus elméletet. Emiatt a helyi notabilitások és tisztes polgárok, valamint az önkormányzat teljes egyetértésével számlát nyitott a helyi Raiffeisen fiókban, és letétbe helyezett bizonyos összeget, melynek ellenértékeként ún. szabadpénzt hozott forgalomba. Az önkormányzati és közmunkabéreket ezek után ezekkel a bankókkal egyenlítették ki. A sajátossága a szabadpénznek az volt, hogy havonta egy százalékot, vesztett értékéből. A hónap letelte előtti napon a pénz birtokosa kénytelen volt egy bélyeget megvásárolni a címlet egy százalékáért, különben a bankó nem ért semmit. A Gesell által rozsdásodó pénznek elnevezett módszer eredményeként mindenki a lehető leggyorsabban próbált megszabadulni az értéktelenedő bankóktól. Ennek következtében a helyi vállalkozások hirtelen hatalmas forgalmat bonyolítottak le. Nőtt a bevételük, alkalmazottakat vettek fel, egyre több adót fizettek be, sőt az alkalmazottak is egyre több adót fizettek. Wörgl városa hirtelen felvirágzott. Mindenhol tombolt a gazdasági világválság, kivéve a tiroli városkát. Nőtt az adóbevétel, csökkent a munkanélküliség, virágzott a gazdaság.
Néhány év után az osztrák nemzeti bank pereinek köszönhetően a wörgli csodának is nevezett közgazdasági kísérletet hatalmi szóval leállították. Pedig egy év alatt a gyorsan mozgó pénz hasznából sípályát, új tanácsépületet, sőt még egy hidat is építettek. A  környező településeken gyorsan terjedt a modell, de a pénzvilág kissé mohó képviselői megtiltották az új pénzügyi rendszer terjedését. Ismerjük meg az elmélet megalkotóját és az elméletet: szoveg>"A pénz: A piac uralkodójából...
1891-ben Silvio Gesell,  német-argentin kereskedő (1862 -1930) Buenos Airesben kiadta első röpiratát, Die Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint a szociális államhoz vezető út) címmel. Ez képezte annak a nagyszabású műnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzetmegoldás lehetőségeinek kérdéseit taglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra késztették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelőeszközök magántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezetében rejlő hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is felismerte a pénz ellentmondásos kettős szerepét, hiszen az, mint csereeszköz, egyrészt a piacot szolgálja,  egyidejűleg azonban a hatalom eszközeként uralkodik is felette.
Gesell a következőből indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni,  hogy a pénz a hatalom egyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont egyidejűleg semleges csereeszköz is maradjon? Szerinte két oka van a pénz piac feletti hatalmának: Először is az, hogy a hagyományos pénzt mint keresleti eszközt annak birtokosa - az emberi munkával, a termékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben - számottevő kár veszélye nélkül visszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról. Másodszor is megvan a pénznek az az előnye, hogy sokkal rugalmasabb, mint az áruk és a szolgáltatások; bevethető mindenkor és mindenütt, akár a dzsóker a kártyajátékban. A pénznek ezért - és mindenekelőtt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága van: megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a befektetések körforgását, és kamat formájában jutalmat követelhet a termelőktől és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak a pénz spekulatív jellegű visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekről, és visszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába.
A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, hanem már a körforgás megtörésének lehetősége is elég, hogy a társadalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csak akkor működhessen, ha a pénzt először is kamattal csalogatják elő. A nyereség fontosabb a gazdaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, hanem a pénz kamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartományban mozgó kamatláb megzavarja a nyereségnek és a veszteségnek azt az egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozása szempontjából alapvető fontosságú. Gesell szerint ez egy igen komplex tünetű betegséget vált ki a társadalom szervezetében: a kamatos, s ezért nem semleges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyel ellentétesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és így a gazdaság monopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthetik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy álljon, ezért az nem tud úgy ťmagátólŤ áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér az emberi testben. A társadalom ezért képtelen ellenőrizni a pénz körforgását és mennyiségének helyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint deflációs és inflációs ingadozása. Az áruk értékesítése megnehezül és munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - a kamat átmeneti lecsökkenése miatt - a majdani kifizetődőbb befektetések reményében jelentősebb összegeket vonnak ki a piacról.
...a piac semleges szolgálója lesz
Gesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni kamattilalmának újbóli bevezetésével akarta elérni, de nem is a ťzsidó uzsorásokŤ felszámolásával. Sokkal inkább a pénzrendszer  mai intézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a pénz visszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhalmozás és a likviditás előnyét. Ha a viszszatartott pénzre díjat szabnak ki - ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki a tehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereeszközként fogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs manőverekkel megzavarni a körforgást, akkor lehetővé válik, hogy a forgalomban levő pénz menynyiségét állandóan úgy alakítsák az árukínálathoz, hogy annak vásárlóereje hosszú időszakon át stabil maradjon, akárcsak a súlyok és a mértékegységek.
Első kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának eszközét hangsúlyosan ťrozsdásodó bankókŤ-nak hívta.
   Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen idegentest volt mind a társadalom szervezetében, mind a természet egészében - a születés és a halál egyetemes törvényszerűsége; mulandóvá válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és a kamatos kamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozás átfogó terápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában levő akadályokat, és segítene a társadalom beteg szervezetének, hogy úgy gyógyuljon ki fokozatosan magától a konjunkturális és szerkezeti válság sokrétű tünetéből, hogy azután stabil egyensúlyba kerülhessen, és beilleszkedhessen a természet harmonikus rendjének egészébe.
Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelentősebb művében, Die  Natürliche Wirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással a tőkekínálat és a - kereslet - feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmentes - egészen addig, amíg a kamatszint a mostani reál háromszázalékos alsó határ alá esik. Az "őskamat", mely nem más, mint a dolgozó ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a kamat része - az ezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítési díjból tevődne össze. A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körül mozogna, ami biztosítaná, hogy a megtakarítások decentrálisan az igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A ťszabadpénzŤ az ťőskamatŤ-tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmek elosztása szempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonatkozóan nem tud kiváltani a vásárló és az eladó fél érdekeivel ellentmondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlan munkajövedelem a lakosság széles rétegei számára tenné lehetővé, hogy feladja alkalmazotti viszonyát, és magán- vagy szövetkezeti vállalkozási formában önállósuljon."szoveg>Az elmélet ma
"Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv) működik egy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár (Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). Németországban az Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der Geld- und Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Könyvtár felépítését. Ez 1988-tól 1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell összes művét, mely az elméletével foglalkozó tudományos kutatás alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat ťTanulmányok a temészetes gazdasági rendrőlŤ (ťStudien zur Natürlichen WirtschaftsordnungŤ) címmel, amely a TGR-mozgalom százéves történetének áttekintésével, valamint Gesell legjelentősebb taníványának, Karl Walkernek a műveiből összeállított válogatással indult. Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló könyvpublikációkat is támogat és a Társadalomtudományi Társasággal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösen jelentetik meg a Szociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) című folyóiratot. 1988-ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal (Karl-Walker-Preis) tüntettek ki  olyan tudományos munkákat, melyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását, illetve a munkanélküliség leküzdésének módjait kutatják. A Seminar für freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelvű rendszerért) Fragen der Freiheit (A szabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatot jelentet meg. Emellett működik az Initiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes Gazdasági Rendért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesell gondolatainak népszerűsítésére törekszik. A Vereinigung Christen für Gerechte Wirtschaftsordnung (Keresztények Egyesülete az Igazságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatát a földdel való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritikájával kapcsolja össze. Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerzők Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak. Ebben a vonatkozásban többek között azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ össze egymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növekedése a reálgazdaság környezetromboló növekedésével, hogyan lehet megszüntetni a gazdaság növekedési kényszerét, és hogyan lehet a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökologikus adórendszerrel. Az elmélet jelenlegi fejlődési állapotának mérlegét nyújtja a Gerechtes Geld - Gerechte Welt (Igazságos pénz - igazságos világ) című könyv. Ez az 1991-ben Konstanzban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung - Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv év gondolatai egy természetes gazdasági
rendről - kiutak a növekedési kényszerből és a hitelválságból) hozzászólásait tartalmazza."
A hivatalos magyarázatok, továbbá a mérvadó közgazdászok előre nem látható piaci hatásokat, bizalomhiányt, mélyülő válságspirált és egyéb ködös, az átlagember számára teljesen érthetetlen fogalmakat emlegetnek. A jó százéves elmélet teljesen érthető és logikus magyarázatot ad, az újabb válságra. Bár nem szívesen idézem, de Gyurcsány legutolsó nyilatkozata, a Baló-féle Szólás Szabadságában jól példázza Gesell igazát: "Azt mondta nekem a cseh miniszterelnök (mármint Gyurcsánynak). Ide figyelj, Frank! Nem tudjuk lejegyeztetni az államkötvényeinket. Az amerikaiak elszívták a piacról az összes pénzt."
Reméljük, Franknek nemsokára már csak a kognitív terapeutára kell odafigyelnie, mert Unterguggenberger polgármester úr példáját követve valaki felismeri végre, hogy ez a pénzügyi rendszer (és Frank) tarthatatlan.
czyba
 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség