A régi nagy filozófus mozsárágyú elsütésével a liberálbolsi hadvezetés győzelmet, de legalább döntetlent hirdetve akarta befejezni a csúfosan elvesztett médiaháborút. Ezért a szokásoknak megfelelően a Népszabadság meghirdette Kis János új, természetesen és magától értetődően korszakalkotó írását, amely lezárja a háborút, megszabja a békefeltételeket, kijelöli a magyarság útját a ravatalozótól a sírgödörig, és lefekteti az esetleg élve maradottak elleni további harc stratégiáját. A vezérkari tervből nem valósult meg semmi. Kis Jánosból az idő és a viszontagságok miatt nem maradt meg más, legfeljebb csak egy újságoldalnyi manír. Hatalom és a hatalom reménye nélkül a gondosan felépített gondolkodóból, az emberi jogok felkentjéből csak egy üres farizeus sivár lelke, vagy léleknélkülisége tárult az olvasó elé.

Annyit azonban el kell ismerni, hogy lehetetlen feladatra vállalkozott. Rávenni egy kétharmados többséget és egy kormányt, hogy adja fel azt a háborút, amelyet megnyert, képzett talmudistának is sok, és Kis János még jesivába sem járt, csak a Rákosi Mátyás gimnáziumba, amelyben orosz volt a tanítás nyelve és csak marxizmust-leninizmust tanultak. Jogi és közjogi érvekkel alátámasztani, sőt kikövetelni egy alkotmányos keretek között megválasztott kétharmados többségű erőtől, hogy ne valósítsa meg a saját programját, valamint, hogy ne a számára alkalmasnak, megbízhatónak ítélt személyeket állítsa fontos posztokra, illetve, hogy szétzüllött és a nemzettel bizonyítottan ellenséges ellenzéki elemeket is bízzon meg, vagy vegyen be a buliba, hogy árulkodhassanak, kétségkívül nem filozófusnak való feladat.

A hétfői nap jól indult. Régen nem hallott, de jól ismert hangot hallottam meg reggel hatkor a Kossuth rádióban, Csűrös Csilla, a hosszú mellőzéstől és az első fellépéstől kissé elfogódott beszédét. Egy magyar asszony újra műsorvezető! Nagyon megörültem és szurkoltam neki, mielőbb vetkőzze le elfogódottságát, s legyen a régi okos, mosolygós, önmagát, elkötelezettségét, mértéktartását híven átadó műsorvezető. Hát, mégiscsak történik valami jó ebben a nyomorult második médiaháborúban. Íme, egy szakaszgyőzelmet már arattunk.

Amit elsők között tudtul adott, az is a várakozásnak megfelelő volt: öt pacákot már letartóztattak a szombat esti három leány halálát eredményező bulit rendezők, a felelősök közül. Magasabb sarzsit egyelőre még nem, de már annak a felelősségét is megpendítették. Láttuk, amint az Országgyűlésben Bajnai Gordon, az Európai Unióra hivatkozva előadta, miért kell egyszerűsíteni a kereskedelmi vállalkozások működésbe lépésének engedélyezését. Akkor az Országgyűlés nem természetes többsége, hiszen az SZDSZ már kilépett a koalícióból, de üzletileg még támogatta a kormányt, megszavazta, hogy a kereskedelmi vállalkozásoknak csak regisztráltatni kelljen a vállalkozásukat, és már el is kezdhetik a működésüket. A kormány eltekintett attól, hogy megfelelnek-e a működés elemi egészségügyi, jogi, építésügyi, tűzrendészeti feltételeinek, és egyúttal egyszerű kereskedelmi tevékenységnek ismerte el a diszkóműködtetést és a szórakoztatás közben folyó kábítószer-kereskedelmet is. Mert tulajdonképpen ez volt a fontos a Wallis-kormánynak.