A Világ Királynéja őrzi a felvidéki Magyarságot

2017. szeptember 08. péntek, 13:42 Medveczky Attila
Nyomtatás


Lezsák Sándor: kereszténység nélkül Európa szétesik

A Magyarok Nagyasszonya szobrot a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma és a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás együttműködésének eredményeként, a Szoborbizottság fővédnökeinek és tagjainak közreműködésével, sok jó szándékú ember támogatásának köszönhetően augusztus 19-én adták át ünnepélyes keretek között a csallóközi Királyfiakarcsán.

 

A Magyarok Nagyasszonya-szobor Rieger Tibor első köztéri alkotása a Felvidéken, aki alkotását hálája kifejezésképpen a csallóközi Királyfiakarcsának – boldog gyermekévei földjének és népének ajándékozta. Elkészítette a gipszváltozatot, és két évvel ezelőtt a felvidéki és csonka-magyarországi vendégek részvételével tartott Szent István-napi ünnepségen átadta a falu és a felvidéki szervezetek képviselőinek; a közösség örömmel fogadta az adományt, de a bronzba öntéshez nem sikerült akkor támogatást szerezniük. Ezért hozta létre a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kuratóriuma, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért Társulás és a királyfiakarcsai Petőfi Sándor Baráti Társulás vezetői a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottságot és meghirdették a közadakozást a szoborállításra, majd megkezdték az ünnepi előkészületeket. Augusztus 19-én a résztvevők megkapták Bakos Istvántól, a BGA ügyvivő kurátorától – akinek érdemeit Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért Társulás igazgató mellett ki is emelték az ünnepségen – a Szíves kalauz a királyfiakarcsai Magyarok Nagyasszonya-szoborhoz, mely a fővédnökök mellett a szoborállítás médiapartnereit is felsorolja, kiemelt helyen a Magyar Fórumot.

A Rákóczi Szövetség által indított busszal érkeztünk meg szombat koradélután a Cserkészligetbe. Innen indult az ünnepi menet a Szent István térre, Rieger Tibor szobrászművész alkotásához. Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke elmondta, a legnagyobb szeretettel fordul a szobrász felé, hiszen sok kitűnő alkotása és számos állami elismerése ellenére ember maradt. A mostani, Királyfiakarcsának ajándékozott szobra, a Magyarok Nagyasszonya, az első köztéri alkotása a Felvidéken. A szakrális, nemzeti jelkép felállítása ezért nagy jelentőségű minden határon túli magyar számára. Ezt követően Erdős Ilona Eszter, Péter kislánya szavalta el Babits Mihály Áldás a magyarra költeményét.

 

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke kiemelte, hogy egyedül Jóistené a dicsőség, akitől Szent István királyunk evilági, országot építő hatalmát, keresztény államunkat szervező tudását és erejét kapta. Majd Bábel Balázs kalocsai érsek gondolatát idézte: „ a kereszténység bűne a megosztottság.” Ezért azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket, el kell köteleznünk magunkat látható egységre, közös tanúságtételre. A szekularizált világban fontos, hogy felmutassuk: komolyan hiszünk Krisztusban. Az egység reményének alapját pedig a Szentlélek munkálja. Ahogy ezt a mai napot is a Szentlélek munkálta – közölte Lezsák, majd hozzátette: Máriaremetén, Isten szent hajlékában ez az alkotás zsoltárok és orgonaszó, szentbeszédek, emberi fohászok erőterében várta, amikor megkezdődik a Magyarok Nagyasszonya-szobor köztéri élete. „Ennek a bronzba öntött szobornak bizony élete, arca, lelke, gondolta van, s ha igaz keresztény hittel nézzük, visszanéz ránk. Megbocsátó türelemmel azt is látja, aki átnéz rajta. Azokat is értékeli, akik léptüket lassítják, akik előtte megállnak, akik fejet hajtanak. Ez a szobor átlényegül a Magyarok Nagyasszonyához; közvetít fogadalmat, kérést, fogadalmat.” A Magyarok Nagyasszonya gyámsága alatt élünk, de ez nem korlátoz, hanem a felelősség szabadságát adja. A felelősség szabadságában pedig a magunk és hitünk megújulása, a templom és iskola, és a család és nemzetünk szolgálata áll. Az európai népek sorsközösségében pedig ésszerű és céltudatos visszatértés kell az alapokhoz, mert kereszténység nélkül Európa szétesik. A földi törvények halálra sebeznek közösségeket és népeket, de az égi törvény megmásíthatatlan – fejezte be ünnepi beszédét a Nemzeti Fórum elnöke.

„Néha nem győzünk csodálkozni azon, mennyi minden szörnyűséget, tisztátalanságot zúdít ránk a XXI. század eleje” – kezdte köszöntőjét Csáky Pál, a Szoborbizottság fővédnöke, Európai Parlamenti képviselő. „Amikor a III. évezredről álmodtunk, akkor szebbet, felemelőbbet képzeltünk el. Azt szerettük volna, ha ez egy tisztább kor lenne. Ehelyett éppen az ellenkezőjét látjuk. Az őszinteség azt kívánja, hogy belássuk félelmeinket, a személyes jövőnket, a nemzetünk és Európa jövőjét illetően is.” Mit tehetünk? – kérdezte a vendégektől. A gyenge ember teljesen megadja magát, úgy gondolja majdcsak lesz valahogy, mert kis embereként nem tehet semmit. De él a remény; mindannyian, akik itt ma összejöttünk, az ellenkezőjét képviseljük. Nem adjuk fel, felelősséget érzünk magunkért, a közösségünkért -zárta szavait Csáky. Ezután közös ima felajánlásával kérték Isten áldását. Az imákat Boros Gábor esperesplébános és Kiss Róbert püspöki helynök mondták el.

Rieger Tibor megköszönte a szeretetteljes fogadtatást, egyúttal elárulta, nem is akart beszélni, hanem szép csendben tervezte műve elhelyezését. „Nem szeretném szobromat népszerűségre fölváltani.” Arra kérte a Mindenhatót: „ez a szobor akkor is álljon, amikor, mi, akik itt vagyunk, már régen nem leszünk a földi világban, és a Magyarok Nagyasszonya évszázadokig hirdesse a magyarok hitét, múltját.” Adománylevél kíséretében átadta a szobrot Erdős Péternek, a Petőfi Baráti Társulás elnökének. Az ünnepi műsor zárásaként Szabó András előadóművész Sík Sándor Az andocsi Máriához című költeményét adta elő.

A program a Cserkészligetben szabadtéri szentmisével folytatódott, amelyet Kozma Imre atya, Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke, továbbá felvidéki és magyarországi oltártestvérek mutattak be. Kozma atya szentbeszédében elmondta: „Ma reggel az egyik rádió riportere feltetette a kérdést; hogyan ünnepelnek a világban szétszóródott magyarok. Azt feleltem: őseink hitével, lelkületével ünnepelünk Nagyboldogasszony, Szent István ünnepén. Őseink világában a Boldogasszony és Szent István király mindig együtt jelent meg. A keresztény magyar ebből a kettős szellemiségből táplálkozott kezdetektől. Szeretnénk a jövőben is keresztény magyarságunk üzenetével, küldetésével jelen lenni a Földön; formálni, alakítani példánkkal a világ arculatát, és segíteni embertestvéreinknek. Nagyboldogasszony és Szent István összetartoznak. A természet ura, az Isten parancsol a természet erőinek is, ezért kerülhetett a mi közelünkbe Szent Gellért, aki más irányt keresett, és az Isten útjai ide, a mi földünkre vezették. Gellért a Napba Öltözött Asszonyról úgy beszélt királyunknak, hogy István megsejtette azt a lelki gazdaságságot, amivel a Szűz Anya jelen van keresztény világunkban.” Az ünnepi rendezvény kulturális műsorral zárult, melyen felvidéki magyar énekesek, színészek, tánccsoportok léptek fel. Az esemény jelentőségét mutatta, hogy az egyházi méltóságok mellett a civil és a politikai élet, a média, valamint a művészvilág jeles képviselői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt.

***

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke: Bízom benne, hogy hozzájárul a szobor átadása a felvidéki magyarság megerősítéséhez. Maga az a tény, hogy Rieger Tibor itt töltötte gyermekéveit, és az ismert történelmi események miatt Magyarországon él – ez a kötődés példát mutat azoknak, akik nem tartják fontosnak magyar identitásuk erősítését. Sajnos nálunk, a határon túli magyar közösségeken belül, eléggé meggyengültek ezek a szálak. Remélem, a szoboravatás hozzájárul ahhoz a Felvidéken, hogy minél többen belássák, megmaradásunkhoz nélkülözhetetlen az anyanyelv, a magyar kultúra és a hit ápolása. A szobor állításának dátuma arra is utal, hogy jobban tudatosítsuk: felelősséggel tartozunk őseinknek. Ha azt akarjuk, hogy a következő generáció megmaradjon magyarnak, akkor erősítenünk kell szellemiségünket. A szellemi erőnlét rendkívül fontos. Ezért kéne összefognunk, de nem megalkuvás árán, a többi felvidéki magyar szervezettel. Aki a magyarságot és ezt a küldetést komolyan veszi, és nem csak közhelyeket mond, meg kell találnia azokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és akarnak is az ügy érdekében tenni. A Csemadok ily módon szeretne élen járni ebben az összefogásban. Örülök, hogy a Szoborbizottság tagja lehettem, sok csemadokos vett részt a rendezvényen, s azt pedig külön megköszönöm lapjuk szerkesztőségének, hogy szívükön viselik a határon túli magyarság sorsát.

Derzsi György felvidéki színművész, énekes: tíz kilométerre lakom Királyfiakarcsától. Ahogy beértünk a faluba, megnéztük a szobrot, és számomra ez egy fundamentumot, hitbeli alapkövet jelent, olyat, amihez az utánunk jövő nemzedékek elzarándokolnak, imádkoznak, és előtte tartják ünnepeinket. Bízom benne, hogy 50-100 év múlva azt mondják: büszkék vagyunk őseinkre, akik felállították ezt a gyönyörű Mária-szobrot. Nagyszarván születtem, és mellette fekszik Szentantal-Bácsfa, ami nagy búcsújáró hely. A Szent Antal-i búcsú napja Kisasszony ünnepe. A kegytemplomot és kolostort gyönyörű park veszi körül. A templom mellett a parkban Kálvária van tizennégy stációval és egy mesterséges dombbal. A szentmisék magyar nyelven történnek. Szűz Mária kultuszát Felvidéken ugyanolyan erősen őrzik, mint Magyarországon és Erdélyben.

 

Medveczky Attila