Megint a kettős mércét alkalmazták

2018. január 30. kedd, 11:08 Medveczky Attila Hírek - Interjú
Nyomtatás

Ami máshol értéket jelent, azt Romániában szitok és rágalom kíséri

A Kárpát-medencében élő magyarság az utódállamokba szakadt része nem önszántából, hanem a trianoni diktátum következtében került Magyarország határain kívülre. Magyarország alaptörvénye egységes magyar nemzetről beszél, aminek jogi értelemben, a választójogban is érvényre kell jutnia – szögezte le Szili Katalin.

Mi a véleménye arról, hogy Kulcsár-Terza József decemberben egyedül adta be az SZNT autonómiastatútumát, illetve hogy nemrég az erdélyi magyar pártok megállapodtak az autonómiaelképzelések összehangolásáról?

– Tudomásom szerint az erdélyi magyar szervezetek hallgatólagos egyetértése kísérte a Kulcsár-Terza József által a román parlament elé benyújtott autonómiastatútumot, ezt az utána megjelent nyilatkozatok is tükrözik. Fontos, hogy a román parlament napirendjén ott legyen az autonómia kérdése, hiszen éppen azzal, hogy a közbeszéd részévé tette a magyar közösség az ügyet, vált tabutémából beszédtémává, és reményeim szerint a hivatalos párbeszéd alapjává. A hárompárti (RMDSZ, MPP és EMNP) megállapodás örvendetes, hiszen ezzel immár az egész magyar közösség nyilvánítja ki, hogy egységesen támogatják a területi autonómiát. Az sem véletlen, hogy az aláírás komoly reakciókat szült. Fontosnak tartom, hogy az erdélyi pártok és szervezetek között a konszenzus legyen az autonómia kérdésében, ezt is tükrözi az általuk kezdeményezett, közösen aláírt nyilatkozat, amellyel egy jelentős lépést tettek a kitűzött közös célok eléréséhez: nevezetesen az alkotmány módosításához a Gyulafehérvári Nyilatkozat alapján, a régió meghatározásához, valamint a kisebbségi törvény elfogadásához. A lépés korszakhatárt jelent az erdélyi magyar politikában azzal, hogy egységesen, a közösség világos jövőképét rögzítve állnak ki az európai értékek alapján megfogalmazott és a magyarság szülőföldön való boldogulását biztosító önigazgatásához. A közös állásfoglalás rögzíti, hogy a magyarság megőrzése és továbbadása, a kisebbségi lét teljes jogú polgárként való megélése, csak a közösségi autonómiaformák által juttatható érvényre. Ez egyben a többségi társadalom érdeke is, hiszen nemcsak egy régió, hanem egész Románia fejlődését jelenti. Az aláíró szervezetek készek tiszta vizet önteni a pohárba, készek az újrakezdésre – közös megoldást kívánnak találni a többségi és a kisebbségi társadalmat megosztó kérdésekre.

Ezután jött az ominózus román kormányfői nyilatkozat. Bár Tudosét lemondatták, de nem az akasztós kijelentése miatt. Tényleg ekkora „bűn” a román állam területén az autonómiáról beszélni, tenni érte valamit?

– Ami máshol Európában értéket jelent, azt Romániában szitok és rágalom kíséri. Felháborítónak tartom, hogy egy európai uniós miniszterelnök 2018-ban megengedheti magának, hogy a zászló melletti lógatással fenyegesse a kisebbséget. Ami a legelszomorítóbb, hogy a román pártok és a sajtó sem határolódott el Mihai Tudose kijelentésétől. No és az európai intézmények hallgatásáról ne is beszéljünk. Egy szó sem hangzott el részükről pedig egy egész őshonos kisebbség megsértéséről van szó. Szomorú! A román elitnek pedig csak a 100 évvel ezelőtti megnyilvánulásait kellene elővennie, egy kicsit európainak és empatikusnak lennie, nem pedig a gyűlöletet szítani és a „nemzeti kártyát” belpolitikai célokra használni.

Brüsszel, mely még a tojások méretét is meghatározta és szinte havonta kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, miért nem tiltakozik? Talán mert Romániában jelentős az amerikai NATO rakétabázis?

– Nyilvánvalóan megint a kettős mérce alkalmazása történik. Valóban szomorú, hogy a nemzetközi sajtó egyáltalán nem említi meg a román kormányfő menesztésénél azt a konfliktust, ami Magyarországgal és az RMDSZ-szel alakult ki, mely a kormány külső támogatójaként lemondásra szólította fel Tudosét. Nem keverném össze Brüsszelt – ha az EU-t értjük alatta – és a NATO-t. Ez nem jelenti azt, hogy ne tartanám felháborítónak a nemzetközi közvélemény hallgatását.

Hamarosan hivatalosan is kezdődik a kampány, s újra azt szajkózza az ellenzék, hogy a külhoniaknak adott szavazati jog a Fidesz számára csak szavazatszerzésről szól. Mi erről a véleménye?

– A Kárpát-medencében élő magyarság az utódállamokba szakadt része nem önszántából, hanem a trianoni diktátum következtében került Magyarország határain kívülre. Magyarország alaptörvénye egységes magyar nemzetről beszél, aminek jogi értelemben, a választójogban is érvényre kell jutnia. Ez Európában nem egyedülálló eset. A kettős állampolgárság intézménye és így a szavazati jog, a választásokon történő listás szavazás kérdésköre sem. Nem lehet különbséget tenni állampolgár és állampolgár között, Nem létezik első- és másodosztályú állampolgárság! Számos európai országban szavazhatnak a külföldön élő állampolgárok is. Ez például Románia esetében sincs másképp, több mint 3 millió román vendégmunkás dolgozik az Európai Unióban. Amúgy érdekes, hogy a külhoni magyarok és a külföldön élők szavazásáról folyó vitában azt nem említi az ellenzék, hogy míg például a Londonban élő szavazó egyéni képviselőjelöltre és pártlistára is szavazhat, így két szavazata van, a külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok csak egy szavazatot adhatnak le, pártlistára. Csak az tekinti ezt szavazatvásárlásnak, aki maga is tisztában van saját nemzetével szembeni mulasztásával. A választások napja a demokrácia ünnepe, mérettessék meg rajta magukat a pártok, és lássuk az után, hogy kinek a véleményét fogadják el a szavazók!

 

Medveczky Attila