„Betámasztott pitiáner rablók kezébe került az ország”

2008. február 03. vasárnap, 08:39 Oláh János
Nyomtatás
Beszélgetés Dr. Cser Ágnessel az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnökével

Elnök asszony, tanácskozott a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. Milyen határozatok születtek?


A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) felkérte alapító tagjait, hogy képviselőik útján ismét nyújtsák be a NEK és a munkavállalók által támogatott társadalmi egészségbiztosítási törvénytervezetet valós alternatívaként a kormány törvénytervezetével szemben. Ezt tavaly a parlament Egészségügyi Bizottsága, a koalíciós többség tárgyalás nélkül leszavazta. Ezt a törvénytervezetet az EDDSZ nevében november 23-án a jogalkotás törvényének rendelkezése szerint elküldtem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki a mai napig erre nem válaszolt. A közigazgatásban meghatározott válaszadásra megadott 30 nap kétszer is letelt.
Kezdeményezzük, hogy a társadalombiztosítás valóságos társadalmi irányításának intézményesítése érdekében a pártok, a társadalombiztosítás intézményének fenntartását, fejlesztését erősítő politikai képviselet érdekében hozzák létre az országgyűlés állandó Társadalombiztosítási Bizottságát.
Egyben felszólítottuk a kormányt, hogy a társadalmi egészségbiztosítás privatizációját, törekvését ne próbálja elfogadtatni hamis társadalmi irányítási ígéretekkel, és vonja vissza a törvényt. Ez a törvény nem a társadalombiztosításról szól, hanem a nemzetközi pénzintézetek érdekeit szolgálja.
A kormány az állampolgárok tudatos megtévesztésével közpénzen folytat kampányt, a társadalmi egészségbiztosítás intézményére hivatkozóan - a nemzetközi pénzintézetek és vállalkozások érdekeinek elősegítése érdekében.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat fogalom és szóhasználatai tudatosan azt a látszatot keltik, hogy a kötelező társadalmi egészségbiztosítás fenntartása, jobb működése a cél.
Ezzel szemben az elfogadott, de alá még nem írt törvény:
- „biztosítási jogviszonyról” és nem társadalombiztosítási jogviszonyról szól
- „alapvetően” és nem teljesen a kötelező társadalombiztosításon nyugszik
- „egészségbiztosítási rendszerről” és nem társadalmi egészségbiztosítási rendszerről szól
- „egészségügyi ellátórendszerről” és nem az egészségügyi közszolgáltatásokat nyújtó ellátórendszerről szól
- az „egészségbiztosítási tevékenység”, mint „szolgáltatás” és nem társadalmi egészségbiztosítás és közszolgáltatás szerepel
- „kötelező egészségbiztosítást”, és nem társadalmi egészségbiztosítást tartalmaz
- „erre irányuló jogviszony” és nem társadalombiztosítási jogviszony használata
- „kötelező egészségbiztosítás” kötelező társadalmi egészségbiztosítás helyett
- „egészségbiztosítási pénztár”, és nem társadalombiztosítási/társadalmi egészségbiztosítási pénztár
- „besorolás” és nem társadalombiztosítási jogviszony.
Gyurcsány Ferenc cinikus kormányzás korszakát vezette be december 15-i kijelentésével mikor azt mondta nagy nyilvánosság előtt, mindenki hazudik,aki kétségbe vonja, hogy az új törvény társadalombiztosítás lesz.

Dr. Baráth Etelének is üzentek.

Megdöbbenéssel ismertük meg dr. Baráth Etele (MSZP) országgyűlési képviselő 2007. november 23-án az Európai Gazdasági és Szociális Tanácsok budapesti tanácskozásán elhangzott véleményét a részvételi demokráciáról: míg lelkesedéssel, követendő példaként az új-zélandi rendőrségi törvényre hivatkozott, melyet civilek írtak, és a jogalkotók ezt elfogadtak, addig gúnyosan elutasította a NEK és a hozzá csatlakozott szervezetek, így a hazai civilek társadalmi egészségbiztosítási törvénytervezetének részéről való támogatását a magyar Országgyűlésben.
A köztársasági elnöki döntés és intézkedés ismét lehetővé teszi dr. Baráth Etele számára is, hogy az új-zélandi civilek iránti lelkesedését is hazánk javára is fordíthassa.

Kinek áll érdekében nyereség érdekelt egészségbiztosítás?


Elsősorban arról van szó, hogy ki kapja meg a közpénzek feletti rendelkezési jogot. 2006-ban az Európa Tanács döntésével a közös értékeink a nemzeti egészségügyről szóló határozatában egyértelműen hitet tettek a tagállamok kormányai, hogy az egészségügy szervezését és finanszírozását nemzeti hatáskörben tartják és kiveszik az általános érdekű szolgáltatásokról szóló törvények alól. Ez azt jelenti, hogy nem vonatkozik rá az Unió versenyjoga. A Gyurcsány (kettes) - kormány ezzel megy szembe, amikor a nemzetközi pénzpiac előtt megnyitja a magyar egészségbiztosítás pénzét. Lehetővé teszi azt, hogy az OECD tagországok földrajzi területén fektesse be és vehessen fel hitelt, az a 22 egészségbiztosítási pénztár közül az egyik, amelyiknek az elindulását a törvény elősegíti. Ez végzetes és tragikus következményekkel járhat, ha véghez tudják vinni. A gazdasági társaságokon keresztül a működtetés az profitorientált részvénytársaságban nem a beteg érdek az első, hanem a működési költség gerjesztése. Benne van a törvénybe, hogy a többes ügynökség költségei elszámolhatók, benne van, hogy az üzleti biztosítók milyen biztosítási fajtákat ajánlhatnak ki a biztosítottaknak, polgári jogviszony alapján fognak a pénztártagokkal szerződést kötni, és sorolhatnám a 111 oldalt.
A jogalkotási törvényt súlyosan megsértette a Gyurcsány kormány, amikor nem a hatályos törvény értékelését végezte el a járulékfizetők bevonásával, ezzel lehet bizonyítani, amit tavaly ősszel mondtam, hogy betámasztott pitiáner rablók kezébe került az ország. A hatalom kiszolgálóivá váltak annak a nemzetközi pénztőkének, amely ezt az országot mozgatja. A volt szocialista országokban sajnos ez jellemző. Ezért is fontos szerintünk a társadalmi összefogást megerősíteni.

Mi lesz a nemzeti kockázatközösségen alapuló szolidaritáselvű rendszerrel?

Üres szavak vannak a törvényben. A törvény szerint ez már nem az. A nemzeti kockázatközösség a nagy értékű ellátásokban, költségekben van meg, egyértelműen „profil tisztítást” hajtanak végre. Csak tiszta ügyleteket akarnak átadni, ami azt jelenti minden ami kiadás, feladat vagy teher az mind a közös pénzen a mi pénzünkön kell megoldani és a mi beleegyezésünk nélkül szétverik a egészségbiztosítási és társadalombiztosítási szolgáltatásokat. Terveik szerint – ha hagyjuk- kiveszik a táppénzes szolgáltatásokat és olyan alapvető kérdést mint az iskolai egészségügy, védőnői szolgáltatást átesznek állami feladattá, költségvetési finanszírozássá. Megdöbbentő, hogy az SZDSZ meddig megy el a zsarolásba, ez nem más mint az állampolgárok érzelmi és ideológia alapú zsarolása, hogy a büntető törvénykönyv által tiltott önkényuralmi jelkép használatát is bedobja. Szerintük, aki egy tisztességes nemzeti kockázatközösségen alapuló szolidaritáselvű rendszerben képzeli el az egészségbiztosítást az a kádári rendszert sírja vissza. Már csak ezért büntető eljárást kéne kezdeményezni az SZDSZ ellen.

Az egyik MSZP-s képviselő azt mondta „ha benne lett volna az egészségügy törvény (programjukba) nem nyerjük meg a választásokat”. Igaz ez az állítás?

Amennyiben az MSZP programjában vagy kampányában benne lett volna ami az SZDSZ-nek 2006 februárjában megjelent a weboldalán akkor nem nyerték volna meg a választást. A szociáldemokrata charta és eddigi programjaikban ez soha nem szerepelt. Ezért pereltem be őket, 2007. augusztus 21-én, mert becsapták a választókat.
A Magyar Szocialista Párt a 2006. évi tavaszi országgyűlési választások előtt választási programjában egyértelműen az egységes törvényen alapuló kötelező társadalombiztosítási egészségbiztosítás megőrzését ígérte. Említést sem tett a társadalombiztosítási egészségbiztosítás piacosításáról. A Koalíciós megállapodás és az azt kiegészítő 3. számú melléklet aláírásával a 2006. április 9-én megtartott választáson I. fordulóján 43,21%-os mandátumot jelentő, a választó polgároknak tett ígéretét szegte meg, azzal, hogy kormányprogram szintjére emelte az ugyanezen a választáson mindösszesen 6,50%-os mandátumot elért SZDSZ programját. Ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a választó polgárok szabad elhatározásán alapuló döntését.
A koalíciós pártok megállapodásukkal nem a népakarat kialakításában működnek közre, ellenkezőleg a választáson kinyilvánított népakarattal szembe helyezkedve kötöttek semmis szerződést, mellyel a választópolgárok által elutasított SZDSZ programot kívánják végrehajthatóvá, kormányprogrammá – és törvényekbe foglalásukkal a jelenlegi hatályos jogrendet a jó erkölcsbe, a választó polgárok bizalmát kijátszva megváltoztatni.

Mit szól Horváth Ágnes fenyegetéséhez, miszerint nem pótolják a kieső pénzt ha a népszavazás sikeres lesz

Nem érdekel, Horváth Ágnes mit beszél, az az ország és orvostársadalom amely elviseli és eltűri, hogy ilyen minisztere legyen annak biztos bűnhődnie kell még egy darabig. Szégyellem magam az orvosok helyett, mert nem fognak össze, hogy ez az asszony miniszteri szerepet töltsön be és olyan nyilatkozatokat tehessen, amely sérti az emberi méltóságot.

Hogy áll a civil összefogás által kezdeményezett népszavazás kezdeményezés aláírásgyűjtése?

Nagyon jól, igénylik az emberek, hogy még több helyen legyünk jelen. Ugyanakkor nagyon mocskos akciók is folynak az összegyűjtés ellen. A nagycsaládosok érdekképviselői elmondták, hogy fizikailag is megpróbálják meggátolni az aláírásgyűjtést. Ez egy élet-halál harc. Pedig a népszavazás, mint a közvetlen államhatalom gyakorlás, a nép szuverén joga.


A végére magyar privatizált egészségügy „megmentőjeként” számon tartott Hospinvest ZRT-ről. Hogyan hozott össze 5,3 milliárdos hiányt? Hogyan lehetséges, hogy a 2006-os mérlegadatok szerint egy 5,3 milliárd forintos mérleghiánnyal küzdő cégcsoportnak válik társtulajdonosává az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank? Ön a nemzetközi pénzintézethez fordult, mert a bank abban a Hospinvest Zrt.-ben hajtott végre négymillió eurós tőkeemelést, amelynek tevékenysége már többször került a figyelem középpontjába. Elbocsátásokról, profilszűkítésről, legutóbb pedig folyosón fektetett betegekről értesülhetett a közvélemény.
Elnök asszony hol tart az ügy feltárásban?


Pár napja küldtem el a bank elnöknek levelemet, szeretném tisztán látni a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Magyarországra vonatkozói stratégiáját.
A HospInvest cégcsoport úgy tünteti fel magát az írott és elektronikus médiában, mint az egyedüli és legjobb cég az egészségügyi intézmények jobb működtetésében Magyarországon.
Nem tisztázott a magyar miniszterelnök Gyurcsány Ferenc és a pénzügyminiszter Veres János szerepe, ennek az ügyletnek az előkészítésében. Tettek-e olyan támogató nyilatkozatokat a cég javára, amely sértheti más cégek esélyét.
Az önkormányzati tulajdonú és közpénzekből finanszírozott egészségügyi intézmények működtetése rendkívül érzékeny és körültekintést igénylő tevékenység. A közpénzek felhasználása a magánszektor részére fokozott átláthatóságot igényel. A HospInvest cégcsoport semmilyen vételárat nem fizetett az önkormányzati tulajdonú kórházak üzemeltetésért, és a közpénzekből származó bevételét tüntette fel bankhitelnél saját forrásként.
Magyarországon bejegyzett cégek hivatalos nyilvántartásában 2006. december 31-ei állapot szerint a HospInvest cég és cégcsoport 5,3 milliárdos mérleghiánnyal terhelve hogyan felelhetett meg a bank kockázatelemzésének tulajdonossá válása előtt.
A bank elnökének címzett levelembe javaslom az elnök úrnak, hogy fogadja el meghívásomat, és személyesen győződjön meg a levélben írtak megalapozatlanságáról és a szomorú valóságról. Nemcsak az egészségügyben vesztették el több százan vagy több ezren a profitszerzés miatt munkahelyeiket a jól képzett szakemberek, hanem a hálózati típusú szolgáltatások (energia és más) területein is több tízezer munkavállaló munkahelyének megszűntetését jelentette a volt szocialista országokban a privatizáció. Javaslom az ide vonatkozó EU-s szintű statisztikai adatokat alaposabban tanulmányozzák. pl. a dán közgazdászok elemzését, amelyből kitűnik, hogy 500 ezer munkahely szűnt meg a hálózati típusú szolgáltatások privatizációja miatt. A szolgáltatások nemhogy olcsóbbak, hanem drágábbak lettek, minőségük nem javult és nincsenek befektetések sem.

Oláh János József