Ez most harc, méghozzá kemény és vérre menő

2017. november 16. csütörtök, 18:49
Nyomtatás

A Gyurcsány-féle rendőrség, amelynek 2006-ban esetleg külföldi instruktorai is voltak, fejmagasságban sütötte el a gumilövedékes vadászpuskákat, amelyek közelről halálos sebet is okozhatnak, szemet érve azonban nagy távolságról is legalább fél szemére megvakítják a szerencsétlen tüntetőt. Az első jelentések szerint két embert kezeltek a szemüket ért sérüléssel. Valószínűleg megvakulnak. Ez most az új, liberális bírói ítélet? Ezek a mi megvakított budapesti Vazuljaink?

Mit jelent mindez? Azt, hogy Gyurcsány Ferenc, ezzel a családi háttérrel, ezzel a villával, amelybe benősült, a lehető legnagyobb biztonsági kockázatot testesíti meg, ami csak lehetséges. A család, a közös értesülések, a pénz, amelynek a sorsa, származása otthon nyilvánvaló, a családi kapcsolatok, a határon minden irányban szétágazó összeköttetések magától értetődővé teszik a gyurcsányi politikát. Ezt a politikát neki még csak kitalálnia sem kell, ezt neki be kell biflázni, ezt súgják és parancsolják neki. Erről nem lehet lemondani, ezt utcai harcok árán is meg kell védeni. Semmilyen korlát nincs, kerüljön akármennyi magyar életébe, éhenhalásába, agyonverésébe, neki a helyén kell maradni, mert immár nem az ő személyes sorsa a fontos, hanem a kláné, a rendszeré, amelybe bele van építve néhai Apró Antal minden jelentése, minden gyilkosságban való részvétele – a Rajk-gyilkosságot is beleértve – és minden Leumi-privatizáció, minden lakópark-építési kölcsön. Maga a rendszer.

Ilyen rendőr-kegyetlenkedés az ötvenhat utáni és a márciusban újra kezdjük-provokáció, a MUK pufajkás vérengzései és sortüzei és gumibotozásai óta, tehát ötven éve nem volt ebben az országban, ebben a liberális városban. De ezt most nem jókedvében teszi ez a hatalom, hanem pánikjában. Fél, és a megbízói is félnek. Csak a félelem, a teljes vagyonvesztés félelme kelthet ekkora pánikot és válthatja ki a hazudozásnak ezt az orgazmusát, mint ami ezekből most kidől. Az szakadt rájuk, amit eddig a saját legjobb fegyverüknek tartottak a magyarság ellenében: a tévényilvánosság. Még a külföldről az első balhék hírére ideugró, szenzációvadász és valóban tájékoztatni akaró csatornák adásai, és a brutalitás képeit kikerülni nem akaró és nem is tudó magyar adások. A tények fordultak ellenük.

Ez minden hasonló rendszernek a vége. A gumibottal való hadonászás, az ütés, a fenyegetés, és az értelmetlen, végtelen gyávaságot tükröző rendelkezések – traktorral behajtani tilos a Nádor utcába? – a pánik kivetülései. Már csak két eszközük maradt: tiltani és hazudni. Kitiltják a traktorokat a fővárosból. Aztán az embert, aki vezeti, és tegnap még szántott vele. Végül minden magyart mindentől eltiltanak és szilenciumra ítélnek. Ez ötvenhatban is pontosan így volt. Ez 1944-ben, a Szálasi-puccs után is pontosan így volt. Ezek ugyanazok. A magyarságnak most nagyon észnél kell lennie.

Nem szabad megengedni nekik, hogy nemzetközi összeköttetéseikbe, a pénz hatalmába kapaszkodva politikai fennmaradási engedélyt, átmentési engedélyt kapjanak ismét. Ezekre nincs szüksége a magyarságnak, ezeket teljesen ki kell szorítani, kiverni a politikai és gazdasági életből és a kultúra irányításából. Végre el kell számoltatni őket. Ez nem játék, ez vérre megy, a mi vérünkre.

Most rendszerváltásnak kell következnie, nélkülük. Majd aztán alakulhat egy tisztességes baloldal, amely nem a roncstársadalom becsapott millióinak szavazatain, hanem a saját munkáján alapuló politikát tervez meg, és ha tisztességes versenyben nyer, hajt végre. Szanyival, Szekeressel nincs és nem lehet tisztességes baloldali politika. „Szekeres, székelyföldön mit keres?” vágták oda neki a székelyek néhány nappal ezelőtt, amikor odamerészkedett. A kérdést földrajzilag ki kell terjeszteni, beleértve a Kossuth Lajos teret. Világosan el kell választani az ocsút a búzától.

A Gyurcsány-klán ma három fegyvert használ. A legfontosabb az azonnal rendelkezésre álló közvélemény-kutatási hazugságoktól kezdve a félrevezetés és a manipuláció minden eszközét bevető tévékig és rádiókig, a tudatipar. A hazugság. De a lánc már megszakadt. A másik egyre korlátozottabban rendelkezésre álló erő a rendőrség. Még egy ilyen bevetés nem képzelhető el. Ahhoz sokkal több külföldi tanácsadóra volna szükség, esetleg Palesztinában kődobáló gyerekek ellen gumilövedékező, kipróbált legénységre is. A rendőrségnek most már abból a durvaságból kell megélnie, amit eddig elkövetett. Ezért a harmadik fegyvert ezután erőteljesebben fogja használni a Gyurcsány-klán. A beépülést. Már sokszor elmondtam leírtam: semmilyen korlát nincs, a végső cél a magyarság kipusztítása.

 

Ha nem fegyverrel, mert az nem „demokratikus”, akkor pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak.