Harmadvonalbeliek

2018. június 09. szombat, 18:29
Nyomtatás

Halljuk a Hír TV-ben a megállapítást K. Zoltántól, K. Olga pedig úgy nyeli a szöveget, mint kacsa a nokedlit. Ilyenkor az ember persze zavarba jön, noha már látott egy-két tavaszt. Elkezd bizonytalankodni, hogy most mi is van? Rosszul emlékszik talán?

Nem ugyanők voltak, akik örültek, hogy Gyurcsány végre hitet tett a közös indulás mellett és nem ők ették a kefét, mikor azután Bokros bajszot akasztott Fletóval? És úgy Zoltán, mint Olga részéről tapasztalható ujjongás is hamis lett volna, amikor vették az adást, hogy választási szövetség létrehozásának szándékáról írt alá nyilatkozatot a Modern Magyarország Mozgalom, a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt, a Színes Magyarország Párt, a Szabad Választók Pártja és a Demokraták Pártja, a Tarjányi-féle Progresszív Mozgalom? És nem ugyanők közvetítették a vetített stúdióháttér előtt derékig beásva, hétről hétre, hogy a baloldali választópolgárok maguk fogják kikényszeríteni az akkor legalkalmasabbaknak, ma már harmadvonalbelieknek nevezettek közös indulását?

Visszakereshető, hogyan magasztalták Karácsony Gergelyt, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjét, mert bejelentette, hogy kész visszalépni Szél Bernadett javára, és le fog borulni a lábai előtt, amint az LMP részt vesz az összefogásban. Hányszor mondták el, hogy a mai ellenzéki oldalon találhatóak a világ legtehetségesebb politikusai. És most hirtelen használhatatlan és értelmetlen, meghatározó személyiség nélküli harmadvonalbeliek lettek, akikről korábban azt állították, hogy kizárólagos letéteményesei a demokratikus magyar politikai életnek.

Zoltán és Olga az ügyesek, a bűnnel örök jegyesek, hogyan ájultak elfele Gulyás Marcitól és az ő agórájától, az ellenzék internetes kommunikációs erejétől. Nekik tulajdonították a szabad gondolkodás és véleményalkotás eddig soha nem tapasztalt gigantikus méretét, ódákat zengtek az értelmes ellenzékiek őszinte és széles kapcsolati-rendszeréről. Most meg lekezelően csak harmadvonalbeli, elhasznált politikusok.

Eközben K. Zoltán asszonyos kebele keserűen hullámzik fel s alá, buta tekintetét a bánat üli meg, bajsza lekonyul. Olga meg nevet vidáman, hisz neki Lajos úgyis fizet.

 

CZ.