2006.12.15. 

Vezető pozícióban, erkölcsi alap nélkül?

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, valamint a Konrad Adenauer Alapítvánnyal és a Tábori Püspökséggel együttműködésben kétnapos nemzetközi szakértői konferenciát rendezett november 24-25-én, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Közjó és biztonság címmel. A témában egyházi és politikai személyiségek keresték a párbeszéd lehetőségét a hazai közéletben, a társadalmi szolidaritás érdekében. A II. vatikáni zsinaton határozták el, hogy létrehoznak egy olyan munkacsoportot, melynek feladata az egyház társadalmi tanításának közvetítése, elsősorban a politika, a gazdaság, illetve a kultúra döntési pozícióban lévő tagjai felé. VI. Pál pápa 1967-ben ezért megalapította a Iustitia et Pax Pápai Bizottságot. A Szentszék szorgalmazta, hogy minden ország püspöki konferenciája hozzon létre hasonló céllal intézményt. Nyugaton ez hamarosan, nálunk csak a rendszerváltozás után jöhetett létre. 1992-ben döntött úgy a püspöki konferencia, hogy létrehozza a Iustitia et Pax Bizottságot, mely 1996-tól önálló intézményként működik, mint a katolikus egyház egyik központi intézménye. Elnöke Mayer Mihály pécsi megyés püspök, főtitkára Goják János, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára. A bizottság húsz neves jogász, közgazdász, szociológus szakértőből áll. Azóta a Iustitia et Pax Bizottság több konferenciát is szervezett, melyeknek célja volt, hogy aktuális, az egész társadalmat érintő témákat vitassanak meg és értelmezzenek szakértők bevonásával azok vallási és politikai hovatartozásától függetlenül. A mostani, Közjó és biztonság című konferencián arra keresték a választ, mennyire közelíthető egymáshoz az egyház és az állam, a konzervatív és a baloldali, illetve a liberális elméletek közjó értelmezései. Keresték, hogy hol vannak azok a találkozási pontok, ahol a közjó érdekében el lehet indítani a párbeszédet Magyarország különböző erői közt arról, miként lehetne előfeltételeit azok számára is biztosítani, akik koruk, egészségi állapotuk, munkahelyük elvesztése vagy a társadalom peremére szorulásuk és érdekérvényesítési képességük, versenyképességük hiányosságai miatt erre saját erejükből nem képesek. Mayer Mihály püspök-elnök, Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője, Szabó Tamás tábori püspök, Petrétei József miniszter, Goják János teológiai tanár, Kádár Béla egykori miniszter, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Bene László országos rendőrfőkapitány, Balog Zoltán képviselő tartottak a többi között előadásokat, illetve vettek részt a kerekasztal-beszélgetéseken. A konferencia második napján kértem Mayer Mihály püspököt, hogy foglalja össze a kétnapos konferencia eredményeit. A többi közt ezeket mondta: "A közjó és a biztonság két nagyon általános meghatározás. A gazdaság, a politika, a jog, de még a vallás és a kultúra is benne foglaltatik, hiszen ezek építik, viszik előre a társadalmat. A konferencián feltűnt, hogy több előadó az egyén, az egyszerű ember személyes felelősségéről beszélt csupán. Arról szóltak, hogy nekik miként kell szolgálniuk a társadalomban, hogy annak ügyét előbbre vigyék. Kevés szó esett azonban arról, hogy a politikai vezetők, akik választások révén vezetőink lesznek, milyen erkölcsi alappal mérhetőek, mérhetőek-e egyáltalán így. Kevesen szóltak arról, hogy az ország vezetőinél megvan-e az az erkölcsi alap, melyet az egyénektől, a kisemberektől elvárunk, róluk feltételezünk. Az emberi méltóság, mely minden közjónak alapja, mindenkit egyenlővé tesz. Lehetőségeink azonban különbözőek. Gondoljunk csak bele, mennyi minden függ attól, hová születünk, ami alapvetően meghatározza lehetőségeinket, de körülményeink függenek a minket szolgáló intézményektől is. Jogi normáink vannak, de a jogi garanciák finoman szólva sántítanak... A konferencián többször előkerült a közjó és az emberkép kapcsolata. Megfogalmazódott, hogy a hibás emberkép oka legtöbbször a rossz ideológia. Nem hiszem, hogy konferenciánk holnaptól megváltoztatná világunkat. Azt azonban remélem, hogy a párbeszéd a véleménykülönbségek ellenére is a jó irányába viszi a társadalmat. Hiszem, hogy a pozitívabb, a jobb, az emberibb győzhet a megkérdőjelezhető felett!"

 (forrás:Új Ember)