2006.12.22. 

Falurombolás Gyurcsány-módra

A Magyar Igazság és Élet Pártja a kistelepülések elleni merényletnek tartja, hogy a falvak pályázati lehetőségei még jobban leszűkülnek, az oktatás terén további intézménymegszűntetések lesznek. A postahivatalok bezárása, a vasúti szárnyvonalak megszüntetése, a hatosztályos iskola bevezetése mindazt bizonyítják, hogy a falvak lopakodó züllesztése folyik. Jelenünkben pedig jól látható a kormányzati szándék, a megyei önkormányzatok kifullasztása a cél, a forrásokat megpróbálják kivonni, az egészségfinanszírozást is regionálissá emelni. A megyék szerepe tovább csökkenhet, a regionális tanácsok élére szocialista pártkatonákat állítanak, hogy ellenőrizzék a támogatások útját, így csak oda juthat támogatás, ahová a kormány akarja. De miért is akar a jelenlegi kabinet felszámolni minél több falut? Aki ismeri a kistelepülések életét, társadalmát, az tudja: a faluban élő emberek sokkal jobban kötődnek egymáshoz, mivel egy falusi közösségben mindenki ismer mindenkit, sok a rokoni kötődés. Egy faluban több kis mikroközösség szerveződik, hiszen a vidéken élő embereknek maguknak szervezte klubokban, szakkörökben, amatőr színjátszó körökben, sportkörökben, stb. elégítik ki közösségi, kulturális és sportolási igényeiket. Egy-egy ember több kisközösségnek is tagja. A faluban élőket nemcsak a rokoni, de a közös értékek, hagyományok is összekötik. A falusi emberek értékrendjében, gondolkodásában jelentősebb mértékben van jelen a történelmi egyházak hatása, lakosságarányosan jóval többen járnak templomba, nyilvánítják ki hitüket. A faluban a nevelés nemcsak az iskolában és a családon belül folyik, hanem szinte minden szintéren (mindenki ismer mindenkit). A falun könnyebben megszólhatják azt, aki nem megfelelően viselkedik. Sokkal több figyelem irányul a gyerekre, sokkal előbb kiderülnek a devianciák. Nem sokáig maradhat titokban pl. a füvezés, kábítószerezés. A falu létének központi kérdése az oktatás-nevelés, az iskola léte-nem léte. Ha egy faluban megszűnik az iskola, akkor megszűnik a falu is. Olyan faluban biztosan nem maradnak meg a fiatalok, illetve nem telepednek le fiatal kisgyermekes családok, ahol nincs iskola, mert a falusi emberek nem akarják általános iskolás gyermekeiket buszoztatni. A falu elöregedik, elnéptelenedik. A tönkretételi metódus a következő: gyakorolj a falura minél nagyobb gazdasági nyomást, hogy felélje tartalékait, majd állítsd olyan gazdasági „alternatíva” elé, ami elől nem tud kitérni, és szerezd meg felette a korlátlan befolyást úgy, hogy az alól ne tudjon megszabadulni. A magyar társadalomnak nem utat kell nyitni a globalizmus, az idegenek betelepülése előtt – az önkormányzatok elsorvasztása ezt a célt is szolgálja –, hanem értékeink, hagyományaink, évszázados intézményeink megőrzésével, megerősítésével és ésszerű korszerűsítésével kell felvennie a harcot ellene.

Medveczky Attila

a MIÉP Sajtóosztályának tagja