2006.12.29. 

2007 a nagyböjt éve

Általános iskolás koromban – 10-14 évesen – hétvégenként rendszeresen meglátogattam Józsefvárosban élő nagyszüleimet. Amikor beléptem a társasház kapuján, rögtön éreztem a lakások ablakaiból kiillanó gulyások, sültek, sütemények mennyei illatát. Akkoriban még a kiskeresetű emberek is megengedhették maguknak, hogy hétvégén rántott hús és lekváros sütemény legyen az étkezőasztalon. A ’90-es évek közepétől aztán a hús illatát felváltotta a sárgaborsó-főzelék szaga, manapság pedig, jobb esetben „csak” a szalonnás rántotta bukéját lehet érezni, ha elhaladok egy-egy VIII. kerületi bérház lakásának ajtaja előtt. Bizony a kevés jövedelemmel rendelkezők az elmúlt 16 év során még szegényebbek lettek, a középosztályhoz tartozók pedig egyre jobban csúsznak lefele a lejtőn. De még ilyen keserves helyzetben is megpróbál a magyar nép ragaszkodni a hagyományokhoz. Öreg nénike lép be a hentesüzletbe, lerak a pultra 700 Ft-ot, s közli: ennyiért kér pulykamellet. Karácsonykor meglátogatják őt az unokák, s pulykasülttel szeretne nekik kedveskedni. Kap is érte majd’45 dekát. Elmondja nekem: régebben a bejglit a Horváth Mihály téri templom mögötti cukrászdában vette meg, de mostanra túl drága az már neki, így valamelyik olcsóbb közértből szerzi be a karácsonyi édességet. Böjtöl a magyar, s egyre szigorúbban…

A legtöbb vallás ismeri a böjtöt és rituáléként használták az emberi fejlődés céljára, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. A nagyböjt kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek, húsvétkor és pünkösdkor. A gyermekkeresztelések általánossá válása után a nagyböjt átalakult a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt: tartózkodtak a zsíros és a húsos ételektől, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Sokáig tejet és tojásos ételeket sem fogyasztottak, napjában csak egyszer étkeztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. Régebben tehát az egyház előírására böjtöltek az emberek, s teszik ezt jelenünkben is, – igaz, nem olyan nagy számban, mint a múlt század közepéig - húsvét előtt a magyar katolikusok. A Rózsadomb Géniusza által vezetett kormány „igazságosságát” mutatja, hogy intézkedései következtében minden keresztény embert, felekezettől függetlenül, böjtölésre késztet. Persze vannak olyanok, akik felmentést kapnak, akiknek gyomra nem bírná ki a megtartóztatást. Ők korunk „kiválasztottjai”, akik nem érintkeznek a néppel, s akik egzotikus kirándulásként élik meg, ha rózsadombi villájukból leereszkednek a panelházak rengetegébe. Ilyen kirándulást tett meg Dobrev Klára is, amikor a dzsunior dzsordzs dablju feleségével ellátogatott egy nyóckeres óvodába. Böjtre vagyunk ítélve…

Egy felmérés szerint egy átlagosnak tekinthető család havi rezsiköltsége januártól 10–13 ezer forinttal haladhatja meg az ideit. Ebben a budapesti háztartásoknál a legnagyobb tétel a fűtési költség lesz. Nem mindegy azonban, hogy egyedi gázfűtési rendszer üzemel a lakásban vagy távfűtés. Előbbi esetében, ha semmilyen támogatásra nem jogosult a lakó vagy a család, 72 %-kal is emelkedhet a gáz ára, így a havi fűtési díj 6–9 ezer forinttal is több lehet. (A gáz köbméterenkénti ára támogatástól függően 61–101 forint között lesz.) A távfűtés ára – a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében – január 1-jétől 37 %-kal nő, ami az említett méretű lakás esetében mintegy 5 ezer forintos pluszt jelenthet. A Fővárosi Vízművek szintén drágít. Bár a társaság 10–12 %-os javaslatot terjesztett a városatyák elé, ebből „csak” 9,8 százalék marad meg. Ez azt jelenti, hogy a köbméterenkénti költség 153 forint plusz áfára emelkedik, ami egy négyfős család fogyasztását figyelembe véve havi 300–500 forintos többletkiadást jelent. A csatornadíj hasonló mértékben, 9,4 %-kal lesz több, így a köbméterenkénti ár valamivel 258 forint fölött lesz, ez pedig további 600–1000 forint rezsinövekedést jelent. Társasházi lakásokról lévén szó, a szemétdíj emelkedése megoszlik, ám egy családi ház esetében egy 120 literes kuka heti kétszeri ürítéséért több mint 4800 forintot kell majd fizetni, szemben a mostani 4453 forinttal. Egy 10 lakásos társasháznál három kuka esetében a lakásokra jutó többletköltség csupán 111 forint. Természetesen az élelmiszerekre is többet kell majd költeni. Jövőre már az első negyedévben körülbelül 6–8 %-os áremelés várható a feldolgozott tejtermékek árában, ez pedig előreláthatóan a nyerstej átadási árában is megmutatkozik. Idén literenként 63-64 forint a nyerstej átlagára, ez szerinte jövőre 69 forint körül alakulhat. A nyerstej árában ez hozzávetőleg 7,8–9,5 %-kos  áremelkedést jelent. A húsipar nem tervez áremelést, mivel a lakossági teher növekedése amúgy is csökkenti majd a fogyasztást. Ugyanakkor amennyiben bármilyen költségnövekedés adódna a feldolgozók részéről, azt azonnal érvényesíteni fogják az árakban. A kínai horoszkóp szerint 2007 a disznó éve. Hát akkor tiszteljük meg azzal ezeket a cuki kis teremtményeket, hogy nem fogyasztunk sertéshúst (sem). A baromfihús ára10-15 %-kal, míg a kenyéré minimum 15%-kal fog emelkedni. A pékek 2006. augusztus 1-jétől novemberig mintegy 8–10 százalékos áremelést hajtottak végre, ezzel azonban csak a veszteség csökkent. Ezek után igazán szerencsének mondhatja magát az az ember, aki havonta néhány ezer forintot képes megtakarítani. Bár, ha van miből. Ugyanis ha másban nem is, de munkanélküliségben majdnem elértük az uniós átlagot: több évig tartó csökkenés majd stagnálás után 2005-ben nőtt meg a munkanélküliségi ráta. Az Eurostat adatai szerint 8,8 százalék az uniós átlag, míg Magyarországon 2005-ben a 15-74 évesek 7,2 százaléka volt munkanélküli, de 2006 első negyedévére már 7,7 százalékra nőtt. Az idei megszorító csomag azonban valószínűleg visszafogja a bérek növekedését és tovább növeli majd a munkanélküliséget. A folyamat megállításához viszont nem elég a hangzatos ellenzéki szózat, vagy a vekkeres felvonulás. Ha Petőfiék – vekker híján – kakassal vonultak volna fel 1848 márciusában, akkor a Helytartótanács nem reszketni, hanem röhögni méltóztatott volna. Szükség van a jelenlegi helyzetben egy olyan politikai erőre, amely a rend törvényes feltételeinek megteremtéséért küzd, amelyik nem korrupt, nem okolható a kialakult helyzetért és van benne elegendő elszántság. Csak rajtunk múlik, hogy a hamis próféták, a pótcselekvéseket hirdető akcióhősök, vagy a problémák okait jól látó és a magyar élet bajaira gyógyírt kínáló politikusok mellé állunk. Az egyházi időben a nagyböjtöt a feltámadás ünnepe követi. Reméljük és bízunk benne, hogy a ránk erőszakolt országos, szigorú böjti időszakot egy szebb idő, a magyar feltámadás fogja követni.

Medveczky Attila