2007.02.02. 

Jönnek a számlák - karikagyűrűt a zaciba?

Bár az érintett cégeknél egyelőre nem érezhető a forgalombővülés, szakemberek szerint a megszorító intézkedések nyomán emelkedő kiadások miatt a lakosság egy része a zálogfiókok felé veszi az irányt. Ez a típusú pénzszerzés ugyanakkor nem éppen olcsó mulatság. A kormányzati megszorító intézkedésekhez kapcsolódó áremelkedések miatt minden valószínűség szerint felélénkül a zálogpiac a közeljövőben, ám konkrét számok egyelőre nincsenek a forgalom bővüléséről - mondta Szentpétery Kálmán. A piacvezetőnek számító BÁV Zrt. vezérigazgatója szerint várhatóan akkor fogják nagyobb számban felkeresni a zálogfiókokat az emberek, ha megkapták a korábbinál jóval nagyobb számlákat, vagyis február-március környékén várható roham. Egy kisebb zálogfiók munkatársa is arra számít, hogy a szokásosnál többen adják zaciba értékeiket. Tapasztalatai szerint már némi felfutás már most is látható, elsősorban órákat, nemesfémből készült nyakláncokat zálogosítanak el az ügyfelek. A kormányzati csomagtól függetlenül a zálogpiacon is jelen van a szezonalitás, az elzálogosítási érték - ebben a szegmensben tevékenykedő cégek fő mutatója - általában az október-december közötti időszakban ugrik meg, míg a nyári időszakban pangás a jellemző. A BÁV tavalyelőtt bővítette tevékenységét, az aranytömb-forgalmazással, ekkortól befektetési céllal lehet vásárolni fél-, és egyunciás, valamint 50 és 100 grammos tömböket. Szentpétery Kálmán szerint jó időben lépett a cég, részben az arany árának alakulása miatt: a forgalmazás kezdete óta ez az üzletág több, mint 1 milliárd forintos bevételt termelt. A cég legutóbb a múlt év tavaszán a világpiaci trendnek megfelelően árat emelt, a korábban 99 ezer forintba kerülő egyunciás (31,104 gramm súlyú) tömb ára 117 ezer forintra nőtt, a nemesfémlap visszavásárlásakor pedig 93 ezer forintot adnak érte. A tavalyi évről szólva a vezérigazgató azt is elmondta, a zálogpiacon nem értek el bővülést, 2005-höz képest stagnált a cég forgalma. Ennek okait jelenleg vizsgálják, ám az már most biztos, hogy az erősödő konkurenciának is szerepe volt ebben. A vezérigazgató kifejtette, hónapon belül is van szezonalitás, a fizetések felvételekor, vagyis hó elején a kiváltások száma lódul meg, a hónap végén meg az elzálogosításból van sok. Emellett az iskolakezdés is forgalombővülést jelent a zálogtevékenységgel foglalkozó cégek számára. A BÁV egyébként a konkurenciától eltérően a zálogtevékenységet a teljes spektrumban végzi. Ez azt jelenti, hogy míg a rivális cégek jellemzően ékszereket, nemesfémeket, elsősorban aranyat vesznek zálogba, addig a BÁV a sporteszközökön keresztül az autón át a műtárgyakig szinte mindent. Igaz ugyanakkor, hogy náluk is az ékszerek adják a zálogosítási érték döntő részét - mondta a vezérigazgató. Hozzátette: ma már nem, de korábban foglalkoztak az úgynevezett „batyus tételek" zálogba vételével, ami szó szerint értendő, vagyis egy lepedőbe csomagolt ágyneműféleségeket, ruhákat, stb. felértékelte a BÁV becsüse, s ennek alapján fizettek az ügyfélnek. Emellett van egy másik speciális szolgáltatás, az autózálog-tevékenység, amely a többi üzletághoz hasonlóan jövedelmező, bár a megszorító intézkedésekhez kapcsolódóan itt sem számolt be kiugrásról a szakember. A BÁV a kihelyezett kölcsön után 28 százalékos kamatot számít fel, erre rakódik a kezelési költség. Utóbbi nemesfémek esetében - a zálogtárgyra felvehető kölcsön mértéke alapján - 3,8-7, porcelánok és műtárgyaknál 5,6-8,8, szőrméknél, bőráuknál, műszaki és sportcikkeknél 3,8-6,8, festményeknél 5-6,8 százalék között szóródik, a futamidő 45 naptól 3 hónapig terjed. További kiadást jelent a tárolási költség, amely az elzálogosított tárgy értékétől függően 50 és 500 forint között mozog. Ha az ügyfél kicsúszik az időből, akkor 6 százalékos késedelmi kamatot, illetve kezelési pótdíjat számít fel, ennek mértéke a türelmi idő első napjától kezdődően 15 naponként a kölcsönösszeg 2,9 százaléka. Ha viszont két héten belül kiváltjuk az értéktárgyunkat, akkor kamatmentesen fizethetjük vissza a kért összeget.

(forrás:napi.hu)