2007.02.09. 

Bánk bán a győri színházban

2007. február 17-én mutatják be a Győri Nemzeti Színházban Erkel Ferenc: Bánk bán c. nagyoperáját Bor József rendezésében. A főszerepekben Soskó Andrást, Lázin Beatrixt, Bellai Esztert és Bede-Fazekas Csabát láthatja-hallhatja a közönség. A premier dirigense: Medveczky Ádám. Az opera szinopszisa:

II. Endre magyar király külföldön csatázik. Felesége, Gertrudis, és meráni hívei dorbézolnak, költik a kincstár pénzét, kifosztják a népet és pusztítják az országot. Petúr bán és hívei, a "békétlenek" meg akarják szabadítani az országot a királynétól és az idegenektől. A király távollétében az ország feje Bánk bán nagyúr, a lázadók őt választják vezérüknek, de Bánk hű a királyhoz, II. Endréhez. Bánk csak akkor határozza el, hogy este elmegy Petúrhoz és a "békétlenekhez", amikor megtudja, hogy Gertrudis fivére Ottó herceg az ő feleségét, Melindát készül elcsábítani, s Biberach egy oszlop mögül meg is mutatja a Melindát ostromló Ottót. - Tiborc, a hű öreg jobbágy - régen megmentette Bánk és atyja életét. Most Bánk tolvajláson kapja, s felelősségre vonja. Tiborc kitárulkozik, és elmondja urának a nép feneketlen szenvedéseit. Az éhhalál küszöbén tengődnek, míg Gertrudis feldúlja földjeiket, s még galambjaikat is leöldösi. - Ottó orvul lecsapott Melindára, s elcsábítja őt. "Ölj meg engem, Nagyúr, ölj meg..." énekli az asszony. Bánk nem Melindára haragszik, hanem a királyi cédára, aki segítséget nyújtott Melinda meggyalázásához. - Bánk Tiborc gondjaira bízza Melindát és gyermekét, és tiszántúli várába küldi őket. Ő pedig megy, mert számvetése van Gertrudisszal, a királynéval. Bánk elmondja a vádjait, a királyné igyekszik kisiklani a válaszok elől. Bánk felhozza a nép nyomorát, közöny a válasz. Bánk mind vaskosabb sértéseket vág a királyné fejéhez, mire az tőrrel támad Bánkra. A Nagyúr a királyné ellen fordítja a tőrt, és megöli Gertrudist. Melinda, a gyermek és Tiborc elérik a Tiszát, de vad vihar tör ki, nem lehet csónakon átkelni.

Melinda két kis dalt énekel gyermekének, a második altató... Majd egy "Árad a fény sugára" kezdetű, csárdás ütemű dalt énekelve gyermekét magához szorítja, s a viharos Tiszába veti magát. Megérkezik a király a győztes csatából, s ott találja felravatalozott feleségét. Vádolja a békétleneket, Petúrt, de ők bűntelenek. Bánk jelentkezik; ő ölte meg a királynét. Nyakláncát, hatalma jelképét a ravatalra dobja. Mivel Bánk a honfoglaló Bor nemzetséghez tartozik, a király nem mondhat róla ítéletet. II. Endre kardot ránt, hogy megvívjon vele. E pillanatban tilinkó szól, a Tisza-part hangja, s Tiborc lép be, utána hordágyon hozzák Melindát és gyermekét. "Király, bosszulva vagy", énekli Bánk, s rárogy halottaira.

A Bánk bán megzenésítésének terve először 1844-ben, nem sokkal a Hunyadi László kedvező fogadtatású bemutatója után merült fel Erkelben. A szövegkönyv 1846–1851 között készülhetett el (Egressy Béni 1851 júliusában elhunyt), a szabadságharc eseményei, majd annak bukása azonban hátráltatták a mű komponálását. 1859-re a partitúra készen állt, de a bizonytalan politikai helyzet még nem volt alkalmas az ilyen mélyen hazafias érzelmű művek előadására. Ezt kihasználva Erkel folyamatosan, még 1860-ban is csiszolta, módosította a partitúrát. Végül 1861-re tűzték ki az opera bemutatását. Január 6-án, a Nemzeti Múzeum egy koncertelőadásán még csak a Tisza-parti jelenet hangzott fel, március 9-én azonban a teljes művet előadták. A hatalmas sikert hozó premieren a vezető hazai énekesek működtek közre, a címszerepet az Európa-szerte ünnepelt tenorista, Ellinger József, Melindát a kor híres szopránja, Hollósy Kornélia (részére a Hunyadi László c. operába utólag írt áriával kapcsolatos megjegyzést), Petúrt Füredi Mihály, Gertrúdot Hofbauer Zsófia, a királyt az olasz származású Bignio Lajos énekelte. A mű első felvonása szerepelt a budapesti Operaház megnyitó díszelőadásának műsorán is 1884. szeptember 27-én, a teljes operát itt először néhány nappal később, október 1-jén adták elő, s azóta a repertoár állandó darabja. Az 1930-as években mind sürgetőbb igény támadt az Erkel-operák felfrissítésére, a kor követelményeihez igazodó átdolgozására, s a korszerűsítések fő szorgalmazója az Operaház igazgatója, Radnai Miklós volt. Elsődleges okként a sok esetben nehézkes szerkezetet, az előadások sokhelyszínes, szcenikailag nehezen megvalósítható jellegét, valamint a szöveg elavult, prozódiailag sem megfelelő voltát említették. Elsőként a Hunyadi László átdolgozására került sor, majd a Bánk bán következett. Radnai időközben bekövetkezett halála folytán a zenei kiigazítást az operaház egyik vezető karmestere, Rékai Nándor végezte, a szerkezeti-szcenikai kérdésekben társai ezúttal is Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán voltak. A felújítást 1935. március 15-ére tűzték ki. Ebben az időben azonban nem állt rendelkezésre a színháznál megfelelő képességű hőstenor, ezért egyidejűleg egy bariton és egy tenor címszereplős átiratot készítettek, s 1935-ben a baritonváltozatot mutatták be (Tiborc szerepe az átiratban basszus szólamúvá vált). Az átdolgozást – erényeinek elismerése mellett – több kritika is érte, elsősorban a címszereplő bariton hangúvá változtatása miatt. Amint tehát lehetőség nyílt rá (1953-ban), a tenor szólamú átdolgozást kezdték játszani. Ezen a változaton Kenessey Jenő további módosításokat végzett (egyik lényeges pontja Melinda szólamának egyszerűsítése volt, pl. a Tisza-parti jelenetben énekelt áriából elhagyták az ékesítéseket és futamokat). Az 1990-es években azután Bácskai György rekonstruálta az eredeti partitúrát, aminek felhasználásával 1993-ban teljes felvétel is készült a műből. 2000-ben az átdolgozott változat szerkezetének megtartásával, de néhány addig nem játszott részt visszaállítva, vezető művészeink (Marton Éva, Miller Lajos, Kiss B. Attila, Rost Andrea, Kováts Kolos és mások) közreműködésével filmváltozat készült, Ennek DVD, illetve CD változata 2003 nyarán került forgalomba. 2002-ben a film anyagát követve az Operaház is felújította a művet.

emma