2007.02.23. 

S.O.S szerelem!

(Sas Tamás filmje) 

Sas Tamásnak már az első nagyjátékfilmje, Az apám beájulna, és most a második, az S.O:S. szerelem! is a nagyvárosi romantikus komédia műfajába tartozik. Ez a film viszonylag rövid idő alatt készült el, tavaly augusztus 24-én kezdték el az öt hetesre tervezett forgatást, és ehhez a szűkre szabott időhöz tartani is tudták magukat. Először Budapesten vették fel a jeleneteket, majd leköltözött a stáb a Kutas-Kozmapusztán fekvő Hertelendy kastélyba, és itt fejezték be a munkálatokat. Már a forgatás alatt csiripelték a verebek, hogy Londonban zajlik egy plágiumper, ugyanis az S.O.S. szerelem! sztorija módfelett hasonlít a világsztár Will Smith főszereplésével készült Randiguru című hollywoodi szuperprodukció cselekményéhez. Mint utóbb kiderült, semmiféle „szellemi termék eltulajdonításról” nincs szó, mindez csupán kacsa, ügyesen kifundált PR-fogás, aminek nincs egyéb funkciója mint az, hogy ingyen reklámként szolgáljon. Sas Tamás új filmjét az idei, a 38. Filmszemlén már vetítették, de a díszbemutatója február 13-án volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a nagyközönség pedig másnap a nálunk gyökértelen, de a nyugati multikultúra majmolásának jegyében igencsak erőltetett ütemben bevezetni kívánt Valentin napon nézhette meg először. Rekord mennyiségű ember ült be országszerte erre a közepes költségvetésű – 300 millió forintba kerülő filmre – abban a 40 moziban, ahol azóta is látható: már az első napon közel 15 ezren nézték meg, ami egyedülálló a maga nemében. Az S.O.S. szerelem! címében szereplő kifejezés azt a 8-10 főből álló, virágzó partnerközvetítő ügynökséget jelenti, ahol egyéjszakás kalandtól kezdve házasságig vivő szerelmi kapcsolatokat hoznak létre, és csupán az különbözteti meg őket a népiesen mondott kuplerájtól, hogy csak roppant gazdag, vagy befolyásos férfiügyfeleik vannak, és pazar, ’’high-tech” felszereltséggel dolgoznak. A film elején egy mulya ügyfelüket sikerül eljuttatniuk a kiválasztott nő karjaiba, de a soron következő kuncsaftjukkal már nincs ilyen könnyű dolguk, ugyanis ez a rágógumizó, tetovált, a sok pénzétől elszállt, modortalan fazon legföljebb az üresfejű plázacicákat tudja elszédíteni, viszont képtelen becserkészni a finom lelkű és a vastag bukszájára fittyet hányó óvónőt. Ezek után kénytelen kezébe venni az ügyet az iroda vezetője, a magányos, kislányát egyedül nevelő, jól fésült úriember. Gyorsan a tettek mezejére lép, és egy hétvégére lecsalja a kiszemelt hölgyet az általuk bérelt kastélyba, amit az alkalmazottaival mint családtagokkal népesít be. Csakhogy Ámornak nem lehet parancsolni, nyilaival nem azokat veszi célba, akiket kellene: a gátlásos főnök az óvónőbe szeret bele, a neveletlen üzletfél pedig a főnök kolléganőjébe. A film végére azonban minden elrendeződik, egy nagy csavar után a párok egymásra találnak.

Az S.O.S. szerelem! története nem eredeti, tucatnyi ehhez hasonló tematikájú filmet készítettek már, és nem is kor- vagy országfüggő, mert bárhol megeshet a világon. Annyi újdonság van benne, hogy lerántja a leplet azokról a pöffeszkedő, kulturálatlan alakokról, akik az amerikai igénytelenségben tenyésznek azzá a laza testtartású, lábukat az asztalra föltevő, butaságukkal kérkedő faragatlan fickókká, akik itt sétafikálnak közöttünk. A film rendezője nem csak jellemkomikummal, hanem helyzetkomikummal is igyekszik mosolyt csalni a publikum arcára, ami sikerül is neki.  Harsányakat lehet nevetni a Kautzky Armand által megjelenített szerencsétlen flótáson, aki csak a fülén lógó súgógép szövegével tudja ’’szerelemét” az ágyába csalogatni. A népi bölcsesség szerint: szegény ember vízzel főz, ha ezt a közmondást erre a filmre alakítjuk át, akkor azt mondhatjuk: szegény magyar rendező a szponzorok által fizetett vízzel főz. Ez az oka a rengeteg direkt és tegyük hozzá módfelett zavaró reklámnak: a kastélyba vonuláskor, majd távozáskor ugyanabból a típusú gépkocsikból álló konvoj gördül be, majd ki, ugyanazt a csokit majszolja a főnök úr kislánya és alkalmazottja is, és az ügynökség tulajdonosa is mindig ugyanabba a márkájú pezsgőbe fojtja bánatát. A mai magyar filmek abban hasonlítanak a régmúlt és a közelmúlt filmjeihez, hogy mindig ugyanaz a 3-4 színész – Jávor Pál, Karády Katalin, Kabos Gyula, vagy Gálvölgyi János, Kern András, Koltai Róbert – játszik bennük. Most viszont nem készülhet film Csányi Sándor és Fenyő Iván nélkül, az S. O. S. szerelem!-nek is ők a főszereplői: Csányi Sándor a szépfiú gazdát, Fenyő Iván a tuskó üzletfelet személyesíti meg. Még jó, hogy a női szereplők változatosságot mutatnak, és nem Schell Juditban és Dobó Katában gyönyörködhetünk újra, hanem Ullmann Mónikában és Kovács Patríciában. Ullmann Mónika alakítja a szemrevaló és intelligens óvónőt, Kovács Patrícia pedig a vonzó és talpraesett asszisztenst, Varga Boglárka viszont a tulaj cserfes kislányát viszi fel a vászonra. Aki felhőtlenül akar szórakozni, és másfél órára ki szeretne szállni mókuskerekének forgásából, bátran nézze meg ezt a kis buborék filmet, nem fog csalódni benne.

Dr. Petővári Ágnes