2007.01.05. 

A szerb menekültek ne Vajdaságba jöjjenek!

A Vajdasági Képviselőház 2006. december 12-i ülésén pénzalapot hozott létre a Vajdaságban élő menekültek integrálódására. A másfél millió eurós alapból a menekültek számára lehetővé teszik az üresen álló vajdasági házak felvásárlását és tatarozását. Ezzel újabb betelepítési törekvésről van-e szó, ahogy arra az ellenzékben levő vajdasági magyar pártok rámutattak, vagy sem? Erre a kérdésre kereste a választ az Újvidéki Rádióban a kontaktműsor vezetője, Csíkos Zsuzsanna.

A műsorba bekapcsolódott Ágoston András, a VMDP elnöke, aki elmondta, hogy ’’integrálja őket, aki akarja, csak ne ide jöjjenek a Vajdaságba, a magyarok lakta településekre’’. Felhívta a figyelmet arra, hogy immár a szerb alkotmány is kimondja, hogy a nemzeti összetétel megváltoztatása nem lehet célja egy hatalmi politikának. Hogy ez mégis célja, szerinte ez látszik a tartományi képviselőház döntéséből, hiszen azok a szerbek és romák, akik „sok mindent láttak és tettek Koszovóban a bombázások előtti időszakban, azok most nagyrészt Németországban vannak. Mivel nem tudnak visszamenni Koszovóba, ezért most a Vajdaságba telepítenék őket”. Ágoston szerint Szerbiába kellene őket elhelyezni, mert ott is vannak üres házak. Nehezményezte, hogy a menekültek itteni integrálódását célzó tartományi döntést a VMSZ képviselői is megszavazták. Mint mondta, László Gyula, a VMDP képviselője egyedül nem tudta megakadályozni a döntés meghozatalát, ezért a párt a magyar kormánytól kért segítséget. Szerinte most a magyar önkormányzatoknak kellene olyan döntést hozni, hogy nem fogadják el a menekültek letelepítését segítő tartományi pénzt.

Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, tartományi kisebbségügyi titkár, a VMSZ elnökének a főtanácsadója tiltakozott a szerinte megalapozatlan vádak ellen. Mint mondta, elfogadja azt, hogy a VMSZ politikai ellenfeleinek érdeke, hogy politikai tőkét kovácsoljanak a közvéleményben. Ugyanakkor nem fogadja el, hogy tényszerű kérdésekkel kapcsolatban folyamatosan ’’hamisítsanak és hazudjanak’’. Szerinte a menekültügyi alap semmilyen új menekülthullám befogadásának támogatását nem feltételezi. Nyomatékosan alátámasztotta, hogy az alapból eszközöket csak az alap létrehozatalakor már a Vajdaságban menekült státussal rendelkező személyek kaphatnak. Tehát ebből az alapból senki, aki a decemberi döntést követően érkezik a Vajdaságba, nem részesülhet egyetlen dinár támogatásból sem. Hangsúlyozta azt is, hogy a már Vajdaságban élő menekülteket sem lehet letelepíteni a magyarlakta településeken, mert a határozat 17-ik szakasza kimondja, hogy ’’nem lehet sem a házvásárlási programot, sem egyéb támogatásokat úgy folyósítani, hogy annak eredményeként a kisebbségek lakta területeken megbomoljon a nemzetiségi egyensúly és összetétel’’. Korhecz szerint a VMSZ kezdetektől fogva azt a politikát képviseli, hogy a menekülteknek biztosítani kell a békés és sikeres visszatérést a szülőföldjükre. De mint hangsúlyozta, ettől függetlenül ’’nekünk szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy a menekültek jelentős része nem ezt nem akarja’’. Kiemelte, hogy a nemzetközi egyezményekkel és a hazai törvényekkel összhangban ezeket a menekülteket nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt az opciót válasszák. Ez az alap, mint mondta, ’’a visszatérni nem akaróknak kell megkönnyítenie a letelepedést’’. De mint ismételten hangsúlyozta, ’’nem az új menekültek számára, és nem a magyarok lakta településekre’’.

A vajdasági rádióhallgatók körében nagy érdeklődés nyilvánult meg a téma iránt. A két politikust követően izzottak a telefonvonalak. A betelefonáló 12 hallgató kivétel nélkül abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a vajdasági parlament határozata mögött ismét a menekültek letelepítésének szándéka húzódik meg. Többen elmondták, hogy a menekültek helyett az ugyancsak nehéz sorban élő vajdasági fiatalokat, köztük a magyarokat kellene segíteni, hogy a kilátástalanság miatt ne költözzenek külföldre. Az egyik szabadkai betelefonáló feltette a kérdést, hogy ebből a pénzből mért nem segítik azoknak a Magyarországra menekült itteni magyar fiataloknak a visszatérését, akiknek innen menekülniük kellett. Egy zentai diáklány szerint a menekülteknek szánt segélyből inkább az anyagi gondokkal küszködő itteni diákokat és egyetemistákat kéne segíteni. Egy, a baranyai frontot megjárt magyar mozgósított szerint, ami most itt történik, az nem más, mint a kilencvenes években zajló nagyszerb politika folytatása. Mások arra mutattak rá, hogy a Korhecz Tamás által említett törvényes korlátok ugyan léteznek, de ezeket a hatalom ki fogja játszani. Egy újvidék környéki hölgy úgy látja, hogy a vajdasági parlament döntése esetében nem másról van szó, mint arról, hogy ’’Kasza úr és a VMSZ így udvarol a hatalomnak’’.

 

(forrás: vajdasagma.info)