2007.01.05. 

Meghalt Mihályfy Sándor

Január 1-jén elhunyt Mihályfy Sándor filmrendező. A Balázs Béla Stúdióban, dokumentumfilmek rendezésével kezdte pályáját, majd dramatikus tévéjátékokat, játékfilmeket készített. Mihályfy Sándor 1937. január 21-én Miskolcon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott. Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játékfilmeket készített. Legnagyobb sikerét az Indul a bakterház című, 1980-ban bemutatott játékfilmmel érte el. Legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik még a Kertész utcaiak, a Piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyermekrablás a Palánk utcában, az Indul a bakterház, a Máz, a Margarétás dal, a De victus vincit és a Titkos háború című film. Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: Az Ábel a rengetegben (1993), az Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998). Mihályfy Sándort 1985-ben Balázs Béla-díjjal, 1990-ben érdemes művész elismeréssel tüntették ki. Mihályfy Sándor 70 éves volt. Temetéséről később intézkednek - tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége.

 Emlékezésképpen álljon itt egy 2002-es, januári interjú a Filmszemle hivatalos honlapjáról.

 A titkos háború - Kékcédulás kémfilm - beszélgetés Mihályfy Sándorral

 - Régebbi munkáid mindig híres írókhoz kötődtek. Az Ábel trilógia Tamási Áron, a Napos oldal Karácsony Benő, az Indul a bakterház Rideg Sándor, a Margarétás dal pedig Tersánszky Józsi Jenő írásából készült.

 - Én mindig az irodalom felől közelítettem meg a filmet, ha találtam egy jó regényt, rögtön a megfilmesítésére gondoltam. Ezek az öreg írók nagyot már nem tévedhettek a kor megítélésében. A 70-es és 80-as években kimaradtam az akkori politika dolgaiból, részben mert zavart, részben mert nem volt fontos a számomra. Inkább kivonultunk a lóversenypályára a lovak közé, nem vettünk részt a politikában, nem foglalkoztunk a rendszerrel. A nejem találóan fogalmazott „úgy nőttetek ti fel, hárman testvérek, hogy azt sem tudtátok milyen rendszerben éltek”. Voltak ugyan kritikus filmjeim a Balázs Béla Stúdióban, ilyen volt a Kertész utca, az elmaradott, veszélyeztetett fiatalokról. A nyolcvanas évek végén kezdtem olyan könyveket lapozgatni, amik akkoriban nem jelenhettek meg. Így Bay Zoltán Az élet erősebb című művét és Mindszenty József emlékiratait említhetem. Ekkor ismerkedtem meg közelebbről a második világháború utáni évek történelmével, a koalíciós időkkel.

 - Új filmed egy amerikai hírszerző tiszt emlékirataiból készült. Ez határozott változást jelent az említett regényekhez képest.

 - A 90-es évek elején olvastam az amerikai hírszerző James McCargar emlékiratait A titkos háború címmel. Az első részben a hírszerzés alapszabályait fogalmazta meg, a második rész pedig 1946 tavaszától, mikor Budapestre érkezett az 1947 végéig tartó időszakot írja le, ekkor ugyanis titokban el kellett hagynia az országot. Ez a 26 éves amerikai, korábban már kémkedett a szovjetek ellen és úgy érkezett Magyarországra, mint a SzEB tagja. Fedőtevékenysége az elrabolt zsidó vagyonok felmérése volt, így mindenhova bejutott, politikusokkal találkozott, fogadásokon, bárokban szedte össze az információkat. Megszerezte az ÁVO teljes szervezeti felépítését, tudósított a kékcédulás választási csalásról is.

 - McCargar prominens személyiségekkel, vezető jobboldali politikusokkal, de Rákosi és Gerővel is találkozott. Megjelennek-e ezek a hírességek a filmben?

 - Az akkori vezető politikusainkat nem tudtuk megjeleníteni, egy történelmi arcképcsarnokot roppant nehéz lenne valósághűen bemutatni. A titkos háború ezekről az emberekről is szól, de áttételesen egy szerelem köré építve, amely a hírszerző tiszt és egy magyar szépasszony Kalmár Lilla között alakul ki. A nő náciellenes volt a háborúban, aztán a kommunisták megnyerték ügyüknek, munkát és lakást adtak neki, ráállították egy-két fontos emberre. Rajkkal hetente találkozott. Rendszeres jelentéseket küldött amerikai szerelméről az ÁVO felső vezetésének.

 - Az egyik politikus alakjában nem nehéz felismerni Pfeiffer Zoltánt, a Magyar Függetlenségi Párt egyik alapítóját. A kommunisták az 1947-es választásokat követően összeesküvéssel vádolták és családjával együtt menekülnie kellett.

 - Amikor már forróvá vált a talaj az amerikai hírszerző lába alatt és a letartóztatás veszélye fenyegette, hazarendelték Washingtonba. Egy katonai teherautón bútorok között menekítette ki az üldözött jobboldali politikusokat, Pfeiffer Zoltánt és családtagjaikat is.

 - A szovjet szuronyok fenyegető jelenléte a bebörtönzések, a kényszerű emigráció légkörébe tudtatok-e némi humort csempészni.

 - Az emberi kapcsolatokra figyeltem, a szerelemre és barátságra és ha lehetett a humorra. A dolgok fonákját azonban a korszak miatt nem lehetett úgy megjeleníteni, mint régebbi munkáimban.

 - A film hűen követi a könyv fordulatait. Néhányan talán melodramatikusnak találják a befejezést, úgy érvelve, hogy a szerelemnek el kell buknia egy fegyverektől és félelemtől megbénított országban.

 - A nő egy kettős életet élő szépasszony, aki ide is, oda is kémkedett, akinek meg kellett bűnhődnie ezért, a büntetést nem tudta kikerülni. A könyv befejezése, megegyezik a filmével. Amikor olvastam, arra gondoltam, milyen jó lenne ebből filmet csinálni. Nem a politikai állásfoglalás miatt, inkább az igazságérzetemet bántotta mindaz, ahogy abban az időben az emberekkel elbántak. 

(forrás:radio.hu/szemle.film.hu)