2007.01.05. 

Interjú dr. Pápai Lajos győri püspökkel

A Magyar Katolikus Püspöki Kar imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért a 2006-os esztendőre. "Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket" - fogalmazott akkor a körlevél. Az imaév eseményeiről és eredményéről kérdeztük a győri főpásztort.

 Püspök úr, miért látta szükségét a püspöki kar annak, hogy meghirdesse az engesztelési imaévet?

 - Úgy láttuk, hogy a magyar társadalom mély erkölcsi válságban van, amelyet pusztán gazdasági, politikai vagy egyéb intézkedéssel nem lehet orvosolni. Az imaév célja az volt, hogy önvizsgálatot tartsunk, megújuljunk a hitben, s ez a hitből fakadó magatartásban is megnyilvánuljon. Ezért hirdettünk zarándoklatokat, és szerveztünk olyan rendezvényeket, amelyek segítették a hit elmélyítését. A püspöki kar egyébként a meghirdető körlevélben az erkölcsi válságot olyan mélynek ítélte, hogy ezzel a kifejezéssel élt: rajtunk már csak a Jóisten segíthet. Pedig akkor még a politikai botrányok előtt voltunk, amelyek mintegy igazolták a feltevéseinket.

 Milyen programok voltak a győri egyházmegyében az imaévvel kapcsolatban?

 - Természetesen idén is megtartottuk a szokásos egyházi ünnepeket, rendezvényeket, és igyekeztünk ezeket mélyebben megélni. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk például a zarándoklatokra. Igyekeztem személyesen, vagy a küldöttem révén eljutni az egyházmegyés zarándok- és búcsújáróhelyekre. A lelkigyakorlatokat szintén az engesztelési imaév szándékának megfelelően alakítottuk. Idén is megrendeztük a már hagyományosnak mondható "Szeretetnapokat", s több mint hatmillió forintot tudtunk átadni Böjte Csaba atyának az erdélyi gyermekotthonok támogatására. Különleges eseménye volt az évnek a lyoni egyházmegyés zarándoklat, amikor a győri Könynyező Szűzanya- kegykép másolatát helyeztük el az ottani bazilika altemplomában. Ez sajátos módon a Lyon környéki magyarságot is megmozgatta, összehozta. Egyik új kezdeményezésünk az imaév kapcsán az ifjúsági találkozók voltak. Hat városban katolikus iskolák adtak otthont a találkozóknak, amelyeknek a központi témája a papi és szerzetesi hivatások voltak.

 Tudjuk, hogy nem lehet kézzelfogható eredménye egy imaévnek, mégis, milyen hatást ért el?

 - Ezt lemérni valóban nem lehet. Azt láttuk, hogy a zarándoklatokon és a rendezvényeken szép számmal vettek részt a hívek. Különösen igaz ez az ifjúsági rendezvényekre, s ez nagy örömöt jelentett. Összegezve azt mondhatjuk: sokat kell még imádkoznunk és dolgoznunk, hogy az erőfeszítéseinknek eredménye legyen, s valahogy az erkölcsi válságból kiemelkedjünk.

 Erre ad alkalmat a következő egyházi év is.

 - Igen, Szent Erzsébet-évet hirdettünk meg a következő esztendőre. ő a házasság, a családok pártfogója, s azt gondolom, hogy ebben a rendezetlen kapcsolatok és a széthulló családok jellemezte világban különösen is hozzá kell fordulnunk. Férjével Isten-szeretetben megélt házassága példa kell, hogy legyen a fiatalok és a családban élők számára. Ismert, hogy Erzsébet a szegények támogatója is volt, így ő mintája a felebaráti szeretetnek is. A győri egyházmegyében igyekszünk ennek megfelelő programokat szervezni. Folytatjuk az ifjúsági találkozókat, amelyeknek a témája idén a házasság és a család lesz. Igyekszünk a Karitász munkáját hatékonyabbá tenni egyházmegyei és plébániai szinten egyaránt. Úgy gondolom, hogy a Szent Erzsébet-év hozzá fog járulni az erkölcsi válságból való kilábaláshoz, s ehhez kérhetjük és kérnünk is kell az ő hathatós segítségét.

(forrás:Hitvallás)